Éjszakai csendélettel nyitunk, néhány hajléktalan melegedik a tűz fényénél, ezek szerint máshol se épp a legjobb állapotok uralkodnak, azonban rögtön kiszúrunk egy fiatal fehér férfit, telefonnal a kezében. Ha most eltekintünk a ténytől, hogy biztosan valami illegális úton, netán kamionról lepottyanva került hozzá, be kell látnunk, hogy valószínűleg nem tartozik a többiek közé, ezt erősíti meg az a tény is, hogy egy érkező autóval kommunikál a telefonján keresztül, és mivel eléggé valószínű, hogy a Knight Industries egy Trans Am és egy Mustang után nem egy Cadillacbe fektetett be, nyilván ül valaki a volánnál. Oda is téblábolunk, lesötétített ablak lehúzódik, és kit látnak szemeink? Jenny Shepard igazgatónő, a maga tépett buksijával üt nyélbe valamilyen üzletet. Aminek persze lőttek, szó szerint, érkezik egy S.U.V., néhány lövés durran, egy ember a földre kerül, csesszék meg, kicsinálták Jennyt! A szemetek. Najó, aztán feleszmélünk, hogy az igazgatónő életben van és vígan vadnyugatosdit játszik, el is találja a távolodó autót párszor, de ez már nem segít az ismeretlen mobilos pasason, aki már rég másvilágra szenderült.

Kezdhetjük is a helyszínelést, az NCIS hatásköre eléggé egyértelmű egy ilyen szituációban, és fény is derül rá, mi a fenét is keresett Jenny hajnali négykor egy sikátorban: hát persze, hogy Grenouille. Igen, még mindig nincs vége az ügynek... Szóval a pasas neve Webster, akinek érdekes információi voltak a Békáról, tekintve, hogy az utolsó, ARES-os hadművelet eléggé gallyra ment az CIA-nak köszönhetően, de legalább jót röhöghettünk Doki álbajuszán. Persze Gibbs ideges, már megint kihagyták a buliból, ő pedig ezt nagyon nem szereti, akkor ennek örömére nézzünk egy kis bunyót, ami végül elmarad, mert Dokinak mindig a legjobb részeknél kell érkeznie.

Akkor helyette nézzünk egy kis nyomozást, Jenny nagyon flashel a bőrdzsekijében, majd felmerül a kérdés, hogy vajon kinek szánták a golyókat: a hullának vagy a nem hullának. Ennek örömére menjünk vissza a központba, nézzünk már utána ennek a Troy Websternek, aki hivatásos pénzmosó, legfőbb ügyfele bizonyos La Grenouille, innentől már a csapat is kezd egyre gyanakvóbb lenni, szóval Jenny beszámol, hogy mint a fegyverkereskedő könyvelője, elég sok információhoz volt hozzáférése, és ezeket hajlandó is lett volna átadni, ha nem kap a fejébe egy masnival átkötött golyót a múlt éjjel. Szóval mehet a nyomozás, Abby és McGeek indulhatnak mobiltelefont vizsgálni, másik kettő átnézi a kocsit, Gibbs kussban marad, mostantól nekem jelent mindenki, szóval te, Jethro, akár haza is mehetsz. Érdekes beszélgetésnek nézünk elébe.

Ami nem is lesz végül olyan izgalmas, Jenny bocsánatkérésében csontig benyal Jethronak, aki maradéktalanul ki is élvezi ezt, majd a Békára terelődik a szó, ne ítélkezz Jethro, te is ilyen voltál anno amikor Arit üldözted. És hozzá egy kis badass nézés, csak hogy érezzük a helyzet komolyságát. Akkor most menjünk Dokihoz, amely jelenetnek a felét a TV2 volt olya kedves kivágni, pedig megtudhattunk volna egy-két érdekes tényt Mata Hariról. Jó oké, kellett a hely a reklámnak, csak akkor azt tudnám, miért kell minden második mondatból egy-egy szót kinyesni? Mert komolyan ez történt. Erőfitogtatás? De ne panaszkodjunk, mert Dokinak szokás szerint van néhány érdekes ténye, amikkel nem tud mit kezdeni: megvizsgálta a golyók helyét, és meglepően pontosnak találta azokat egy normális autós-kivégzéshez képest. Igen, mert van olyan, hogy normális kivégzés. Ez pedig egy dolgot jelent: Troy Webster volt a célpont, Jenny megnyugodhat. És még az is említésre méltó, hogy Doki boncolás közben inoperábilis agydaganatot talált a hullánkon, aki így 6 héten belül távozott volna az élők sorából, így már érthető, miért akarta hirtelen kiegyenlíteni a számláját. Viszont akkor miért nincs feljegyzés a bajról az orvosi kartonjain? Érdekes, az egyszer biztos.

