Torchwood again, hölgyeim és uraim, ma időutazós rész lesz, tessenek figyelni a hátsó sorban is, igen, maga, ne dumáljon, mert aztán majd nem tudja miről volt szó! Felhős, borult idő, vidéki angol repülőtér, Toshiko kivételével az egész Torchwood ott áll a kifutó szélén, komoran, mint az afféle világmegmentő hősöknél szokás. Régimódi kétfedelű, kétmotoros gép közeleg a szellő szárnyán, földet ér, majd hőseinkhez gurul és egy retró pilótaruhába bújt hölgy integet ki a pilótafülke ablakán, helló!

Összesen hárman vannak a gép fedélzetén, a pilótanő, egy húsz körüli fiatal lány és egy ötvenes éveiben járó férfi, mindhárman a korai hatvanas évek ruházatát viselik. Jack üdvözli őket, majd megkérdezi, mikor tetszettek indulni, drága? 1953-ban, hangzik a válasz, hoppá, akkor FŐCÍM!

Főcím után már a HQ-n folytatódik a cselekmény, Jackék épp bevezetik a jövevényeket a fogaskerék-ajtón, közben Harkness biztosítja őket, nem kell félni, gyertek csak. Kik is maguk, kérdezi az idősebb forma, azt maguknak nem kell tudniuk, mondja a jó kapitány, hát megnyugtató, tényleg. Bemutatja a csapatot, majd a frissen érkezettek is bemutatkoznak, a bácsit úgy híják, hogy John Ellis, a lányka Emma Louise Codwell, a pilótanő pedig Diane Holmes. Felvezetik őket az irodába, majd közlik a jó hírt: ecsém, tik ötven évet repűttetek ám! Na ezt így hogy, kérdezi John Ellis, félóra alatt ötven évet, azért ez marós, nem? Há ahogy nézzük, mondja Harkness, átrepültek ugyanis egy transzcendentális kapun, egy mifaszon??? Tér-Idő-Kapun, lassan mondom, hogy megértsd, baszki. Na neeee, ez kamu, öcsém, hitetlenkedik Ellis, erre Toshiko eléjük tol egy rahedli dokumentációt, ami a szülővárosuk és a Cardiff-öböl fejlődését ábrázolja az utóbbi 50 évben. Mindenki meg van illetődve, Diane viszont felteszi a teljesen jogos kérdést, hogy megyünk vissza? Hát, angyalom, az a szitu, hogy sehogy, mondja Jack, merhogy a papírokban az van, hogy a repgépetek eltűnt, szóval ennyi a móka, sorry.

Várjámá, szól Ellis, mi van a családjainkkal? Emmának Gwen meséli el, ki meddig élt a családjából, Ellisnek Tosh és Jack próbál segíteni, egyelőre sikertelenül, Diane pedig Owen gondjaira van bízva, bár ő látszólag elég jól viseli a szokatlan körülményeket. Ezek után éjszakára bepaterolják őket egy diákszállóra, Emma és Gwen beszélgetnek kicsit, aztán snitt, másnap reggel a HQ-n Jack kiosztja az időutazóknak az új személyiket, hogy igazolni tudják magukat. Kapnak kis lettát is majd naponta, később még bankszámlát is. Egy lófaszt, így Ellis, nem vehetik el a nevünket, mert csak az maradt nekünk, ja, oké, mondja Jack, akkor hamisítunk majd másikat. Nemecsek kíséretében soppingolni mennek, A fotocellás ajtó kicsit lelassítja őket, aaaanyád, ez de jó, igen, mondja ernő, van benne egy érzékelő... HÚÚÚÚ BANÁÁÁÁN! És mindkét csaj berohan az áruházba. Nemecsek vakarja a fejét, könnyű lesz ezzel a három gyengeelméjüvel... Emma csipszet vesz kilószámra, Diane a DVD-ket csodálja, Ellis meg kiakad a félmeztelen címlaplányon az újságban, de végül sikerül nagyobb parák nélkül megúszni az első találkozást a mával. Ellist kirakják a Millenium Stadionnál, ahová be akar látogatni, természetesen nem oda megy, hanem a fiát akarja megkeresni, a két hölgy pedig otthon beszélget arról, milyen lehetőségeik vannak mostanság, ugye az elmúlt 50 évet kihagyták. Diane repülni akar, Emma meg férjet, ennyiben meg is állapodnak.

