"Aludni jó, meghalni jobb, de persze legjobb lett volna sohasem születni."  - Heinrich Heine

Az eredeti címről (Breakfast in Bed) természetesen a UB40 örökbecsű darabja ugrik be, azzal kiegészítve, hogy a pünkösdi hosszú hétvégén én is ágyban heverészve írtam ezt a hogyvoltot. Zavarodott arcú fazon érkezik haza valami lepusztult hotelben levő lakásába, hóna alatt csomagot szorongat. Scott, a portás, és az emeleten a Laura nevű szomszédasszonya is figyelmezteti, fejezze már be a sok vircsaftot, ne zajongjon annyit, mert már elege van belőle mindenkinek. A folyosó végén egy idős férfi kerekesszékből figyeli a jelenetet. A csávó (Dan) bezárkózik, a csomagból hosszú lánc kerül elő, ki ez, csak nem egy Petőfi epigon? (És mi mégis láncot hordunk, stb). Vagy esetleg proletár, aki csak a láncait veszítheti, netán kísértet, aki éjféli útjára készül? Bár az is lehet, hogy csak simán Eszternek hozta... Mire ezt mind végiggondolom, a csávó már fel is szögezte a láncot az ablakok elé, ezek szerint védeni akarja magát valamitől, talán a kommunizmus kísértetétől, Marx nyomán. (Elég lesz már, mert még megköveznek az olvasók.)

Dan kalapáccsal a kezében végigjárja a lakást, benéz az ágy alá és a gardróbba is, majd a kalapácsot szorongatva lefekszik aludni. Nehezen megy az elalvás, mint nekem az április 8-i választás után, és nem is pihenhet sokáig, mert egyszer csak zöldes füst úszik be oldalról, Dan szeme kipattan és egy csupa fog szörnnyel néz szembe, ami föléhajol, majdnem olyan ronda látvány, mint Németh Szilárd.

Julis Nickéknél pocol és éjjel arra ébred, hogy Nick oson el mellette és leereszkedik az alagútba. Julis utánamegy, a Grimm a falra vésett ábrákat fotózza a telefonjával. Emlékszel miért rajzoltad ezeket?, kérdezi volt nőjét, muszáj volt, feleli Julis. Majd hozzáteszi, hogy Diana még nála is több szimbólumot látott a vásznon, és valszeg tudhatott róla a középkori 7 Grimm lovag, nyilván azért ásták el.

Dan reggel felébred és hitetlenkedve csak azt ismételgeti, hogy ez lehetetlen, már megint megtörtént, miért nem szögeztem be az ajtót is, biztos ott jött be... Egy szál gatyában kimegy az utcára, szerintem valaki mindjárt rá fogja hívni a TEK-et vagy minimum egy erkölcscsőszt. Segítőkész fazon lép oda hozzá és a zavart tekintetű Dannek felajánlja, hogy elviszi egy közeli szállóra, ahol kap ételt, ruhát és kialhatja magát. Dan erre hisztériázni kezd, és olyasmiket kiabál, azt akarja, hogy aludjak, tehát maga volt az, hogy jutott be a szobámba?. Ledönti a földre, az arcát ököllel püfölni kezdi, a fejét meg többször nekicsapja a betonnak, csak úgy fröcsög a vér. Jön a főcím, bennem meg megindul visszafelé a vacsi, ezért kis szünetet tartok az írásban.

Na, már itt is vagyok, kösz a türelmet, szerencsére bennmaradt a sült kolbász mustárral, már ha valaki izgult volna érte(m). De hát nem is én vagyok a középpontban, hanem Nick, nézzük inkább, ő mit csinál. Nick, Eve, Monroe és Rosalee fejtegetni próbálják a szimbólumokat, Monroe szerint az egyik a Fiastyúkra utal, amiben 7 csillag van és már az ókorban ismert volt. És ugye ott van a 7 Grimm lovag, meg a 7 kulcs, nyomon vagyunk. Tovább agyalnak és arra jutnak, hogy a többi szimbólum is egy-egy csillagképre utal, talán valami ősi naptár lehet ez, de vajon mire használhatták?