A beszélgetést egy spontán áramszünet szakítja félbe (meg persze a vágóolló, de az jó sokszor), még jó hogy van tartalékgenerátor, így már Abby rögtön jelentheti is spéci kis videofonján, hogy neki sikerült kisütnie az egész központ áramellátását, szóval ha nem haragszanak a többiek, nekilát eloltani a tüzet, amit a felrobbant Bertha nevű monitor okozott. Ejnye, csak nem beszállt a Videoton a számítógépiparba? Na, azt, hogyan is robbanhatott fel az NCIS egy speciális és ultramodern CRT monitora egy mobilvírustól majd megmagyarázzák az Illetékes Elvtársak, mi csak annyit tudunk, hogy az ominózus kártevő a mobil egy védelmi rendszere volt, ami eléggé pusztító munkát végzett a rendszerbe jutva. Bezzeg ha emlékeznének még a Hatalmasságos Gibbs Ügynök első évados „húzd ki a konnektorból és élj boldogan” akciójára, nem lenne ilyen probléma. Meg az adatok is megmaradtak volna, amik így teljesen elszálltak, a szétégett mobilból már a Kürt se szed ki semmit.  Na Jenny, most verheted a fejed a falba, kereshetjük a másik gyenge pontot a Béka tökéletes hálózatában.

Az igazgatónő ugyanis kiborul, és elszólja magát, csak nem megtudjuk végre a valódi motivációját? No, azért karácsony még odébb van, helyette csak előáll egy újabb tervvel: megtaláljuk Webster gyilkosát, és akkor lecsukatjuk Grenouillet gyilkosságért. Ez pedig könnyen megy az NCIS ügynökeinek. Még akkor is, ha egy kis társaságot is kapnak az ügyhöz, Jenny ugyanis hogy megnövelje (most komolyan?) ügynökei hatékonyságát, bevonta a CIA-t is a dologba, úgyis lógnak nekünk a múltkori buli után. Akkor most nagy levegő, és ki lép be az ajtón? Hát persze, hogy Fornell ügynök, elő is húznak valami magyarázatot FBI-tól történő áthelyezésekről, ügynökségi utálatról meg kő-papír-ollózásról, de mi tudjuk az igazi indokot: lassan itt az évad vége, és Tobias alig szerepelt, pedig elég sok potenciál van benne. És nem elbűvölő egy ilyen mosoly?

Szóval Fornell jön, mint összekötő,  rögtön is a kopasz terroristafejű ügynökre terelődik a szó, most azonnal beszélnünk kell vele egy nyomozás miatt. Na, Jenny nagyon titkolózik, de szerintem lassan már a CNN is leközli, hogy az NCIS La Grenouille után nyomoz, szóval nincs sok értelme, Tóbiásnak se most esett le a tojáshéj a seggéről, szóval sejtelmesen elvonul szervezkedni, pont mint a régi szép időkben. Ezalatt odalent a garázsban Abby is ügyködik (a renoválók most dolgoznak a laboron), vannak neki érdekes eredményei is, például hogy nem találták meg Jenny töltényeit a helyszín 100 méteres körzetében. No ez most vagy azt jelentheti, hogy tényleg pontosan tud célozni, vagy pedig a színesfémtolvajok extra gyorsak voltak. A szétlőtt szélvédőn pedig vérnyomokat talált, ami egy dolgot jelenthet: Jenny olyan jól lőtt, hogy megsebesítette Grenouille egyik emberét. Hajnali 4kor, sötétített ablakon át, egy 60-nál távolódó autóban. Ez azért már teljesítmény.

