Üldözős jelenettel kezdünk, mindenki szalad, mint állat, Gwen és Owen az egyik csapat, Jack egymagában a másik, mondjuk ő a parancsnok, úgyhogy ez jogos is, Toshiko a gép előtt ülve irányítja őket. A futkosással eltelik két perc, meg vagyok lepődve teljesen, eddig soha nem látott magasságokba szárnyal a színvonal, majdnem olyan, mint egy film, igazi színészekkel meg forgatókönyvvel, aztán Toshiko végre hozza a megszokott szintet, a baseball sapkás üldözött szerinte kapucnit visel, illetve "Rajta!" felkiáltásokkal ösztökéli gyorsabb kergetésre a lihegő egyes csapatot. Jack eközben valahonnan atom messziről érkezik, mert autópályán haladást mutatnak, ez a jelenet alkalmasint a második részből lett átemelve, miért kellene újból forgatni, autó is van benne, autópálya is, jó lesz az. Végül megérkezik, kiszáll és bekapcsolódik az üldözésbe. A fogócska a pályaudvaron ér véget, Gwen elkapja a kergetett állampolgárt, illetve a dzsekijét, a fickó villámgyorsan kibújik belőle és elszalad.

Király vagy, elkaptad, örvendezik Toshiko, ha ennyire van képben, csoda hogy egyáltalán azt kergették, akit kellett. Elvesztettem, mondja Gwen, nem, nem, nálad van, akármi is az, hadd nézzem csak meg a kamerán, baszki, eddig mit csináltál??? Ám kiderül, hogy a Rejtélyes Tárgy Érzékelőknek igazuk van, nem a forma volt érdekes, mert amit kerestek, az a ruhadarab zsebében rejtőzik. Gwen előveszi, aztán mit gondoltok, gyerekek, mint Veszélyes És Idegen Tárgyakat Felkutató Csapat Tagjának mi az első dolga? Úgy van, Petike, kisötös, a néni bekapcsolja! Abban a pillanatban felkerül egy kék szűrő a kamerára, a pályaudvar csutka üres lesz, hősnőnk meg bambán bámul körbe, mafasz van má??? Nahát, nahát, egy gyerek közeledik, negyvenes évekbeli öltözékben, kezében bőrönd meg maci, gallérján árcédula a nevével. Hát te ki vagy, eltévedtem, vissza kell mennem, gyerek sarkon fordul azt visszaballag a sötétbe, ahonnan előjött, ne menj, várj, picsogja utána Gwen, de meg nem mozdulna egy lépést se. Hát nem egy óvónő típus, na. Snitt, visszazökkenünk a fizetős verziójára a pályaudvarnak, vannak emberek, színek, és érkeznek Jackék, bocsi, de útlezárás volt, észreveszik, hogy Gwen rendkívül emlékeztet egy pontyra, mert csak tátog meg mered a szeme kifele, veled meg mi van, háááá kísértetet láttam, FŐCÍM!

