Az eredeti, a blog öndefiníciójához passzított pilot stílusgyakorlatom fogadtatása bizonyította, hogy stand-up komikusként garantáltan felkopna az állam. Még azok is soknak érezték az anyagot, akik értékelték a tőlem távol álló gúnyt, a disznó vicceket, és vették az elvontabb poénokat, továbbá noha a sorozat önmagában is feketekomédia, határozott volt ama vélemény, hogy túlságosan szent ahhoz, hogy bárki ily módon karikírozza. A köz akarata előtt meghajolva (és nem, nem beszólás volt az az ominózus lábjegyzet, amin sokan megsértődtek, igaz az olvashatóságra vonatkozó rész valóban félreérthető, ha lett volna rá hely, kifejtettem volna, hogy mindenhol próbálok egyszerűbben, gördülékenyebben írni, alacsonyabb Flesch-Kincaid pontot elérni) a második résznél bekapcsoltam a „szimpla krónikás” módot. Így nem voltak túl olvasmányosak az írások, de bízom benne, hogy az alap funkciónak megfeleltek, ha valaki egy jelenetet fel akar idézni, itt a jövőben megtalálja magyarul is. Hogy hiánytalan, egységes és teljesen használható legyen a sorozat hogyvoltja, zárásként újraírom az első részt is a többi stílusában, immár gyermekbarát módon, a másfél órát nem az egyezményes méretbe rövidítve, rendes, egységes karakternevekkel. Tehát csak az olvasson tovább, akit érdekel ez a hiánypótló ráadás. Akkor néhai orosztanárom sokat szajkózott parancsával élve: „isoraz”.

Történetünk Washington államban játszódik, a kanadai határ mellett, egy átlagos, fiktív, fakitermelő kisvárosban, Twin Peaksben (a lakosság eredetileg 5120 fő volt, de ezt végül 51201-re növelték, így nyilván hitelesebb, hogy egyes szereplők nem ismerik egymást). A David Lynch kultrendező nevével fémjelzett sorozat az amerikai sugárzásának jelenében játszódik, 1990-ben, ma tehát már kőkeményen retro, ami extra ízt kölcsönöz neki. A nyitóképen egy tóparti faházban egy szemrevaló ázsiai nő nézegeti magát a tükörben (Josie – Joan Chen), vele egy fedél alatt él egy idősebb házaspár, a rideg Catherine (Piper Laurie) és a kissé lassú Pete (Jack Nance, maga a Radírfej), utóbbi horgászni indul. Nem jut messzire, a házuk előtt egy nejlonba csavart (feltehetően ezért lett a rajongói magazin címe Wrapped in Plastic), partra vetett hullát talál, amit annak rendje és módja szerint be is jelent a rendőrségen. Ekkor ismerjük meg az őrs recepciósát, Lucyt, aki a legegyszerűbb dolgot is percekig csacsogva, atom precízen írja körül, és Truman seriffet, aki egy abszolút átlagos fickó.

Kicsit később folyik a helyszínelés. A seriffhez és Pete-hez csatlakozott a talán egyetlen helyi háziorvos, Hayward doki, aki a rendőrség munkáját rendszeresen segíti, és baráti kapcsolatot ápol az állománnyal, továbbá az egyik seriffhelyettes, a roppant esetlen és galamblelkű Andy, aki fotózás közben el is bőgi magát. Miután kibontják a csomagot, megdöbbenve tapasztalják, hogy az áldozat nem más, mint a 17 éves Laura Palmer, a városka talán legszebb és legígéretesebb ifjú hölgye, mindenki kedvence. Mellesleg a Lynch és Frost páros majdnem összehozott egy Marilyn Monroe filmet, észrevehető a párhuzam, hogy Laura is olyan bálvány volt a kisváros szemében, mint Monroe a világéban, és mindkét halálesetet számos titok lengi körül.

Sarah, Laura eléggé leharcolt, láncdohányos anyja egy szem lányát szólongatja, azt hiszi, még fent alszik a szobájában. Miután meggyőződik róla, hogy méhe gyümölcse nincs otthon, a lány barátjának szüleit hívja. Briggs őrnagy (a légierőtől) és neje nem tudnak segíteni, Bobby fiuk már elment otthonról futni, edzésre és iskolába, talán vele van Laura, talán nincs. Sarah felhívja az iskolát, hátha ott eléri Bobbyt. Az edző közli vele, hogy a srác nem ment be, sőt már jó ideje lóg az edzésekről. Az egyre jobban aggódó Sarah végül a férjét próbálja elérni, vele is elmehetett korán reggel Laura.

