Álmos északkeleti kisváros 1990 táján, festői vízesés, lubickoló récék, gagyi nippeken időző kamera – David Lynch névjegye bedobva. Egy mulya, magában motyogó vén fasz peccantani indul, de épp csak felsejlenek lelki szemei előtt a szép kövér lazacok, és egy csinos, nejlonba csomagolt hulla el is kúrja a napját. Rendes emberként eme leletet ekképpen jelenté mekegve: „egy halott … nejlonba csavarták”. A jard kiszáll, szaglászik, kattogtat, tetemet kicsomagol, majd meglepődik: a rigor mortis bizony Twin Peaks legdögösebb gáréjánál állt be, Lóránál – aki nem húzta meg időben, lemaradt a vonatról, szarul.

Mint minden pilot, ez is a teátristák bemutatásával szervál. A halvacsora nélkül maradt szivar a Pít nevet kapta a keresztségben, aki a zsarnoki jégkoca oldalbordájával (Ketrin) és a sógora ferdeszemű özvegyével (Dzsozi) héderel, utóbbira mindig mohó pincsiszemeket mereget. A triász mancsában van a helyi fűrészmalom és gyakorlatilag a város egyik fele, de persze, mint a Dallas és az Onedin család esetében, itt is akad egy nagy rivális klán, meg sok-sok belső feszkó. A fakabátok közül a szabványos kisvárosi seriff, Heri, a szürke és túl sokat locsogó titkárnő, Luszi, a lovagja, a pipogya bőgőmasina, Endi, valamint a közeget segítő körzeti doki, Vill köszön még be.

Lóra muterja, Sára ekkor még nem kapta meg méhe egy szem gyümölcséről a tragikus drótot, égre-földre keresi Lórát, felcsörgeti az iskolát, a férje (Lilend) munkahelyét és a majdnem komáit (Brigszőrnagy és b. neje, Betti) is. Lilend egyébként Ben, a nagy patkánybűvölő és szintén lokális kiskirály ügyvédje. A duó épp azon mesterkedik Ben bazi nagy szállodájában, hogy norvég sajtevőkre tukmálja a rivális banda még meg sem kaparintott földjét. Bemutatkozik még Bodri, a helyi Lolita, aki egyben Ben kissé kettyós leánya, őt mellesleg a mellben jól eleresztett Sherilyn Fenn, a korszak tiszavirág-szexszimbóluma domborította. Bodri más válogatott csínyek mellett lekávézza a recepciós papírjait, és elkúrja a nagy bizniszt is. Miután futótűzként elterjed a gyilkosság híre, olyan drámaian prezentálja azt a reménybeli befektetőknek, hogy azok azon nyomban felkapják a nyúlcipőt, és meg sem állnak vikingföldig. Magától értetődő, hogy Lilend és Sára is összeroppan, Lynch munkásságához méltó, elnyújtott, artikulátlan vonyításokat és kaffogásokat tol perceken keresztül, így a celluloid már-már művészfilmes bérceket hág meg.

Újabb figurák kerülnek a sakktáblára. Lóra Bobi nevű bikája, aki – mint minden magára valamit is adó bálkirálynő esetében – nem más, mint a rögbicsapat kapitánya, az RR bisztróban lébecol, a szorgos Selit fűzi. Seli (Mädchen Amick adja, aki rövid ideig szintén egy kisebb szexisten gyermekének számított) is takaros fehérnép, ráadásul a többi tinivel nagyjából egykorú, ugyanakkor nem fűlött a foga az iskolapad koptatásához, inkább férjhez ment, és pincérnőnek állt. Bár a turbékoló gerlepár próbálja titkolni viszonyát, a főnökasszony, Norma átlát a szitán, hisz’ ő is ugyanabban a cipellőben járt egykoron: a város legdögösebb sunája lehetett, de buta buksiját túl hamar hagyta bekötni, ezzel örök kötényhordásra kárhoztatta önmagát, igaz még hervadó virágként is határozottan MILF-nek számít.

Ifjúság jobbra el, hajtja őket a természet, akkora baszást terveznek, amekkorától még Catherine Tramell füle is kettéállna, de végül elmarad a coitus, sőt kis híján megáll bennük az ütő, amikor Seli kecójához közelítve meglátják urának tekintélyt parancsoló kamionját, aminek legjobb tudomásuk szerint messzi-messzi aszfaltot kellene döngetnie.

Ha már elmaradt a móka, Bobi a sulival vigasztalódik, ahol tüstént le is csapnak rá a kíberek. Végre ő is megtudja, hogy a csaja megmurdelt, ráadásul ő az elsőszámú gyanúsított, aki – a helyzetet súlyosbítandó – olyan kurva peches, hogy még alibivel sem rendelkezik, be is varrják ízibe. A tanulás panteonjában beköszön még pár új arc: Lóra titkos, vadonás új szerelme, a csíra motoros Dzsémsz; a doki lánya és egyben Lóra legjobb barátnője, Tonna (az őt adó Lara Flynn Boyle is tüzes numera volt anno, az ördögi Jack is tekerte, mint Singer a varrógépet); továbbá a slepp másik rosszfiúja, Májkrém.