A HQ-n folytatódunk, Toshiko időközben képbe került és a többieknek mutogatja, hogy néé, itt kapta el Gwen a srácot, az meg arra szaladt, ott érkeznek meg a felmentő seregek, azt ennyi. Na itt jön egy újabb szinkronbravúr, Gwen magyarázza, hogy nagyon átjött neki a kisfiú produkciója, hallotta a gondolatait, mintha ködben lenne... Ezt mindenképpen ki kell próbálnom majd, most nem lehet már, mert jön a tavasz, nem lesznek olyan igazi nagy ködök, de majd októberben. Amúgy a szöveg az volt eredetileg, hogy annyira megélte a kiccsávó gondolatait, mintha ő tévedt volna el, így még némi értelme is lenne annak, amit mond. Ezt a másik zsüritag, a jó doktor lereagálja egy csomó latin kifejezéssel, a veleje az, hogy Gwen bolond. Nem vagyok, jön a szellemes riposzt, hát Cyrano egy pettyet talán képzeletdúsabb volt annak idején. Jack félbeszakítja a vitát, szóval megnyomtad a gombot és ez történt? Ja. Erre a jó kapitány befosat mindenkit, mert úgy csinál, mintha meg akarná nyomni a gombot, JAJJJ, NEEEE! uvöltik unisono, jóvammá, CSI21 (VV-Hogyvoltot nem olvasók részére a fordítás: csituvan!)! Gwen folytatva egy képzeletben megkezdett beszélgetést még hozzáteszi, hogy de olyan érzés volt, mint egy szellem. Oké, zárja le Jack a témát, Toshiko, hol kezdjük? Ezt most nem értem, nem ő a főnök? Mindegy, Toshiko szerint a kergetőzés alá vont állapolgárt könnyű lesz lenyomozni, mert sok kamera felvette, majd a kisfiú nevére is lefuttatnak egy keresést. Tom Erasmus Flanagan, híj, de jó kis név ez, vélekedik Toshiko. Bármeddig tart, bármibe kerül, megtaláljuk, elszántkodik a jó kapitány, hiszen a hájtek, főleg a mienk mindent tud.

Ehhez képest a doki egy perc alatt megtalálja az analóg telefonkönyvben a pályaudvaros gyerek nevét, jé, pont itt él, nosza rajta, menjünk el hozzá! Hát erre most már kurva kíváncsi vagyok, hogy fog zajlani, csókolom, van itt egy ilyen nevű gyerekszellem vagy ilyesmi? Na de Gwen és a doki már oda is értek a címre, lássuk, mi történik. Egy nő ajtót nyit, csoki, mink vagyunk a rendőrök, az van, hogy hadd menjünk má be! Ööö, hát jó. Bemennek, egy idősebb férfi ül a nappaliban, rövid jópofáskodás után Gwen hazudozik egy sort, hogy tanúnak kellenének, ha ott voltak tegnap este a balesetnél a vasútállomáson, de itthon voltunk mind a ketten, hát ez a vonal hamar befulladt. Néznek egymásra, aztán az öreg mindenesetre kiküldi teáért a konyhába a lányát, hősnőnk meg hozzácsapja Owent, addig sincs láb alatt. És most jön a rejtelmes rész, hogy híják magát, hát én vagyok a jó Tom Erasmus Flanagan, anyád, de rejtélyes dolog ez már tényleg! Kiderül, hogy az öreget 1941-ben Londonból pattintotta át Cardiffba a családja bombázások miatt és pont úgy bóklászott a pályaudvaron, ahogy Gwen is látta a flashben. Az anyjáék Londonban maradtak, meg is haltak, ő meg nevelőszülőknél nőtt fel. Szóval sanszos, hogy Gwen őt látta kisgyerekként az előbb, dehámáezthogy???