Egy jókora épületet látunk egy festői vízesés, egy tó és egy erdő szomszédságában, ez a The Great Northern, a város legnagyobb (és valószínűleg egyetlen) szállodája. Innen vonul ki egy hetyke leányzó, Audrey (Sherilyn Fenn), a tulaj lánya. Beszáll egy limuzinba, sofőrrel jár iskolába. Bent az apja, Ben tárgyal egy kandalló előtt a jogi tanácsadójával, Lelanddel, aki mellesleg az áldozat apja. Megtudjuk, hogy rosszban sántikálnak, mutyin törik a fejüket, a Packard-birtokot (amit az elején látott Josie birtokol, és Catherine irányít a férjével – e két csoport csatázik végig, ez a Dallas, vagy ha úgy tetszik Az Onedin család vonal) akarják eladni a másik teremben várakozó norvégoknak, úgy, hogy az még nem is az övék. Ben mindenesetre kapott egy fülest, miszerint a birtokon levő fűrészmalom hamarosan tönkremegy, és akkor bagóért megvehetik a földet. Pár perccel később Ben már tartja is a puhító előadását a nagyteremben ebédelő leendő befektetőknek, a jelenet olyan, mint azok a termékbemutatók, amiken kacatokat tukmálnak svindlerek a csóró nyugdíjasokra. A recepciós nő kihívja Lelandet, kapcsolja neki telefonon a feleségét. Leland közli, hogy nincs vele a lánya. Ekkor futnak be a rendőrök, és a seriff tudatja az aggódó apával a halálhírt. Sarah is veszi a lapot, artikulátlanul üvölt, félig megőrül.

Az őrs és a szálloda mellett a harmadik fő helyszín az RR Cafe, a bisztró, amit csak dupla R-ként emlegetnek. Ide érkezik egy duci, német pincérnő, késve, a késését a kocsijára fogja kuncogva, de a többiek veszik a lapot, hogy elhúzódott a férjével a reggeli hancúr. Heidi csak az utolsó részben jelenik meg ismét, ott ugyanezt a poént sütik el (ne keressétek, nem jutott rá karakter). A két másik pincérnő már fontosabb szereplő, a fiatal Shelly (Mädchen Amick) és a negyvenes, de még mindig jó bőr Norma, aki egyben a tulaj is. Bobby is itt lóg, innen indul edzésre, mellesleg felajánlja az éppen végző Shellynek, hogy hazaviszi. Normának feltűnik, hogy a két fiatal titkos kapcsolatot ápol, annak ellenére, hogy az iskolából kimaradt Shelly már férjes asszony, Bobby pedig hivatalosan Laura barátja. A kocsiban a srác céloz is rá, hogy Norma átláthat rajtuk, Shelly ugyanakkor nem hiszi, és szerinte a nő amúgy sem szólhatná meg őket, ő sem hűséges a saját férjéhez. Csókolóznak, autóznak, iszogatnak, készülnek egy közösen eltöltött délutánra. Shelly biztosítja Bobbyt, hogy a férje nincs otthon, ám amikor a félkész házukhoz érnek, ott áll Leo tekintélyt parancsoló kamionja, a srácban pedig kis híján megáll az ütő. Kicsit tolatnak, Shelly kiszáll, Bobby pedig, amilyen gyorsan csak lehet, elhúz a környékről.

Leland a kórházban azonosítja a lánya holttestét, a doki, akivel jó barátok, részvétét fejezi ki neki. Eközben az iskolában bemutatkozik Donna (Lara Flynn Boyle), a doki lánya, akiről megtudjuk, hogy Laura legjobb barátnője és legfőbb bizalmasa volt. Audrey pedig huncutkodik kicsit, a folyosón dohányzik, és a szürke cipőjét kihívó, vörös tűsarkúra cseréli. A két lány viszonya átlagos, nem barátok (Audrey eléggé kívülálló, a szeretethiányát pedig különféle apró őrültségekkel kompenzálja), de köszönőviszonyban vannak, néha beszélgetnek. Előkerül James is, a helyi motoros vagány, aki ugyanakkor eléggé nyuszi is, nem egy Motörheades Lemmy. Donnánál Laura után érdeklődik. Ebből sejthető, és rövidesen egyértelművé is válik, hogy Laura vele csalta Bobbyt, ugyanakkor tapintható Donna és James között is a kölcsönös vonzalom. Végre Bobby is tiszteletét teszi az iskolában, a haverja, Mike közli vele, hogy nagy bajban van, a seriff keresi, aztán be is hívják az igazgatói irodába.