Diane kitolja a bringát a reptérre, s kit talál ott, hát Owent, akivel elfecsegnek a repülésről, háborúról, repülőgépmotorról, feminizmusról, nocsak, nocsak, tán nem flört van itten kialakulóban??? Snitt, Ellis egy kocsmában mesél Jacknek a valahányas FA-Cup döntőről, majd misztikumba csapunk át, Jack, maga is átjött az időn? Hát igen, mondhatjuk. Nyöff, ez mán rejtélyes, az egyszer biztos, e nagyszerű, emelkedett pillanatot szakítja félbe durván a pincér, aki közli Ellissel, hogy tilos a dohányzás. 

A szállón eközben Emma két diáklánnyal díszítgeti a nappalit, kiderül, hogy mindhárman árvák, a két csaj defaultban, Emma meg átugrotta azt a részt az életében, mikor még éltek a szülei, erre megkínálják sörrel, igyál, anya.

Újra Jacket és Ellist látjuk egy rövid jelenet erejéig, Ellis megkéri a jó kapitányt, keresse meg a leszármazottait, ha élnek még.

Megint váltunk, Owen és Diane beülnek egy kínai étterembe, azazhogy nem azonnal, mert a pilótacsaj csak álldogál, közben magyarázza Owennek, hogy ő ugyan emancipált, de tolja már alá a széket, mert szereti az udvariasságot is. Lófasz a segge Ha így gondolja, rendben, adja be a derekát Owen és segít leülni. Köszönöm. Tüzet már tök magától ad, aztán a nők jelenlegi helyzetéről tart előadást, közben kis udvarlás is beficcen.

Újabb snitt, Emma becsiccsentve énekel és táncol a két másik csajnak, akik röhögnek a szuperprodukción.

Sajnos belép Ellis és jól lebassza Emmát, aztán váltunk, Owen épp felinvitálja magához Diane-t, aki jön, ha van otthon scotch, majd újra Emma és Ellis, de most már ott van Gwen is, aki Emma odahívott igazságot tenni. Ellis előadja, hogy nem kell itten feltűnősködni, de most már rajtad lesz a szemem, ne félj, közben feltálalja a kaját, együnk hát, nem szeretem a májat, rinyál Emma, kuss és egyél, te nekem ne ugass, nem vagy senkim, és különben is utálok itt lenni, majd sírva felrohan a szobájába. Ellis vállat von és elkezd kajálni, Gwen meg balra el.

Snitt, Owennél vagyunk, kis duma, egy whisky, majd irány az ágy. Dugás után Diane mesél magáról, majd a doki beajánlja, hogy legyenek kefélő barátok, jóvan, csak nyomjunk még egy menetet.

Reggel Emma Gwenéknél ébred, rögtön sokkot is kap, mert a konyhában összetalálkozik Útmérnök Apuval (ez ugye Gwen pasija), aki egy szál faszban ténfereg a konyhában (ezt se értem amúgy, szvsz halál kényelmetlen így mászkálni a lakásban, pedig nem vagyok se prűd, se pedáns), viszont egy képet megér a fej...

Az első nagy para elmúltával Gwen reggelikészítés közben hazudozik egy sort, hogy a kiscsaj valami távoli rokon és itt fogja tölteni a karácsonyt, oké? Emma meg a csávó tágra nyílt szemmel bámulnak egymásra, láthatólag még nem múlt el a megrázkódtatás hatása. Apu végül összeszedi magát, akkor elmegyek, veszek egy nagyobb pulykát, na csá. Váltunk, Gwen a HQ-n elmagyarázza Jacknek, miért költöztette be magához Emmát, közben jön Owen, aki azt hazudja, Diane motelben aludt az éjjel, majd Toshiko érkezik, hogy megtalálta John Ellis fiát. Ősöreg, Alzheimer-kóros és egy otthonban él, nemigen vágja a külvilágot, gyerekei nincsenek. Ellis, mikor meglátogatja, próbál neki régi fotókat mutogatni, amin ők szerepelnek együtt, de az öreg nem reagál semmire, nagyon C-vágányon van szegény.