Kint az utcán mondja is Owennek, hogy ő ezt nem érti, a dokit meg nem érdekli, mert sérelmezi, hogy a teakommandóba lett száműzve. Gwen még rugózik a dolgon kicsit, de apu hívja otthonról, hát te meg mámeg mit akarsz, mosok éppen, vanfehér szennyesed, hagyjad, majd megcsinálom, nem, én akarom, de télleg hagyd, jössz ma haza, mittudomén, de hát azért mégis, nebaszogassámá, igen, akkor mosson neked a kurva anyád, léptem a haverhoz pókerezni meg sörözni, közben Owen nyomja a dudát, mintha bárhova is sietnének... Snitt, HQ, Harkness eligazítása az üldözöttről, akit majdnem megfogtak, piti tolvaj, álneve Gyufa. Ezen a ponton szívem szerint ideírnám, hogy ha még egyszer valamelyik IQ-titán kimondja, hogy "élien", felgyújtom a laptopot, de tudom, hogy úgyis KI FOGJÁK MONDANI, ÚJRA ÉS ÚJRA, gépből meg csak egy van, szóval inkább nem csinálok segget a számból. Néhány viccesnek szánt sztori hangzik el a bűnlajstromból, hogy az "ellopott három zacskó tésztát" mondatot miért kell 3 konzervnek fordítani, fel nem foghatom. Közben megfeszített tevékenység folyik ám a bázison, Owen videojátékozik, Jack pedig két pofára zabálva magyarázza, hogy mennyire élien (WÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!) a cucc, amit találtak. Gwen kiveszi a letapogató szuperlézergépből, és mutatja a többieknek, hogy így megnyomtaaam és akkor kinyílt és villogott, de most nem csinálja, biztos már elmúlt vagy ilyesmi. Jack unja, hogy nem ő van a középpontban, figyeljetek má, menjünk el a Gyufához! Aki Bernie. Amúgy. Ú, de ötlet, örülnek, aztán néhány felesleges mondat után képváltás: a Szupercsapat hölgytagjai kopognak a tolvajéknál. Mutter kijön, csókolom, néni, van Gyufája? Én a Gyufa anyja vagyok, a fiam egy féreg és amíg az 50 fontomat meg nem adja, haza se jöjjön! Ezzel rájuk bassza az ajtót, hát ez jól ment. Hasonló eredménnyel faggatóznak a környéken, a fickót mindenki ismeri és mindenki utálja. Na most jön egy olyan beszélgetés, amit ide idézek, hátha valaki megérti, nekem nyolcadszorra se állt össze.

-Gyufa Harris, Splott saját Robin Hoodja...

-Nekem mondod? Mindenütt élienek lógnak!

Hogy ezt így hogy... Közben jön a doki, aki semmit nem talált, viszont egy fontért sikerült 4 sütit vennie, hát akkor együnk, barátaim, majd befut Jack, aki lesújtóan végigméri a társaságot és elsiet, pofákat vágva szaladnak utána.

Várjámá, Jack, most mit csinálunk, visszamegyünk a bázisra és újrajátsszuk a múltnézős műsort, elemzünk is közben vadul és érzékien, jó? Nemá, bazmeg, ez veszélyes, nem? Azt se tudjuk, mit csinál ez a szar! Igen, veszélyes és nem, nem tudjuk. Owen vakarja a fejét, csak én látok ebben kicsi ellentmondást? Jack kiborul, basszátok meg, ti hagytátok futni a Gyufát, most ezt fogjátok csinálni és kuss! Itt jegyezném meg, hogy a jó kapitány elfelejti, hogy az üldözésnél ő is ott volt azért, na mindegy, menjünk má. Ebben a pillanatban a doki kezében elkezd villogni és rezegni a kütyü, hé, hé, figyeljetek, a többiek nem hallják, vagy csak a szokásos bajtársiasság dominál, nem tudni, a lényeg, hogy Owennel is megtörténik a csoda, nem, nem a többszörös orgazmus, hanem idősíkot vált a híd alatt, ebből milyen jó Kispál dalszöveg lett volna, na mindegy, most már késő. Rózsaszín rákkenrollmotyóba öltözködött sunci sírva rohan be a színre, valakit anyáz nagyon, mert többet akart, mit csacsacsázni. Meg is jelenik az emlegetett, úgy néz ki, mintha Flipper Öcsi ellopta volna Columbo kabátját, egyszóval nem találták el rendesen ezt a Súvápppá-úáúá érát az öltöztetők. Most még egyszer végignézve határozottan van egy kis Lugosi Béla is fickóban... Owent észre se veszik, viszont a beszélgetésben kiderül, hogy a csajt Lizzynek hívják, a fickót Ednek, ez utóbbi a jelenet végén elővesz egy kést és...