Kicsit később folyik a névsorolvasás Donna, Audrey és James osztályában, majd egy rendőr félrehívja a tanárnőt, egy lány pedig szirénázva száguld át az udvaron. A főbb szereplők arcán tükröződik, hogy érzik, a hiányzó Laurával történt valami. A könyvtárban a rendőrök kifaggatják Bobbyt, hogy hol volt reggel, és miért lógott az edzésről, ő lazán veszi, nem tudja még, hogy mivel gyanúsítják. Új szereplő itt a másik seriffhelyettes, az amerikai őslakos Sólyom. A seriff végül közli Bobbyval, hogy a barátnőjét megölték, és mivel este együtt voltak, reggel pedig Bobby nem volt ott, ahol lennie kellett volna, ő a gyanúsított. Az igazgató közben elcsukló hangon bejelenti a hangosbeszélőn a tragikus hírt, és mivel ez nagyon kivételes eset, haza is engedi a nebulókat.

Sarah földöntúli hangokat hallat, miközben a doki benyugtatózza. A seriff kifaggatja, így megtudjuk, hogy Laura este kilenckor ért haza Bobbyéktól, felment a szobájába, és később valaki hívta telefonon. Sólyom eközben körülnéz a lány szobájában, összeszed pár dolgot, ami esetleg árulkodó lehet, többek között a naplóját (nem a titkosat) és egy videokamerát. A seriff közben hírt kap az őrsről, hogy a fűrészmalom egyik dolgozójának is eltűnt a szintén iskoláskorú lánya, a két eset akár össze is függhet. A malomban ennek kapcsán kitör egy kis balhé a vezetők között. Josie, mint tulajdonos (később tudjuk meg, hogy Catherine bátyjának özvegye, így örökölte a vagyont és hatalmat, és nyerte el a sógornője ellenszenvét) úgy dönt, hogy a hírek miatt leállítja az üzemet. Catherine, mint vezető ezt ellenzi. Pete, bár jól láthatóan eléggé papucsférj, a nejének ellenszegülve Josie mellé áll, akibe titkon szerelmes. Josie az üzem hangosbeszélőjén közli mindenkivel Laura halálát és a másik lány eltűnését, továbbá ő is hazaküldi a dolgozókat.

Ronette Pulaski, a másik lány azonban hamar megkerül, öntudatlanul, egy sáros kombinében botorkál át egy rozsdás vasúti hídon Kanadából, a csuklóin kötélcsonkok és sebek árulkodnak arról, hogy korábban megkötözték. Eközben a motoros James beáll egy benzinkúthoz. Itt ismerjük meg Edet, aki James nagybátyja, és mint később kiderül, többé-kevésbé a gyámja is, mivel az anyja sosincs otthon. James ki van bukva Laura halála miatt, a hír már Edhez is eljutott, sajnálja a dolgot. James üzenetet hagy egy cetlin Donnának, Ed rikácsoló, félszemű, roppant idegesítő felesége, Nadine pedig valami megrendelt függönyért szalajtja a férjét.

Eddig tartott a szereplők nagy részének bemutatása, és a halálhír szétterjedése. Itt kerül képbe a sorozat főhőse, Dale Cooper, az FBI különleges ügynöke, akit azért küldtek, hogy járjon az ügy végére. Cooper (Kyle MacLachlan) végtelenül, már-már betegesen precíz mindenben, kissé kényszercselekvő, és természetesen fekete öltönyt hord, mint az FBI-osok általában. A számos mániái közül az egyik, hogy mindent diktafonra mond, az első titkárnőjének, Diane-nek címezve (aki „átmenetnek tűnik egy szent és egy kabarétáncosnő között”). Miközben autóval közelít Twin Peakshez, hosszan részletezi például, hogy hol állt meg reggelizni, centre pontosan mennyit fizetett, és mennyire ízlett neki a meggyes pite (ami tekinthető a sorozat szimbólumának is a kávé mellett).