A skólavólában folyik a dráma a sulirádió szárnyán érkező halálhír miatt, majd a hekusok Lóra szüleit faggatják, és felmarkolják pár esetleg árulkodó cuccosát. Belekóstolhatunk a malmosok első balhéjába is: Dzsozi örökölt mindent, viszont gógyinak látszólag híján van, így a dörzsölt sógornője viszi a boltot, Pít pedig kettejük közt a villámhárító, aki leharcolt papucsférjként inkább az egzotikus szépség felé hajlik. A malom egyik munkásának is köddé vált a lánya, majd félholtan meg is kerül, egy vasúti hídon slattyog át Kanadából, végül félkómás, öntudatlan állapotba zuhan – így járás.

Két újabb mellékszereplőt üdvözölhetünk, a benzinkutas Edet, és számára is kibírhatatlan párját, a félszemű, rikácsoló Nedint. Ebben a családban is a feleség hordja a nadrágot, Nedin függönyt akar, Ed ugrik. Ed mellesleg Dzsémsz nagybátyja (később derül ki), segíti a srácot ebben-abban, például, hogy összejöjjön a randija Tonnával.

Ekkor fut végre be legfőbb héroszunk, Kúperügynök, akiről rögtön kiderül, hogy mániákus kényszercselekvő. A legjelentéktelenebb dolgokat is diktafonba mondja: hol hajtott le a sztrádáról, hol zabbantott, mennyibe fájt a pite, hogy ízlett, milyen szépek a fák az út szélén, valakitől meg kell tudakolni, hogy milyen fajták, csivit, csivit, csivit – a faszi toplistás lenne a Twitteren és a PLURK-ön. Fárasztó, de vicces, és e precizitás illusztrálja, hogy remek megfigyelő, az Úr is FBI-ügynöknek teremtette. Hamar belecsap a lecsóba, átveszi az ügyet, megtudja, hogy Lóra pszichiáterhez járt (hűha), a lány retkes körme alól kipiszkál egy R betűt, a naplójában pedig egy J betűre lel egy értékmegőrző kulcsa és némi kokómaradvány társaságában. Ezeken a nyomokon már el lehet indulni, talán Lóra mégsem volt a városka legangyalibb teremtése, ahogy azt mindenki szentül hitte.

Kihallgatják Bobit, a fifikás Kúperügynök meggyőződik az ártatlanságáról, ugyanakkor passzol neki némi koncot, amivel a srácot a tudta nélkül is fel tudja használni a nyomozásban. Levetíti neki Lóra egyik házi videóját (sajnos nem kufircolós), amin Lóra és Tonna mókázik a hegytetőn, az operatőr pedig csak Lóra új pasija lehet, egy motoros – a moci a csajszi szemében tükröződik halványan. Bobi nem szól a felfedezéséről, de nagyjából összerakja a képletet: egy J betűvel kezdődő nevű motorost keres, akivel Lóra felszarvazta, sőt a tag valószínűleg maga a vérszomjas gyilkos. Miután elengedik, Májkrémmel rövidesen el is húz a dizsibe, J vadászatra.

Tonnát is megszorongatják a fakabátok, ugyanazt a mozit sasolhatja, és mivel ő is látható rajta, tudnia kell, hogy ki tartotta a kamerát, aki ezennel elő is lépett elsőszámú gyanúsítottá. A lány nem köp, de nyilvánvalóan kamuzik. Miután őt is szélnek eresztik, este elszökik otthonról (a kopók összetrombitálják a városka fontosabb embereit, és a gyerekek számára, az ő érdekükben kijárási tilalmat rendelnek el), és a húga biciklijének nyergében szintén a dizsi felé veszi az irányt.

Apró közjáték még, hogy megtalálják a tett színhelyét, ami az erdő mélyén egy elhagyatott, félig kiégett vasúti kocsi. A sok szemét, vértócsa és egyéb között egy vérrel írt „tűz, jöjj velem” üzenetre is bukkannak (sejtelmes, roppant sejtelmes), továbbá egy olyan nyakláncra, amin egy félbetört szív lifeg medálként – magától értetődő, hogy szerelmi zálog, és sanszos, hogy a párja a gyilkos zsebében lapul. Megtudjuk azt is, hogy Tonna miért sumákolt: Lóra új, top szikrit pasija ugyanis Dzsémsz volt, sőt ők is közel állnak egymáshoz (hohó, túlságosan is közel), és a srácnál van a szív másik fele, alibije viszont nincs, így bár még nem kapták el, kibebaszott nagy szarban van.