Owen visszazökken, a többiek már jönnek vissza, mivanmá, a doki kész van, mint a matekházi, aaaanyád, hogy mit láttam! Snitt, Torchwood-főhadiszállás, beszélgetnek az élményről, melyet immár ketten is átéltek, közben a gép kidobja a flashben látott csajszi adatait, '63-ban megölték a híd alatt. És mi van a fickó nevével, keressünk rá! Elindul a keresés, közben Jack megvilágosodik, baszod, ez egy kvantumátalakító! Toshiko egyből benedvesedik, húúúha, ez baszod átalakítja a kvantumenergiát! Meg felerősíti! Hurrá, akkor van kísértetgenerátorunk, szkeptikuskodik Gwen, de Jack lekussolja, érzelem, baszkikám, érzelem! Nem lehet látni, csak ritkán, de érezni, háhá! Ugye ugye, ott van például a dezsavű! Nem tévedés! Merhogy szellemek, ugye főnök, okos vagy Gwen, igen! Szellemek!

Na most ezek azok a beszélgetések, amik kihozzák belőlem a Láncfűrészest, teljesen értelmetlen, összefüggéstelen marhaságok vannak egymásra halmozva, én tudom, hogy nem lehet minden író Asimov szintjén, de bakker, az is jobb lenne, ha a jelenetet viccesen felgyorsítanák és ilyen Chaplin-filmes zongorabetét menne 30 másodpercig! Rögtön a kiselőadás után Jack és a jó doktor összevesznek Ed Morganen, a gyilkoson. Owen bíróság elé akarja állítani, Jack szerint erre kevés az esély, egy kezdő ügyvéd is bele tudna kötni a doki bizonyítékába, nem hinnék el, hogy "egy téridőhasadékon át idepattintott szellemgenerátoron keresztül benéztem a műltba és láttam", inkább kapjuk el Gyufát, hazaküldi pihenni a dokit, füttyent Gwennek és balra el. Nem mennek messzire, hősnőnket Jack leviszi a Tw-lőtérre, nem ártana megtanulni lőni, ha már itt dolgozol. Hihihihi, de én jaj, egy pókot se soha, hihihi, azt én se, sőt, agyonlőni se, hihihihihihihi, de jó pofa ember vagy te Jack, hát bazmeg, ez katasztrófa, erről muszáj volt csinálnom egy képet... Na, pofa súlyba, lőjjé bazmeg, Gwen forog a pisztollyal, mint kurva a lavórban, Jack mutatja neki, hogy arrafelé van az előrefelé baszod! Ja, jó. Ez nagyon komoly, nem tudom, meddig volt rendőr ez a nő, de nem szerettem volna még egy kerületben se szolgálni vele! Lövészóra keretében Jack taperolja kicsit, majd leginkább a Titanicból ismert jelenetre hajazva ketten elsütik a pisztolyt. A golyó belemegy a céltáblába, Gwen teljesen kész van, ÚúúúristN, pisztoly, meg húúúú, na, milyen egy ilyen kérdezi Jack, hát nem semmilyen, tényleg. A délutánt kacagás és lőporfüst lengi be, Gwen mindennel megtanul lőni, a végén már két negyvenötössel szórja a céltáblát. Hát ez jó móka volt, csak jaj de elszaladt az idő, nézi hősnőnk az óráját, amúgy te itt laksz, vagy nem, vagy mi van, nem, hát tudod Gwenkém, a 21. század a változások kora és én se maradok le róla, hangzik a gyengeelméjű válasz, hihihi, de hát mikor alszol, nem alszom, télleg, mondom, na, és nem vagy magányos éjszaka? Híjj, ez meleg terület, nem kell játszani a tűzzel, óvatosban visszavonul, ööö, akkor én léptem, csá, azt tipli a pinyóból. Snitt, hazaér, hahózik, senki nincs otthon, a rögzítőn apu üzenete, a havernál vagyok, pókerezünk, na, végre valami karakánság, gondolhatnók, ámde lófaszt, mert az üzenet úgy folytatódik, hogy kivittem a szemetet, kimostam a cuccaidat, aztán újra bekeményít (nem a ruhát): kiteregetni neked kell és kész! Alfahím, baszki. Gwen sajnos pont leszarja, mert a táskájából kiveszi a HQ-ról hazalopott Szellemgenerátort és mosolyogva nézegeti. Közben egy pillanatra Owent látjuk, ahogy Flipper Öcsiről és a megölt csajról rémálmodik, majd vissza a mi okos hősnőnkhöz, aki namicsinál, gyerekek, igeeeen okos vagy Pistike, ofkorz bekapcsolja a Legtilosabb Bekapcsolni Mertnemtudod Hogymicsinál Eszközt! Mindjárt látunk is néhány jelenetet a saját múltjából, a pasijával vicceskednek, dévajkodnak, kacarásznak, broáf, haladjunk. Közben megjön apu, aki félrészegen szerelmet vall neki, csókok, ölelés, közben Gwen visszadugja a táskába a motyót. Hál'Istennek nem kell tovább néznünk, amint szárnyat bont a szerelem, átkapcsolunk a dokihoz, akit csak nem hagy nyugodni a rákenroll-sunci halála, régi jegyzőkönyveket, jelentéseket böngészget, meg is találja a fickó nevét, azzal a megjegyzéssel, hogy nem emeltek vádat ellene.