Az őrsön Nick megmutatja Hanknek a Julis által az alagút falába vésett jeleket, Hank csak hümmög. Becsörög Wu, valakit agyonvertek a nyílt utcán, barátaink indulnak a helyszínre. Wu tájékoztatja őket az áldozatról, közben hírt kapnak, hogy a gyanúsítottat a közeli Englewood Hotelbe látták bemenni. A portás ezt megerősíti, a pasas a 308-asban lakik, és éppen belülről szögezi be az ajtaját. Nickéket sem akarja beengedni, erre a rendőrök rátörik az ajtót és lefogják. Végezni akar velem, nem hagy aludni, magukat is meg fogja ölni!, magyaráz feldúltan Dan, akit közben Wu és járőrtársa megbilincsel és elvezet. Nickék átnézik a lakást, egyértelmű, hogy Dan valami külső behatolótól fél, erre utalnak a lánccal lezárt ablakok is. Tevékenységüket csendben figyeli a folyosó végén a kerekesszékes idős férfi, Nick alaposan végigméri, de aztán nem kérdezi ki.

Kikérdezik a portást és megtudják, hogy Dan két hónapja lakik itt, eleinte rendben volt vele minden, de mostanában egyre több furcsaság van körülötte. Egy másik, hasonlóan lepusztult hotelből költözött át ide, nem valószínű, hogy drogos, bár párszor úgy viselkedett. Nick még kérdez a kerekesszékesről, a neve Charles Lynk, a portás szerint már nagyon régóta itt lakik, de soha nem beszél senkivel.

Az őrsön Renard megint Meisnert haluzza maga elé, de nem ő jön, hanem egy Anselmo Baledin nevű fószer, korábban már beszéltek telefonon. Kiderül, hogy a Fekete Karom képviselője, és miután a szervezet komoly veszteségeket szenvedett, Renardra vár a feladat, hogy bosszút álljon a Grimmen és társain. A főrendőr megemlíti, hogy valami különös erő védte meg Nicket a múltkor, Baledin szerint ennek utána kell járni. Sean viszont nem akar a Karommal dolgozni és hesspicsába mozdulattal ajtót mutat a hívatlan vendégnek.

Nick és Hank a nyilvántartásban utánanéz Dan Wellsnek, büntetlen előéletű és sosem volt erőszakos, munkája nincs, segélyekből él. De mi elől zárkózott be vajon, erről legjobb lesz őt magát kikérdezni. A vallatóban Dan elsírja, hogy retteg az alvástól, mert a lény akkor szokott támadni és ha megjelenik, Dan képtelen megmozdulni. A visszaemlékezéstől teljesen kiborul és üvöltve szabadulni próbál a bilincsből, Hank csak egy erőteljes jobbcsapottal tudja lenyugtatni.

Nickék elmennek Monroe-ékhoz, akik elmondják sejtésüket az ókori naptárról: valamilyen konkrét időszakot jelölhet, talán azt, amikor a titokzatos bot létrejött. Nicket azonban most nem ez érdekli, inkább a Dan által látni vélt szörny izgatja. Nagydarab, büdös a szája, és aki meglátja, meg sem tud a rémülettől mozdulni, mi lehet ez? Németh Szilárd, vágja rá habozás nélkül Monroe, de aztán komolyra vált. Lüdérc lesz ez, a német folklórban sok írásos emlék van róla, már mutatja is az egyik vastag könyvet, benne pár rajzzal a lényről. Az ember fejéből kiszívja az álmokat, szegény Ida nénikéje is egy ilyen lénytől lett kicsit tébolyodott. A lény a mélyalvás közben az agy által termelt melatonin nevű hormont fogyasztja, ehhez naponta kell hozzájutnia.

Nick és Hank visszamennek az őrsre, ahol utánanéznek az Englewood Hotelnek és kiderül, hogy hatvan évvel ezelőtt már történt ott gyilkosság, az egyik törzsvendég megölt egy szobalányt. Utána pedig pár öngyilkosság és további gyilkosságok borzolták ott a kedélyeket, lehet, hogy a lény hatvan éve ott lakik? Esetleg pont a tolószékes faszi lenne az? Rákeresnek, a teljes neve Charles Herring Lynk, nincs priusza, Hank szerint ez még nem jelent semmit. Felhívják a hotel tulajdonosnőjét, Beverly Garwoodot, a nő Los Angelesben lakik és nem is tudott a gyilkosságról, sőt az alkalmazottakat se ismeri. Nagyapjától örökölte a szállót, és a napi ügyekben nem vesz részt, rábízza az üzemeltetőkre. Hát ezzel nem jutottak előbbre. Pedig a lény aznap éjjel újból támad a hotelben: a rész elején látott perlekedős Laurát lepi meg álmában, ránehézkedik és szívni kezdi az agyát.

Az őrsön Meisner ismét kísérti Renardot: a Fekete Karom az életedre tör, két férfi vár a kocsidnál, figyelmezteti. Főrendőrünk azt se tudja, hova nézzen, mindenhol a halott jön vagy ül vele szembe. Lemennek a garázsba és együttes erővel leszámolnak a merénylőkkel: a halott Meisner elhúzza a kezét a szemük előtt, a karmosok látása ettől elhomályosul, Renardnak így már könnyű dolga van, közvetlen közelről ledurrantja Baledint és noname haverját. Most a jó oldalra álltál, mondja Meisner és eltűnik.