Eközben Owen a reptéren Diane legnagyobb örömére kibérel egy Cessnát, majd visszaugrunk az öregek otthonába, ahol Alan egy pillanatra magához tér, ám aztán újra belemerül az apátiába. A HQ-n Jack szomorú, mert nem tud Ellisen segíteni, a reptéren meg Owen, mert nem lehet mánazonnal jelleggel gépet bérelni, így Diane nem tud itt és most repülni. Ja, a reptéren még amúgy Diane is szomorú, mert nagyon szeretett volna repülni. Snitt, Gwen és Rhys Emmát diszkóba viszik, ahol szegényke először elég bizonytalanul csak nézelődik, aztán, látva, hogy hősnőnk önfeledten smárol az útmérnök úrral, táncba, majd csókba elegyedik egy helyi legénnyel. Ezt Gwen persze félbeszakítja, aztán jól lebassza Emmát ő is, ezt a szerencsétlen kiscsajt kajak mindenki csak kottázza, nem lepődnék meg, ha egyszer valakinek elmetszené a torkát lelki felindulásból kifolyólag. Mindenesetre lőttem egy képet Gwen fejéről, nem vót má ilyen régen, meg különben is priceless, szóval itten van e.

Hazamenvén megmutatja Emmának a Cosmo szerelem/szex rovatát, aki MOST akad ki igazán, ezmiez, ezfújez, hát, anyám, velkám tú huszonegyedik század! Viszont dughatsz a házasságod előtt, amennyit akarsz, már rég nem para a dolog! Emma bekérdez, te hány pasival feküdtél le? Gwen félrenyeli a kávét, majd terel, mikor Emma azt kérdezi, hogy szóval akkor ha valaki tetszik és kúrni akar, engedjem? Hát izé, nem, mert az elsőnek különlegesnek kell lennie! Oké, akkor várok, amúgy se vagyok az a nagy buliállat, kösz a dumcsit, jó éjszakát! Snitt, másnap reggel Owen lakásán Diane épp azon puffog, hogy mennyire egyszerű lett mostanság repkedni, mikor a jó doktor hazaér. Hahó, anya, kukkants csak bele a szatyorba!

Whoa, ruci, jajjdekösz, csók a jutalom. Emma közben hazaér Gwenhez az álláskeresésből, képzeld, felvettek, karácsony után megyek Londonba dolgozni, lakni, minden! Ööö, de hát London egy nagy város, mondja hősnőnk, izé, inkább ne menj oda, majd találunk valamit neked itt Cardiffban! Emma ezt nemigen érti, de ennyiben hagyja egyelőre a dolgot. A HQ-n eközben Ellis, miután megköszönte Jacknek, hogy mindenben segít neki, elkastázza a Nemecsek autókulcsát, persze megint váltunk, Owen és Diane klakkban-frakkban kikocsikáznak valami néptelen placcra, mi van itt, kérdezi a pilótanő, várjá csak, majd mindjárt meglátod!

És újra snitt, Emma és Gwen hazaérnek a vásárlásból, Alfahím a kanapén ül duzzogva, beszélem anyáddal, nincs is olyan nálatok, hogy Emma! Ki a faszom ez a nő, akit hazahoztál egyszer csak váratlanul??? Hát izé, nem tudom én se pontosan, de kellett neki a törődés, hidd el. Te hazudós dög, most elmegyek! És lőn, Alfahím távozik, Gwen ül a szőnyegen és arról elmélkedik, hogy torcsvúdosnak lenni nem is akkora flash néha, na ezért kell elmennem, kontráz rá Emma, hogy ne boruljon miattam az egész életed ezzel a csodálatos férfivel... Újra a betonplaccról jelentkezünk, ami egy parkolónak bizonyul és ahol Owen pezsgőt hoz Diane-nek valahonnét és isznak a találkozásra, majd táncolnak a rejtélyesen felcsendülő '30-as évekbeli slágerre

Tud élni a jó doktor, baszki, azt hittem egy nagy helikopter jön értük, vagy mégis lezsírozott okosba' valami repülést a csajnak, hát egy lófaszt, Tesco-parkoló, egy pohár pezsgő, kis tánci-tánci, azt gó haza dugni... Még ilyet... Éééés HQ!