Meg az is, amit Abby következő bejelentése rejt: a kesztyűtartban talált egy csipkés, rózsaszín alsóneműt, ami ha tényleg Jenny mérete, akkor minden elismerésem, viszont kínos beszélgetés vár valakire, hogy bekerüljön-e a bizonyítékok közé. Gratulálunk DiNozzo ügynök, Ön a szerencsés. Mármint aki levezetheti a szavazást arról, hogy megszavazzuk-e a szavazást a beszélgetés ügyében. Szerencsére megint jön Jeanne hívása, ezek vagy tényleg nagyon szerelmesek, ha még egy év után is a „Mi van rajtad?”  kérdéssel veszik fel a telefont, vagy csak a Sat1 éjszakai műsorán nőttek föl. Ruf an! Node, elég a pajzánkodásból, nagyszerű hírek, Jeanne anyja a városban van, éljen, akkor most reméljük jó anyóshoz híven minél gyorsabban elhúzza a csíkot és nem is jön vissza egy darabig. Akár az üstökös. DiNozzo szerencsére kivágja magát, sokáig kell dolgoznom, eredeti duma, kár hogy nem veszi be senki, szóval DiNozzo visszatérhet a sorshúzáshoz, ahol naná, hogy ő húzza a rövidebbet.

Irány tehát Jenny, aki már rég nem az a jóságos főnökasszony, akit annak idején megismertünk, Tonyval beszélgetve szárazon közli, hogy Regina Schmidt (repülőgép, Tony beépülés stb stb) jeladója elnémult, ez pedig azt jelentheti, hogy valószínűleg hamarosan rájönnek, ki és mikor jelölte meg őket. Gyorsan kéne cselekedni, mielőtt számítanak rájuk. Aztán ráterelődik a szó Fornellre, el tudod képzelni, Tony, hogy felnőtt, érett emberek sorsot húzzanak arról, hogy kinek kelljen szembenéznie az NCIS igazgatónőjének igéző tekintetével? Na, most erre akkor mit lehet mondani?

Közben Abby megkapja az új számítógépét, rá is van izgulva nagyon, még a végén valami gépfetisisztát csinálnak az írók nekünk ebből a szegény lányból, előtte azonban jön Gibbs, úgyhogy egy kis bájcsevej után rátérünk a lényegre: lefutatta a talált vért, de nem talált semmit. Aztán jobban megvizsgálta azt a DNS-t, és rájött, hogy valami genetikai mutációja van, biztos tud repülni, jövőbe látni, gyógyulni meg ilyenek, de nem kell megijedni, nem Tim Kring szőtte be magát az NCIS berkeibe, csak egy „egyszerű” genetikai betegségről van szó, amit egy olyan csodaszerrel lehet csak kezelni, amit 100 mérföldes körzetben csak 3 patika árul. Micsoda elavult ellátási lánc, bezzeg ha kis hazánk egészségügyéről vennének példát, nagyokat néznének, az egyszer biztos. Lehet, hogy akkor most patikaválság lenne bankválság helyett az USA-ban. És még az egyetlen azt használó ember címe is megvan. Huréj, végre valami előrelépés, szép volt Abs. Irány a helyszín, Gibbs Jack Bauer üzemmódba vált és berúgja az ajtót, a jogi dolgokat majd Lee és a többi aktakukac elintézi, gyors körülnézés, majd megállapítjuk, hogy Abby tévedett, a pasas nem megsérült a lövöldözésben. Csak feladta az alapvető életfunkcióit. Azért nem ugyanaz a kettő...