Kicsit később megérkezik a kórházba, a seriffel átveszik az ügyet, és az alá- és fölérendeltséget. Aztán Cooper kilép a hivatalos szerepből, és gyermeki lelkesedéssel érdeklődik a környéken növekvő fák fajtája után, meg is kapja a választ: Douglas fenyők. Először Ronette-et vizsgálják meg, egy doktornő elmondja, hogy majdnem megfagyott, eszméletlen, többször megerőszakolták, és bár megfelelő eszközök híján nincs pontos diagnózis, valószínűleg idegrendszeri károsodás érte. Cooper megvizsgálja a lány körmeit, de nem találja meg, amit keres. Ronette motyog valamit: „ne menj oda”. A seriff közli, hogy bár a két áldozat egy iskolába járt, nincs ezen túl ismert kapcsolat közöttük.

Ezt követően elindulnak lifttel a hullaházba. Itt ismét akad pár új szereplő, csak futólag tűnik fel egy félkarú, szakállas fickó (később megtudjuk, hogy őt is Mike-nak hívják), továbbá csatlakozik Cooperhez és a seriffhez a meglehetősen bogaras (hatalmas füldugók a fülében, hímzett hawaii táncos lány a nyakkendőjén) és kissé hiperaktív Jacoby doktor, a város feltehetően egyetlen pszichiátere. A doki új információt dob be: Laura a betege volt, a szülei tudta nélkül, titokban járt kezelésekre. Cooper megvizsgálja a holttestet, és Laura körme alatt meg is találja, amit keresett, egy apró R betűt. Ez már nem az első ilyen eset. Mellesleg itt van a sorozat egyik leghíresebb, szándékosan bent hagyott (Lynch kedveli az improvizációt) bakija is, az ápoló vagy akárkicsoda kiesik a szerepéből, a kérdésként is értelmezhető kérésre a szövege helyett a valódi nevét mondja be.

Ed megérkezik a benzinkútjához, Donna már várt rá, Jamest keresi. A benzinkutas átadja a srác cetlijét: „gyere fel a diszkóba fél tíz után”. Mike (a fiatal) is befut csikorgó fékekkel, dühösen. Mindenhol kereste Donnát, aki meg eközben James után kajtatott. Kiderül, hogy Mike és Donna hivatalosan járnak, de a jelek szerint már nem túl jó a kapcsolatuk. Mike parancsolgat a lánynak, hogy be kell menniük az őrsre, hogy Bobbyn segítsenek, de Donna megmakacsolja magát, nem megy. Ed elzavarja a pattogó srácot, Nadine pedig közberikácsol egy sort. Donna és Ed is egyetért abban, hogy nem megy nekik valami jól a párválasztás.

A seriff és Cooper átnézik Laura holmiját, és a seriff jelenti, hogy mostanra a boncolást is elvégezték. Cooper egy adott pillanatban le akarja majd játszani Bobbynak a kamerában talált kazettát. A naplóban elsőre két nyomot találnak, az utolsó bejegyzés ennyi: „nyugtalanít az esti találkozás J-vel”, emellett előkerül egy kulcs egy fehér pormaradványokat tartalmazó, beragasztott zacskóból. A kulcs Cooper szerint értékmegőrzőé lehet, a port pedig kokainnak tippeli. A seriff nem nézett volna ki ilyesmit az általa ismert mennyei teremtményből, de majd az elemzés megadja a végső választ.