A HQ-n Nemecsek éppen beszámol Jacknek, hogy Ellis elkötötte a gépsárkányt, kéne valamit csinálni. Jack megkeresi a kocsi GPS-jelét, ja, semmi gond, csak hazament a bácsi! Utánamegy a telekjáróval, meg is találja egy garázsban, ahol éppen kipufogógázt inhalál. Aaaanyád, kirángatja, ezt így azért ne, miért ne, nincs senkim, aki volt, meghalt, vagy kreton lett belőle, miért ne? Snitt, a parkoló pléhboja meg a pilóta nyomják a poppot az ágyban, snitt, Jack vigasztalja Ellist még mindig, itt most álljunk meg egy szóra tanár úr, mert szeretném szóvá tenni, mennyire kurva idegesítő ez a kétpercenként ide-oda ugrálás, teljesen olyan, mintha a rendező és/vagy forgatókönyvíró most tanulta volna ezt a dramaturgiai fogást a filmművészeti kisegítőben és „majd ezzel feldobjuk, mert tudom, hogy lapos” felkiáltással teljesen felesleges jeleneteket generál, de nem baj, mert ettől mozgalmas a cselekmény. Elmondom, hogy nem az, nem mozgalmas, csak idegesítő, viszont NAGYON.

Na, a kis MöffCATológiai eszmefuttatás után vissza a garázsba, ahol Ellis arra kéri Jacket, hagyja meghalni, mert ez nem az ő ideje, az már lejárt. Snitt, Owen a dugás után magyarázza Diane-nek, hogy attól fél, kezd beleszeretni, pontosabban kezd beleszeretni és ezért kurvára fél. Ezt jó sokáig magyarázza, a pilótacsaj lezárja azzal, hogy ő is szereti, azt akkor mi van? Csók után snitt (hogy szomorodna meg), garázs, Jack fogja Ellis kezét és együtt ülnek a kipufogógázzal lassan megtelő verdában, SNITT, a kurva anyádat, Diane nézi az alvó dokit és filozofál a szerelemről, SNITT, hogy rohadj meg, Ellisnek gatter, Jack szomorú és könnyezve néz maga elé. Megjegyezném, Nemecsek egészen biztosan odalesz a boldogságtól, hogy a bácsi az ő verdájában lett öngyilok, a szagról nem is beszélve, fel lett füstölve az ernőmobil rendesen.

Ezzel remélhetőleg vége az összevissza ugrálásnak is, nem kell már drámailag fokozni a feszültséget, nézzük, mi van hátra, Gwen másnap reggel kikíséri Emmát a buszpályaudvarra, hella, csajsza, hívj, amint odaértél, Snitt (WÁÁÁÁÁÁRRRRGHHHH), Owen felébred, Diane sehol, csak egy levél, füstölő gumikkal száguld ki a reptérre, hé, nem mehetsz el, hát ezt nem te mondod meg, apa, de ne már, snitt, (rííííííííííííííííííííííííííííí) Emma, nem muszáj elmenned ám, Gwen, nem érted, hogy LONDON??? London, bazmeg! Na jó, akkor menj, csumi, soxerencsét! Váltás a reptérre, Owen még mindig azt magyarázza a pilótának, hogy nemár, most már ide tartozol, hozzám, szeretlek, meg minden! Diane felmutat az égre, figyi csa ilyen idő volt, mikor jöttünk, szerintem ma megint megnyílik a izékapu, aminek te tudod a nevét, de bazmeg, megmondtam, hogy NEM tudsz hazamenni, nem baj, akkor majd megyek máshová! A csaj beül a gépbe, Owen még utoljára próbálkozik egy rábeszéléssel, nem tudjuk, hogy működik ez a Kapu, akárhol kiköthetsz! Nem baj, ez benne a poén, akkor hadd menjek veled! Ja, azt nem lehet, mert pluszteher lennél, ne rinyálj már, no!

A doki elcsitul és szenvedő arccal nézi, ahogy a gép felszáll. Megjegyzem, lehet ám, hogy a Levegő Királynőjének is a Tesco-parkoló tette be a kaput, ennyire zsici nem lehet valaki, hogy odavigye bulizni a csaját, de tényleg. Tripla visszaemlékezést ficcentünk a végén, Gwen Emmára, Owen Diane-re, Jack meg Ellisre gondol, de jót beszélgettünk, mielőtt meghalt! A busz elmegy, a gép felszáll, Harkness nem mozdul, hej, de komoly rész volt ez, Meine Damen und Herren, de sajnos a VÉGÉre értünk ennek is.

Utóiratként, hogy mennyire értelmes a forgatókönyv, mellékelnék két képet, ugye Diane azt mondta, hogy ugyanolyan idő van, mint az érkezés napján, bepattintanám a képet először az érkezésről:

és ilyen volt, amikor elment a Lég Magányos Királynője Meg Ilyesmi:

Aki szerint ugyanolyan, az jelezze kommentben, közöttük hét vagy kilenc internetet sorsolok ki :D