Szóval még egy nyom kihűlt, erre már nyakalni kell a whiskeyt Jennynek is, Doki érkezik, az igazgatónő panaszkodik egy kicsit, majd az orvos kezd bele a mondókájába, csinált ugyanis egy profilt a Békáról, nem hiába porosodik ott az a pszichomókusi diploma a boncterem vitrinjében, no persze azon kívük, hogy Palmernek legyen mire a nyálát csorgatnia. Szóval a múltkor vele eltöltött 15 perc emlékezetes volt, főleg a konyak miatt, de ebből egyértelmű, hogy Grenouille nem az a tipikus fegyverkereskedő, amilyennel minden témába vágó filmben találkozunk. Nem, nem, ő más. Ő gyakorlatilag ugyanolyan, mint egy dohányvállalat elnöke, amivel kereskedik az bizony gyilkos dolog, de mégse erőszakkal oldja meg a problémáit. Ez pedig egy dolgot jelenthet: a tettes nem Grenouille embere volt. Jenny elhinni se akarja, hogy még egy akciója kudarcot valljon, ezért inkább elkezd kínos kérdéseket feltenni Dokinak, aki nem szívbajos, szépen visszaszól az igazgatónőnek, elvégre ha kirúgják, már egész szép nyugdíjat kap. Jenny már megint majdnem elszólja magát a közös múltról, ejnye Doki, nem ivott még eleget, mire megjöttél, máskor ezzel is tessék számolni.

A beszélgetésről távozó Doki azonban nem marad nyugton, Gibbs is rászáll az öregre, aki eléggé fejlődőképes, máris sikeresen elsajátította Jethro „használjuk a liftet irodaként” technikáját, nem rossz, nem rossz. Szóval Jenny a fő téma, meg az ő nagy titka, ami kezd körvonalazódni a fejekben, és amitől egyre kisebb látószögben látja a világot. Tipikus megszállottság tünetei, pont mint az előző részben, és mindenre képes, csak hogy célját elérje. Közben DiNozzo megkezdi a boldog családi vacsorát a csodálatos névváltoztató barátnőjével (egyszer Dzseni, aztán Dzsén, máskor Zsán, most már egy részen, sőt, egy jeleneten belül is) és annak anyjával, akik közül az utóbbi érkezik meg elsőnek, megy is a kellemetlen kérdések sorozata, de ezek nem annyira érdekesek, mint Jenny és Jethro beszállása egy sötétített limóba, benne a CIA-s kopaszemberrel.

És Fornell ügynökkel, szép kis társaság, ezek sok időt töltenek együtt még kinyírják egymást, szóval fogjuk rövidre a társalgást. Például azzal, hogy kopasz még életében nem hallott olyanról, hogy Grenouille gyilkosságot rendelt volna meg, az nem az ő stílusa. Hoppá Jenny, ez bizony elég nagy pofon, de jó boxolóhoz híven már fel is kelt a padlóról, és folytatja az értelmetlen küzdelmet, míg végül csak megszerez egy lehetséges nevet: Andey Jones. Vissza a családi vacsorához, ahol a következő sorrendben zajlik a társalgás: kaja, epe, orvoslás, paraziták, Jeanne apja, majd a szex, Tony egyre kínosabban érzi magát, majd végre elhangzik az első bók is mutertól: látom magán Tony, hogy szereti a lányomat. Csak nehogy úgy járjon, mint én Jeanne apjával. Hurrá, már megint ez az apakomplexus, értelmetlen egy jelenetnek tűnik, de szerencsére nem tart sokáig, mert másnap már beöltözésen találjuk a fiúkat, épp Jones rajtaütésén készülődnek.

Ziva közben kilőtte a riasztókat is, nem lesz ez nehéz menet, csak aztán élve fogjátok el, világos? Volt már olyan, hogy egy ilyen kérés után sikerült élve kihozni a pácienst? Egy kis bájcsevej, a pasas gyakorlatilag bevallja, hogy Grenouillenak dolgozik, majd szökni próbál, más ügynököknek nehéz lenne elkapni fegyver nélkül, de nem azért van nekünk egy SuperGibbs, nagy G betűvel a mellényén, hogy ne oldják meg a dolgot. Pontosabban egy darabig, aztán a pasas fegyvert ragad, lövöldözik egy kicsit, majd megszakad a kapcsolat. de nyugi, nincs senkinek komolyabb baja, csak a gyanúsított hagyta abba az élést, de ezt már megszokhattuk. Jenny, itt az ideje valami erősebb italt keresni. Abszint?