Az erdő mélyén, egy látszólag elhagyatott szárnyvonalon, egy régi, kiégett vasúti kocsinál helyszínel Andy és néhány közrendőr. Andy a könnyeivel küszködve jelenti rádión Lucynak, hogy megtalálták a tett színhelyét, ahol Laurát és Ronette-et megkínozták. A beszélgetésből az is kiderül, hogy Andy és Lucy együtt járnak. Ezt követi Bobby kihallgatása. A srác flegmán indít, de miután az ügyvédje figyelmezteti, visszavesz. A zsaruk nem túl kemények, mivel tudják, hogy Laura hazament Bobbytól, nem tartják bűnösnek a mindent tagadó srácot. Kiderül, hogy a fiatalok a múlt héten összevesztek, aztán Cooper lejátssza a videokazettát. A felvételen Laura és Donna mókáznak valahol a szabadban, piknikezés közben, a nagy kérdés, hogy ki készítette a felvételt. Cooper meg is adja a választ, hogy Laura egy másik sráccal találkozgatott Bobby háta mögött, és emiatt vesztek össze. Ügynökünk egy nevet szeretne hallani, hogy kivel találkozott a halála estéjén Laura, segít is azzal, hogy a név kezdőbetűje J, és kimerevíti a videót. Bobby tagadja, hogy tudná a választ, és nem hiszi, hogy Laura megcsalta, de ennek ellenkezőjét mondja a testbeszéde, sőt Cooper azt is kiolvasta belőle, hogy Bobby is csalta Laurát. Végül elengedik a srácot.

A bolondos Audrey egy ceruzával kilyukasztja a recepciósnő műanyag kávéspoharát, így a kávé eláztatja az íróasztalon levő iratokat. Egy fickó külön figyelmezteti a nőt, hogy ne jusson a norvég befektetők fülébe a gyilkosság híre, mert még nem írták alá a papírokat. A lány kapva ezen, a nő tiltakozása ellenére bemegy a nagyterembe, hogy falatozzon a svédasztalról. Persze újabb csínyt eszelt ki, a szerződést norvégul értelmező csoportnak előadja a drámakirálynőt, alaposan részletezi, hogy hogyan gyilkolták meg a barátnőjét. (Valójában nem sok közük volt egymáshoz, sőt volt némi rivalizálás köztük Ben szeretetéért. Ha jól emlékszem, a Ki ölte meg Laura Palmert könyv bontotta ezt mélyebben ki).

Bobbyt Mike várja a rendőrség folyosóján. A frissen szabadult srác összefoglalja, amit megtudott: egy J kezdőbetűs motorost keresnek, ő lehet Laura gyilkosa, és ők fogják kézbe venni az ügyet, bosszút állnak. Mike rákérdez, hogy Bobby kire gyanakszik, Bobbynak ugyanakkor feltűnik, hogy a hevesen gépelő Lucy hallja őket, befejezi a mondókáját. Az őrs előterében Bobby szülei fogadják a fiúkat, az őrnagy szeretne segíteni a srácnak, átérzi, hogy sok volt neki a barátnője halála, beszélgetne vele, a lázadó Bobby ugyanakkor ezt agresszíven elutasítja. Eszerint nem túl jó a kapcsolata a szüleivel.

Cooper Donnát is kihallgatja, leginkább a felvett piknikezésről érdeklődik. A lányt többször is hazugságon kapja, aki először azt állítja, hogy csak ketten voltak, aztán egy nem igazán hihető sztorit ad elő, hogy egy arra járó turista kamerázta le őket. Cooper természetesen átlát rajta, rákérdez, hogy kit fedez, és J-vel kezdődik-e az illető neve. Végül Cooper megszánja a makacsul hallgató lányt, egyelőre elengedi. Lucy érkezik, ügyes volt, azt gépelte le, amit Mike és Bobby mondott. Ugyanakkor Cooper már előbbre jár, tudja, hogy nagyjából miről szólt a beszélgetés, hogy egy motorost keresnek. Meg is mutatja, hogy hogyan használta fel Bobbyt: a videón Laura szemében egy rövid ideig egy motor tükröződik, ezt csak ő és Bobby vették észre.

Ezt követően a motort is láthatjuk, James búslakodik egy dombtetőn az új barátnője elvesztése miatt, valamit szorongat a kezében. A szállodában a norvégok hanyatt-homlok menekülnek, Audrey idétlenül röhög a csínyen, az apja minden eszközzel próbálja visszatartani a majdnem befektetőket, de nem jár sikerrel. Aztán Cooperék is átvizsgálják a kiégett vasúti kocsit. Sok vért, véres ruhadarabokat, egy kalapácsot és egy szemétkupacot találnak, ez utóbbi tetején egy aranylánc figyel egy félbetört szív medállal, az alján pedig egy cetli, vérrel írt „tűz, jöjj velem” szöveggel. Ekkor láthatjuk, hogy James a szerelmi zálog szív medál másik felét szorongatja. Egy apró közjátékból pedig az is kiderül, hogy Ben fia és Audrey fivére szellemi fogyatékos, Laura járt hozzá, ő tanítgatta. A srác nehezen viseli az elmaradt órát, indiánjelmezben egy babaházba veri a fejét, amit az anyja, Audrey és a házvezetőnő is nehezen visel.

