Elkezdődött a főzés a Mesterszakácsban, van jó hírem meg rossz is, a rossz, hogy két versenyzőtől máris búcsúzhattunk, a jó, hogy az affekta Tracy-t és a folyamatosan hiperventilláló, valamit az ezzel párhuzamosan a hisztérikus roham küszöbén egyensúlyozó Alejandrát nem nagyon mutogatták. A tizennyolc döntős beléphetett végre a konyhába, amit nem rezidenciának vagy villának vagy kisfaszomnak hívnak, hanem úgy, hogy konyha. A kamrát meg kamrának, nem az Álmok Spájzának, szóval, annak sincs hülye neve szerencsére, ez itt ugye nem az Összeesküvők. Nyugiszoba sincs. Meglepetés van, egy doboz az. És több is lesz belőle. A dobozban különféle alapanyagok vannak, a lehető legtöbbet felhasználva kell valamit virítani. A zsűri csak a legjobb három ételt kóstolja meg, aki nyer, óriási előnyt élvez a játék következő szakaszában. Az étel elkészítésére egy órájuk van. Szezám, tárulj!

Elégedett vigyorgás, a dobozban hatalmas lazac, eper, spárga, édeskömény, ricotta, leveles tészta és mogyoróburgonya, amit én ezentúl krumplinak fogok hívni mert a sertés is desznyó, ugye. Van még a dobozban pisztácia, balzsamecet és friss kapor. Mindenki lohol a kamrába, a zsűri sustorog, ezek az alapanyagok még egy profit is megizzasztanának, nemhogy egy amatőrt. Vajon mi a frászkarikát kezdenek az eperrel? És lesz-e valaki olyan tökös, hogy kihagyja a lazacot? Graham Elliot olívaolajban sütné a lazacot, spárgával és édesköménnyel, kapros-mustáros öntettel. Tony, a maradék egy darab kamionsofőrünk vigyorog, ez olyan, mint sokadikán körülnézni a spájzban: nem azt főzünk, amit szeretnénk, hanem ami van. Suzy nem bír magával, háromféle lazacot készít, ott a házi füstölő is, ni! A csaj kicsit veszélyes, az a kibírhatatlan stréber fajta, akinek legszívesebben belevernénk a fejébe az irodalom könyvvel olyat, hogy megsántuljon, de főzni nagyon tud, úgyhogy egyelőre békén hagyom. Tony mosolyoghatna, mert nyomorultul néz ki, a konyhát meg nem kéne felgyújtani, mert baszott drága volt.

Sustorgás II.: sokan egész jól haladnak. Sokan összerakták az epret a lazaccal, erre nem számítottak. Gordi tizenkét perccel a vége előtt kezd óbégatni, mint aki beszorulst, kóstoljanak, kezdjenek tálalni, három perc, tízkilencnyolc, vége, mindenki hátra! A legrosszabb ételt Ben készítette, akiben nagyot csalódtak, mert a verseny egyik nagy esélyesének tartották. Ben mindent elbaszott, amit csak lehetett: a lazac szétfőtt, a szósz undorító a köret siralmas. Suzy kajáját kóstolják először, mert merész, amit alkotott. Hallgatózok, hátha hallani, ahogy a Hárvárdi Pöcs feje szétrobban, de nem. Dzsó azért lefikázza, elég hókuszpókusz ez így, és házi füstölés ide vagy oda, a füstös ízt nem is érezni. Christian étele a legjobb étteremben is megállná a helyét, agyondicsérik a gyeses apukát, úgy másfél kilót hízhatott a mája. Jennie-től azért vannak elájulva, mert feltalált egy őj pizzát, brilliáns és lenyűgöző, még Dzsó számára is, szerintem meg egy répadarabokkal teli hányásra hasonlított a kaja, de az ízéről ugye nem lehet fogalmam. A győztes Christian, Suzy duzzog, úgy sejtem, még csinálja ezt majd párszor.

Christian léphet be elsőként a Mesterszakács kamrájába, a győzelme ugyanis azt jelenti, ő irányítja a kiesés próbáját. A következő feladat témája: Európa konyhája. Spanyolország, Franciaország, és a világ első számú konyhája, a brit. Nagy bével és két tével. Dzsó és Graham Elliot kicsit kiröhögik Gordit, amit tökéletesen megértek, na, Krisztiánkám, válasszál, melyikkel akarok szopatni a versenytársaidat? Franciaországgal. Jó, akkor nesze egy pezsgő, kortyolgasd a galérián, amíg a többiek főznek. Sustorgás III.: izgi, nem hazai vizeken eveznek! Az Egyedülálló Anya úgy főz, ahogy én szoktam: egy kis bor bele, egy kis bor belém. Jennie három levest főz egyszerre, mert Párizsban imádta a bisztrók leves ajánlatát. Le mertem volna fogadni, hogy a Hárvárdi Pöcs már járt Franciaországban, hogyne járt volna, szerintem Sarkozy még a seggét is kitörölte legalább egyszer. Derrick sós puffancsot készít, ami sajttal, kakukkfűvel és buggyantott tojással lesz töltve, nem hangzik ez így önteltnek? Nem, kurvajól hangzik, csak vennéd ki a szádból azt a két karabinert, az jóistenke áldjon meg. Három perc, kezdjenek tálalni! A bírák mindent megkóstolnak, és legalább egy játékos számára véget ér a verseny. Max hala gyönyörű, a mártása isteni. Max meg egy pöcsfej, de most a főztjéről volt szó. Giuseppe profiterole-t csinált, rohadt jól nézett ki, szeretem én is. Mivel Alejandra tőkehala szétesett és így tökéletes, még mindig nem kapott szívrohamot. Jennie viszont úgy elbaszta a leveseit, ahogy csak el lehet, Dzsó ki is önti őket, nem is levesek, hanem püré, mint valami bébipapi. És ízetlenek is. Mark, hogy sűrűbb legyen a krumplipüréje, belerakott egy kis nyers lisztet, na, ezen egy emberként akad ki mindenki, Gordi nem is kér belőle. Angel a saját epertortáját úgy jellemzi: forró, nagy halom trutyi. Jahhát, a tészta meg még a sütőben van. Aggódó arcok, feszkó, rövid tanácskozás.

Ketten messze túlszárnyalták a mezőnyt. Karabineres Derrick és nagy meglepetésre a Hárvárdi Pöcs. Ők ketten lesznek a csapatkapitányok a következő kihívásban. A három legrosszabb étel pedig a lisztes püré, Angel tortája és Erryn carpaccio-ja, amivel nem is az a baj, hogy nem francia étel, hanem az, hogy a többi alapanyagot összekutyulta. Angel, húzzál haza. Kötény le, szomorú kiballagás, utolsó szívatás: az van, hogy még nem végeztünk. Mark, te is mész Angel után, kinn megbeszélhetitek, hogy sűrítsed legközelebb a pürédet. Erryn, te meg kapd össze magad, mert lehet, hogy legközelebb nem menekül meg a segged, értettem? Fogadkozás, vége, a következő részben két csapatra válnak és úgy küzdenek meg egymással. Remélem, a Max gyereket valaki berakja a sütőbe és ott is hagyja úgy háromszáz fokon.