Owenben egy üveg whisky után fellángol Derrick szelleme, kikeresi Ed Morgant a telefonkönyvből és másnap reggel elindul becserkészni a gyilkost. Megvan a cím, jöhet a rafkósság. A doki szerelőnek adja ki magát, gázszivárgás van, jó uram, engedjen be! Körülszimatol a lakásban, a tulaj meg ott értetlenkedik mellette, de hát én nem érzek gázszagot, meg mi a fasztól éreznék, mikor nem is használok gázt, egyáltalán, mit akar maga itt? Üljön le, mr. Morgan. A doki vészjósló arccal (ami kb annyira hiteles, mintha a Gladiátor főszerepét Paudits Béla játszotta volna) elmesél neki Egy Történetet Egy Anyáról, Aki Szenvedett, Mert A Lányát Megölte Valaki! Az öreg még ettől a gyenge előadástól is egyre rosszabbul van, veri a víz nagyon, aztán a jó doki megadja a kegyelemdöfést: Tudom mit tettél '63 nyarán! Erre az öreg feláll a fotelből és kibassza Owent, hát ez nem volt egy sikeres vallomástétel. Nem baj, a forgatókönyvírók nem adták fel, ha ez nem jött be, akkor itt az új lehetőség hősnek lenni: megpillantja Gyufát a parkban üldögélni, s a Kretén Üldözések Kézikönyvében lefektetett szabályoknak megfelelően nem igyekszik minél közelebb férkőzni csendben, nem, ötven méterről mutat rá ordítva: Hééé, Gyufa Harris! A csávó természetesen léc, üldözés van, árkon-bokron-medencén-néniszatyrokon át, a profán vígjátékok néhány klasszikus eleme is felbukkan, ha eddig nem kacagtuk szarrá magunkat, akkor majd most!

A doki végül utoléri, és ahelyett, hogy szétütné a gyereket, meghívja sörözni, gyere apám, beszélgessünk. Miért vagy te Gyufa? Merhogy 12 évesen véletlenül leégettem a szomszéd csűrjét, ahá, szóval ezért! Közben befut a Torchwood maradéka is, kiteszik a Kísértetgenerátort az asztalra: dalolj, madaram! Hát az úgy volt, hogy betörtünk a haverommal egy öregemberhez és ott találtam ezt egy dobozban, régi pénzek meg kődarabok között. Gondoltam, eladom, de aztán bekapcsolódott és láttam mindenfélét, többek között egy nőt, aki a halott gyerekét bedobta a mólóról a folyóba. Rájöttem, hogy ismerem, hát elszaladtam hozzá és képzeljétek, adott pénzt, hogy hallgassak. Nahát, mekkora egy zsaroló köcsög vagy, de ő ajánlotta fel, ércsétek má meg, meg láttam a híd alatt egy gyilkosságot, na erre a doki felkapja a fejét, ugyeugye, de Jack indulást vezényel, menjünk, emberek, hé, szól utánuk Gyufa, akkor a másik fele nem is kell a motyónak? Snitt, Gyufánál vagyunk, Jack beazonosítja a pénzdarabokat meg a köveket: idegen pénz, idegen kő, a hasadékon jött át mind. Közben Toshiko mozgósítja átlagon felüli intelligenciáját és magasszintű képzettségét, hogy a kütyü két darabját összeillessze, a kép közvetlenül a siker pillanata előtt készült.