Cooperék szereztek engedélyt Laura csomagmegőrzőjének felnyitására, megtudják, hogy a lány fél éve bérelte a széfet. A kazettából egy rakás pénz (tízezer dollárnál is több) és egy társkeresős pornólap (a fiktív Flesh World) kerül elő, utóbbiban megtalálják a két lány közti kapcsolatot, Ronette hirdetését (nekünk még mutatja a kamera ugyanazon a lapon Leo hirdetését is, a fickó a kamionjáról és a házáról küldött be képet, ami a zsaruknak nem szúr szemet). Ekkor ismerkedhetünk meg természetes közegében a kamionos Leóval, aki egy agresszív, féltékeny (persze nem minden alap nélkül), piás állat, a fiatal feleségét is rabszolgaként kezeli. Észreveszi, hogy a hamutartójukban kétfajta csikk van, kérdőre vonja Shellyt. A nő veszi a lapot, azzal védekezik, hogy a bisztróból mindig olyan cigit visz haza, ami éppen a kezébe akad, nem márkahű. Leo nem igazán veszi be a dolgot, de kivételesen nem büntet, csak jól kiosztja a feleségét, hogy mindig tisztaság legyen a házban, és ezentúl kizárólag egy márkát szívjon, vagy megöli.

Leszáll az este, Norma felhívja Edet. Ebből kiderül, hogy bár mindketten házasok, egymással találkozgatnak a párjuk háta mögött (Nadine-t már ismerjük, Norma férje, Hank ekkor még sitten ül, gondatlanságból elkövetett emberölésért). Randit beszélnek meg a diszkóba. Nadine az új függönyét húzogatja, a fél szemét és a hangját nem számítva sem tűnik teljesen épnek, bár azért nem sárgacédulás eset (egyelőre), csak kissé mániákus. Eközben a rendőrök és a város elöljárói összehívják a fontosabb lakosokat egy nagy terembe. Cooper ismét a környék élővilágáról faggatja a seriffet, és az elegáns Josie-ra is rákérdez, hogy kicsoda. A válasz: „az egyik legszebb nő az Államokban, Mrs. Packard”. A seriff azt is elmondja, hogy a nő özvegy, egy éve halt meg a férje csónakbalesetben, aki a város alapítója volt, és mindenét a nejére hagyta. A Josie-val smúzoló Benről is említést tesz, az övé a város másik fele, a nő földjére hajt. Láthatjuk még a meglehetősen öreg és szenilis polgármestert, továbbá a seriff még bemutatja a villanyt kapcsolgató (az utolsó résznél linkelt reklámokban visszatérő elem) Tuskó Ladyt, aki egy fatuskót hurcoló, furcsa, hatvanas hölgy, lényegében a falu bolondja (a karaktert 1974-ben, egy korábbi közös munkájuk közben találta ki Lynch). Cooper bemutatkozik az egybegyűlteknek, és előadja, hogy korábban is elkövettek egy hasonló gyilkosságot, az áldozat egy bizonyos Teresa Banks volt (bővebben a mozifilmben), a nyomozás jelen állása szerint valószínűsíthető, hogy Laura volt a sorozatgyilkos második áldozata, és Ronette lett volna a harmadik. A két utóbbi eset miatt nem zárható ki, hogy az elkövető helyi lakos. Cooper arra kéri az embereket, hogy működjenek együtt vele, akadályozzák meg az esetleges boszorkányüldözést, a szülők pedig a gyerekeiket ne engedjék ki sötétedés után.