A nyomozók tovább szimatolnak, kinyitják Lóra csomagmegőrzőjét, és a cuccok megerősítik Kúperügynök ama gyanúját, miszerint Lóra a látszat ellenére nagyon-nagyon rossz kislány volt: kokózott, pornómagazinokban hirdette hab testét (a másik eltűnt és megkerült lánnyal együtt, akivel más kapcsolata nem volt, egyébként Lóra hirdetését később találják csak meg), és kisebb vagyont is őrzött a széfjében, ami több mint gyanús. Futólag bemutatkozik még Bodri anyja és öccse, utóbbit Lóra tanítgatta korábban, és egy zöldség értelmi szintjén vegetál, továbbá megismerhetjük Leót (így simán, VV nélkül), Seli piás, féltékeny és egyelőre még csak sejthetően brutális férjét, aki szintén hirdetett a pornólapban (de ez nem tűnt fel senkinek a nézőkön kívül).

A szálak a dizsiben futnak össze, ahol más szórakozási lehetőség híján a fiatalok és a fiatalosabb felnőttek esténként lógnak. Az utóbbi címke alatt találjuk Edet és Normát, akik, mint megtudjuk, már iskolás koruk óta egymásba vannak pistulva, annak ellenére, hogy mindketten házasok – Norma ura és parancsolója később kerül a képbe, ekkor még a sitten dekkol gondatlan emberölés miatt. Befut Bobi és Májkrém, majd nem sokkal később Tonna is követi példájukat, minden olajozottan megy, ahogy azt Kúperügynök kiagyalta, aki mellesleg egy kocsiban lapít a seriffel.

A két srác egyelőre még nem tudja, hogy kit keressen, a J betűre és a bőrjakókra koncentrálnak, plusz Májkrém kiveri a hisztit, amikor kiszúrja Tonnát, a hivatalos barátnőjét, akivel jól láthatóan rég zátonyra futott már a kapcsolata. Tonna a bujkáló Dzsémszhez készül, egy közös barátjuk menekíti ki hátul, és fuvarozza el a sráchoz. Bobiék közben összeverekednek a túlerőben levő motorosokkal és Eddel, kitör a jó zaftos, széklábas kocsmai hirig, a zenekar pedig tovább húzza töretlenül (Lynch és Angelo Badalamenti éterhangú felfedezettje, Julee Cruise kornyikál el két számot, ezzel faszányosan be is reklámozza a valóban hangulatos OST CD-t).

Dzsémsz és Tonna elhúz az erdő mélyibe, a fánkzabálók utánuk (és mellesleg közben, a jelvényükhöz híven fánkot tolnak a búrájukba), ám a fene nagy sötétségben nem jön össze a nyomkövetés, a két suhanc rövid időre eltűnik a képből. Az előnyüket kihasználva átveszik a tényeket (Dzsémsz a gyanúsított; a halála előtt vele volt az új barátnője, Lóra; nincs alibije; van viszont félbetört szíve – ráadásul fizikai és átvitt értelemben is), elássák a medált, hogy eggyel kevesebb terhelő bizonyíték legyen a valóban ártatlan srácra, majd a túláradó érzelmek heves csőrözésbe csapnak át, Lóra emléke rövid úton leírva, innen Dzsémsz és Tonna egy pár.

A rend két kitartó őre busás túlórapénz reményében tovább várakozik az éjszakában, és türelmük meghozza gyümölcsét, Dzsémsz és Tonna előkerülnek, a srácon pedig kattan a bilincs. A fogdában már ott figyel Bobi és Májkrém (a bunyó miatt kerültek rács mögé), az új vendég, Dzsémsz pedig teljesen befosik tőlük, főleg, miután a világ legmérgesebb kutyájához (ez volt Lynch képregénysorozata) méltó hangerővel alaposan megugatják – egyrészt jelzik felé, hogy Lóra miatt még elkapják, másrészt sejtetik vele, hogy a zuhanyzóban párszor le fog esni a szappan.

Kúperügynök kiadós fánkozással zárja az éjszakát, majd elhúz az ajánlott, és valószínűleg egyetlen szállodába szundizni, a seriff pedig, minő meglepetés, a dúsgazdag gyászoló özvegy, Dzsozi karjaiban köt ki. A csókváltást a nő nemezise, Ketrin lesi ki, és rögtön jelenti a rivális klán főnökének, Bennek, így jó szövevényesnek és korrupciótól tocsogónak ígérkezik a lokális gigászok összecsapása. Az egészestés pilot végül Sára látomásával zárul, sikítva ébred félálomból, és látja, amint egy kesztyűs kéz kiássa a lánya (pontosabban Dzsémsz) nyakláncát, amiről ugye sem ő, sem más nem tudhatta, hogy hol hantolták el.

Kicsit döcögve indult a sorozat, a pilot felét tette ki az, hogy mindenki sorban megrökönyödött Lóra korai halálán, de szövevényes, a képmutató kisvárosok férges zsigereibe Kék bársonyos szikével hasító, eredeti feketehumorral teli, művészrajongók örömére maximálisan elvont és szimbolizmussal hizlalt anyaggá kerekedik.