Mission accomplished, akkor menjünk, visszük a dobozt is, várjatok már, mondja Gyufa, de senkit nem érdekel, csak Gwen fordul vissza az ajtóból, mi van? Hát az van, hogy megmutatta a saját halálomat ez a szar, gyere már, Gwen, várj meg itt, mondja Gyufának, aztán szalad a többiek után. Leér az udvarra, közben megcsodálhatjuk Owen Honda NSX-ét, az első jópont a Torchwood üzenőfüzetébe. Jack, beszélnünk kell, mondja Gwen, amint leér az udvarra és azzal a mozdulattal be is kapcsolja az immár erőteljesen Playstation-távirányító jellegű űrizét. Na itt megint átugrott nálam a vezérlés, tényleg kell ez a nő a Mentsük Meg A Földet Szupertitkos Csapatba? A Tininindzsa Teknőcökben, sőt, továbbmegyek, a Mazsolaéstádéban több katonai fegyelem van, mint ebben a szellemi egytálételben! Jó kis jelenet amúgy, ha sikerül felülemelkedni a hősnőn, mert Harkness egyből rohan felé, hogy Gwen, neeee, csak lassítva van a hang is egy pettyet, úgyhogy a hatás viszonylag kevéssé drámai, mert egy úgy hangzik, hogy Gvuenhö, nöeeeee! Höhöhö, tök elszáll az emberből az idegesség egy ilyen bravúrt látva!

Gvuenhö néz, mint a vett malac, a kütyü veszett veréb módjára csipog, aztán síkváltás, és saját magát látja egy véres késsel a kezében kuporogni az úttesten. Mindjárt köszön is neki, hogy Heló! Véresgwen felemelkedik és nyíg, hogy segítsen, kérem, nem tudtam megállítani! Mit? Owennél volt a kés, meg akarta ölni, nem tudtam megállítani! Owennél? A kés? Mivan? Segítsen! Na ez is jó kis párbeszéd, IQ-titánia a tükörrel kommunikál, de már vissza is zökkentünk a jelenbe, Jack odaért és kicsavarja a kezéből az űrbindzsit, te hülye vagy, baszod, miért kellett, de ha má, akkor mit láttál? Snitt, főhadiszállás, Jack és Gwen beszélgetnek a látomásokról, végül abban maradnak, hogy á, ezek csak lehetséges jövőképek, inkább ne csináljunk semmit. Csodás, gyerekek, egy üres kamra kulcsát se bíznám rátok.