A doki elmeséli a tolókocsiba kényszerült feleségének a nap eseményeit, és azt, hogy a barátaikat mennyire megviselte a lányuk halála. Bár ezekről nem szabadna beszélnie, pár részletbe is beavatja az asszonyt, beszél neki a fél aranyszívről is, amit csak a videón láttak Laurán. Donna lányuk is szerepelt a videón, és nem hajlandó elárulni, hogy ki vette fel. Az is elhangzik, hogy a nyomozók szerint a szív másik fele a gyilkosnál lehet. Donna a lépcső tetejéről végighallgatta ezt, aztán kiszökik a húga ablakán. Az éppen verset faragó Harriet nem szívesen falaz a nővérének, de azért nem is nagyon ellenkezik, sőt kölcsön is adja neki a biciklijét. Ez után érkezik Mike és Bobby, Mike mindenképp beszélni akar Donnával. A doki nehezen áll kötélnek, de felmegy a lányáért, akit természetesen nem talál sehol, így Harriet kénytelen bevallani a szökést. Végül a doki kéri Mike segítségét, hogy próbálja megkeresni Donnát, emellett felhívja a seriffet is, és bejelenti a lány eltűnését.

Cooper és a seriff a diszkó előtt parkolnak a sötétben, a sípot faragó Cooper pont erre a lépésre számított, hogy Donna el fogja vezetni őket a motoroshoz. A diszkóban gyülekeznek az emberek, nagyon sok a motoros fiatal, az éteri hangú Julee Cruise énekel, Ed és Norma iszogatnak, Nadine függönyén viccelődnek. Norma megpróbálja rávenni Edet, hogy váljon el, kezdjenek közös életet, ígéri, hogy ő is el fogja hagyni Hanket. Befut Mike és Bobby, aztán megérkezik Donna is. Mike kiabálni kezd a lánnyal, rángatja. Ed megpróbál közbelépni, de Bobby hátulról vesén bokszolja párszor, sőt később kiderül, hogy az italába is belekevertek valamit, ezért hamar padlót fog. A motorosok is beszállnak a bunyóba, egyikük pedig hátul kimenekíti Donnát, hogy elvigye Jameshez. Cooperék követik a motort, de egy leágazásnál elveszítik őket.

A motoros srác otthagyja Donnát valahol az erdőben, ahol James már vár rá. Mindketten aggódnak James miatt, hiszen minden bizonyíték hozzá vezet: J betűvel kezdődik a neve, nála van a medál másik fele, ő látta utoljára Laurát, ráadásul nincs alibije az előző éjszakára, egész éjjel magányosan motorozott. James elmondja, hogy sok ijesztő, sötét dolgot tudott meg Lauráról az előző nap, amikről még Donnának sem volt tudomása, és talán meg is gyűlölte volna miattuk. Ezek közé tartozik, hogy Laura és Bobby megöltek valakit, de a lány rengeteg érthetetlen dolgot is zagyvált, végül szerelmet vallott Jamesnek egy kereszteződésnél, leszállt a motorról, és elrohant. Mindketten könnyeznek, aztán meglepő módon csókot váltanak. Bár kis bűntudatuk van, hogy csak egy napja halt meg a barátnőjük, a jelek szerint már korábban is vonzódtak egymáshoz, könnyen át tudnak lépni a dolgon. James tudja, hogy fel kell adnia magát, aztán valahogy csak megoldódnak a problémák, végül is ártatlan. A medált azért elássák, hiszen most leginkább azt keresi a rendőrség, aztán visszaindulnak a városba. Cooperék már megtalálták a leágazást, lesben állnak, és gyorsan lekapcsolják a srácot.

Az őrsön átadják Donnát az apjának azzal, hogy másnap tanúskodnia kell, Jamest pedig leviszik a fogdába. Igaz más zárkákban, de ott csücsül már a dühös Mike és Bobby is, őket a kocsmai verekedést lerendező rendőrök vihették be. Donna bocsánatot kér az apjától, aki nem feddi meg, megérti, hogy a lánya min ment keresztül, ugyanakkor éppen a gyilkosság miatt sokkal jobban aggódott érte. Végül egyetértésben elmennek Harriet biciklijéért. Cooper és a seriff fánkoznak egyet, aztán Cooper a seriff javaslatára elmegy, hogy bejelentkezzen a szállodába, és eltegye magát másnapra. A seriff az özvegy Josie-t keresi fel, mint kiderül, titokban találkozgatnak. Ezt Catherine kilesi, és telefonon jelenti Bennek, aki találkozót kér az asszonytól. Zárásként Sarah egy látomása pereg le, amiben egy baljós, kesztyűs kéz kiássa a nemrég elhantolt medált.

Végezetül jöjjön a főbb karakterek arcképcsarnoka (gyűjthető kártyák voltak):