Laura reggel magához tér és kibotorkál a folyosóra, szólni akar a portásnak, de a lépcsőn megbotlik és átesve a korláton lezuhan az emeletről. Igaz, hogy így hamarabb leért, mintha a lépcsőn ment volna, viszont szörnyethalt. Lose-lose szitu. Természetesen barátaink érkeznek helyszínelni, a hullára a hotel mindenese, Eddie talált rá. A nyomozók átvizsgálják a nő szobáját, nyilván bezárkózott éjszakára, de láncot nem használt, Nick viszont felfedezi, hogy az ablakkeretben régebben bevert szögek nyomai vannak. A folyosó végéről természetesen a kerekesszékes Lynk figyeli őket, bár Hanknek inkább a portás a gyanús.

Akció közben kell elkapni a lüdércet, ért egyet Nick és Hank, és ki lenne a legjobb az áldozat szerepére? Hápersze hogy Monroe, Rosalee természetesen nincs oda az ötletért. Kamerát szerelünk fel és Monroe egy külön poloskát is kap, bár a hotelben több is mászkál belőlük, igyekszik Nick megnyugtatni a terhes asszonykát. A mélyalvás előidézéséhez egy méretes fecskendőből melatonint kell Monroe-ba injekciózni, a dúvad szeme ugyan fennakad a tű látványától, de vállalja a veszélyt. Bosszút állok a nénikémért!, jelenti ki.

A hotel előtt még átbeszélik a tervet Nickékkel, majd Monroe nagy ásítozás közepette (már dolgozik benne a melatonin) kivesz egy szobát, a portás a 305-t adja neki. A folyosó végén a szokásos csendélet: Mr Lynk ücsörög a tolószékben. A szobába érve Monroe bekapcsolja a fülesét, majd elhelyezi a kamerát az ággyal szembeni szekrénykén és ruhástól lefekszik a kétes tisztaságú ágyra. Nickék az utcán a járőrkocsiból figyelik az adást. Ám egyszer csak a kamerát leveri valami, barátaink már rohannak is be az épületbe, de az ajtó zárva. Hank szétlövi a zárat, odafent a lüdérc már ráhajol Monroe-ra és ráleheli a bénító párát, de a lövések zajára eltűnik. A szobába érve Nick rájön, hogy a szekrényke mögött üreges a fal, onnan jött elő a lüdérc, utána! Ne hagyjatok itt, nyöszörgi elhaló hangon Monroe, de hiába.

A nyomozók megpillantják Scottot, aki az egyik szobába menekül és ott rájuk támad, közben átváltozik - vadászkopóvá. Nick gyorsan kitekeri a nyakát, ekkor éri utol őket a zombiként lépegető Monroe. Na de akkor ki a lüdérc és hol lehet?, kérdezik egymástól, majd találnak egy másik titkos járatot és bemásznak. Nick a szuperhallásával zajt észlel, és arrafelé indul. Egy luxuslakosztályba érnek, ahol Beverly Garwood lép eléjük. Áhá, akkor maga mégsem Losziban lakik, vonja le a következtetést igen helyesen Hank.

Monroe "bosszút állok a nénikémért" felkiáltással átváltozik, mire Beverly szintén, és ebben az állapotban felismeri Nickben a Grimmet. Nick nem akarja megölni, adja el hotelt és húzzon el a városból, javasolja. A nő látszólag beleegyezik, de a következő pillanatban ismét átváltozik és ráront Nickre, de a nagy igyekezetben elhibázza és lefejeli a tömör fából készült asztal sarkát, olyan szerencsésen, hogy bele is hal. Egy gonddal kevesebb, és amit barátaink nem látnak: a folyosón a tolószékben ücsörgő Mr. Lynk megkönnyebbülten nevetni kezd, és közben átváltozik valami vörös hering szerű keveréklénnyé. (Hehe, akkor hát ezért volt a középső neve Herring!)

Rosalee és Julis még mindig a naptár megfejtésén agyalnak, a leendő kismamának van egy spéci számítógépes programja, amivel a csillagok állása alapján be tudja lőni a hozzá tartozó dátumot. A program sokáig kalibrál, végül megállapodik egy március 24-i dátumban. De ez nem azért fontos, mert pont a hogyvoltíró névnapját jelöli, hanem mert nem múltbeli, hanem jövőbeli időpontra utal! Ebből mi lesz???