Váltás, egy percig az öreg gyilkosnál vagyunk, kövér, krákog és bagózik, meg fel akar hívni valakit, csak nem tudja rászánni magát, ezért már ugrunk is tovább Toshiko és Owen beszélgetésére, te figyelj, doki, megtaláltam ám Ed Morgant, hát én is, csak én már tegnap, ma reggel már be is paráztattam jól! Kiderül, hogy a gyilkos bá tök beteg ember, mindenféle fóbiával. Jacknak ne mondd el, szól a kérés, majd vissza az öreghez, aki csak felhívja a számot, hát kinél csörög, Gyufánál! Vissza Owenékhez, akik azon tűnődnek, hogy vajon akarta-e valaki zsarolni az öreget vagy mivan, mert Owennek ugye azt mondta, hogy egy vasat sem kap. Közben Gyufához megérkezik Gwen, akit Jack közben felhív, mert kitalálta valahonnan, hogy Owen volt az öregnél, akit Gyufa akart megzsarolni, és az öreg azt hitte hogy Owen is emiatt ment oda. Gwen csodálkozik, nahát, ez a Gyufa, ki hitte volna, amúgy pont itt vagyok ám, oké, akkor maradj ott, jövünk! Gwen hegyibeszédet tart Gyufának, Toshiko a számítógépet basztatja a HQ-n, a jó kapitány és a doktor meg telekjáróhalálában dergáznak Splott irányába. Egyszercsak a Női Neó az egyik térfigyelőt hesszelve megpillantja a gyilkos bát botorkálni az utcán, hát ezt meg hogy az anyjába, fel is hívja Jacket, hogy figyejjémá, tudod ki van a tévében? Ed Morgan az, most fordult be az utcába, ahol Zündhölzli nevű fiatalember lakik! Na itt elindul a káosz, mint általában, mikor akciózik a Torchwood, Gyufa kifele bámul az ablakon, egyszerre elindul kifelé a lakásból. Gwen rohan utána, ájjácsak meg öcsém, de elkezd csörögni a telefonja, amit otthagyott a konyhában, visszamegy érte, heló, Jack vagyok, mizu? Gwen nem szól bele, csak rohan Gyufa után, hogy akkor miért vette fel a telefont, nem tudni. Az utcán a bácsi már ott van, Gwennek és Gyufának elmondja, hogy mennyire fárasztó dolog gyilkosnak lenni, meg hogy már várta a lebukást. Aztán másként dönt, inkább le akarja szúrni mind a kettőt, mondjuk ezt megértem teljesen, de nem lesz belőle semmi, mert, mint minden rosszfiú, a bácsi is addig pofázik, míg meg nem érkezik Harkness Owennel és el nem kapják hátulról. Gwen se akar kimaradni az akcióból, ő Gyufát rúgja fel, aztán rátérdel a hátára, még szerencse, hogy csak megvédeni akarta, aztán a jó doktorból előbújik mr. Hyde és elkezdi fírölni a bácsit a haleffal.

Itt a kés, meg akartad ölni őket, mint a sunát a híd alatt, de most nálam van a kés, háhá, elkezdi graffitizni a bácsi arcát, közben Jack ordít, mint a fába szorult féreg, necsináldmá, hallodsanyi, necsináldmá, Gwen flashel, ez volt az előbb, ezt láttam, öcséééém, elmegyek az Ezotévébe, aztán észhez tér mindenki, hősnőnk elveszi a kést Owentől, akire Jack ráordít, hogy vigyázzon inkább Gyufára, Gwen örül, senki se halt meg, aztán a bácsi odaugrik Gwenhez, hogy megölelje, mert örülni akar ő is, de az van, hogy Gwen még tartja a kezében a kést, ami a bácsiba fúródik markolatig... Váratlan fordulat ez, felebarátaim, s bizony mondom néktek, a jó kis gyilkos bá, ha nem halt volna meg, elmebeli képességeit tekintve simán lehetett volna Torchwood-tag, oda illett, tényleg. Tudom, hogy sok lesz már a fotó, de Gwen feje szerintem minden pénzt megér, ide is pattintom megest, ha ezt álarcként megcsinálná valaki, milliomos lehetne belőle.

A doki próbálja újraéleszteni az okos bácsit, hiába, Gwen meg lelkiállapotos lesz az élmény hatására, Jacknak próbál magyarázkodni, s ugyanazokat a mondatokat dadogja, mint amiket a látomásban saját magának mondott. Snitt, a HQ-n méla kuss van, aztán megtörik a csendet, de jobb volt, amikor nem beszéltek, Toshiko álláspontja, hogy a bácsi már kereste a halált, Owen és Gwen magukat hibáztatják, Jack vigasztalja Gwent, ne parázz, bárki leszúrhatta volna! Felveszi és nézegeti a kütyüt, filozofál hozzá egy sort, aztán odaadja az ott tébláboló Nemecseknek, nesze fiam, vágd be az archívumba! Gwen és a kapitány a végén még beszélgetnek egyet a kikötőben, értelme nincs, viszont nagyon mély, gondolom, ezért is kellett a mólón csinálni, aztán átbámulnak az öblön a Múzeumra, zene crescendo, fade out, VÉGE.