Kicsivel később a központban Gibbs előveszi a jóságos apuka szerepét, te és én elbeszélgetünk egy kicsit, különben szobafogságot kapsz, Jenny. Első téma, hogy Gibbsből nem lenne jó NCIS igazgató. Ebben mondjuk kételkedem, nekünk, nézőknek biztos zseniális igazgató lenne, de hát nem mi vagyunk a fontosak egy ilyen döntésben. És hogy ez miért fontos? Hogyha Jenny tovább folytatja ezt a titkolózást, könnyen lapátra kerülhet, aztán próbálhatja magánemberként elfogni a Békát. Szóval Jethro a jóságos őrangyal, ezt jó tudni, de most akkor mi értelme volt az egésznek, ha nem tudjuk meg, mi is a titok? Ezalatt Doki végre felhívta Webster orvosát is, aki nyilvánvalóan tudott a daganatról, csak félt megemlíteni, és mindezt egy 5 perces telefonhívásból szűrte le. Ügyes. Szóval Grenouille lefizette az orvost, hogy ne árulja el a könyvelőnek az állapotát, nehogy az elkezdjen jókat cselekedni, hogy bebiztosítsa a helyét egy általa kedvelt vallás általa kedvelt túlvilágában.

És Abbynek is eredményei vannak, Jenny kapott még egy esélyt, ugyanis a lány talált egy mintát Jones híváslistája és bankszámlája között. És a nyomok egyértelműen Grenouillera mutatnak. És a legjobb hír, hogy ha hihetünk a mintának, egy újabb szállítmány érkezik 24 órán belül, ami elvezethet egyenesen Grenouillehoz. Na, ez már szép volt Abby, kár hogy nem kapsz dícséretet, csak tőlünk, de fontosabb dolga is van a többieknek. Például megint találkozni a Cort nevű kopasszal, akinek hírei vannak: végzett egy kis nyomozást a Békánál, és kiderült, hogy Grenouille nem örült, amikor megtudta Webster halálát. Ergo nem ő volt a gyilkosság megrendelője. Szuper, még egy rejtély, Jenny törheti a fejét, de gyorsan feloldják: mégiscsak Jones volt a gyilkos, de nem a Béka parancsára. Kezdenek Isaura szinten gabalyodni a szálak, csak aztán nehogy elkezdjenek a kisnyugdíjasok gyűjteni Jennynek egy új frizurára a Hajas-szalonba.

Közben Kopasz ad egy jó kis fülest valami bizonyítványról, amit minden szállítmány mellé kiállítanak, nem vagyunk benne a fegyvercsempész szakmában, nem értjük (de mibe, hogy a Showtime következő sorozata erről fog szólni), de biztos fontos lesz, mert máris behoznak egy rajztanárt kihallgatni A kihallgatás viszonylag gyorsan bizonyítványhamisításba megy át, a Gibbs-Jenny páros zseniálisan műveli munkáját, mintha csak erre születtek volna. Vagy a forgatási szünetekben a folyosón gyakorolnának. Végül csak egy fedőcég nevét tudják csak kiszedni belőle, de olyan szinten fantom a vállalat, hogy nem is létezik, se címe, se telefonszáma, csak egy postafiók. Na, ha arrafelé ilyenekre nem talál rá az APEH, mi lehet nálunk? Viszont a vámosoknál sikerül rábukkanni egy ma esti szállítmánya a kikötőnél, még konténerszámot is találunk, szóval nyomás, lezárhatjuk végre az ügyet.

Szóval Jenny, és a Ghost ArmsDealer Busters megszállja a kikötőt, meg is találjuk a konténert, na vajon mi lesz benne? Igen, a fegyverek! VÉGRE! El se hiszem! Most végre megvan! Gibbs rögtön kezébe is veszi az egyiket, és kilő egy sorozatot DiNozzora, csak egy gond van. A fegyverek golyó helyett vízzel vannak töltve (költségtakarékos megoldás) és durranás helyett csak vicces, spriccoló hangot adnak ki. Na, azért ne keseredjünk el, ilyennel már bankot is lehet rabolni. És egy levél is várja őket egy jó üveg konyak mellett, Websternek címezve, Grenouilletől. Persze konkrétumok nélkül, szóval nem sokat érünk vele. Jenny idegesen elhagyja a terepet, az NCIS ügynökei pedig megilletődötten állnak a konténer mellett. Meg kell vallani, ez a Béka érti a dolgát...