Offred az óljában elmélkedik a helyzetén, amikor Szürke érte jön, hívatnak minket, mama. A nappaliban a Parancsnok várja őket: kirándulni megyünk Serenával néhány napra, addig szépen viselkedjetek, tessék, itt hagyok nektek egy húszéves süldőt hogy nézzen a körmötökre, míg mi távol vagyunk. A szolgálólány nem bírja ki: jó, de hová mentek? Kanadába. Türkiznek mondjuk nincs kedve menni, de Waterford nem enged: ezek a barom kanadaiak azt hiszik, itt elnyomják a nőket és nem nyithatjátok ki a szátokat, úgyhogy fogd be, légy jó kislány, mert jössz. Nick felesége is előkerül, miután a sofőr is utazik, pakolt neki pár csokitallért egy uzsidobozba, a férfi továbbra is tojik az egészre, kezd idegesíteni ez a vonal egyébként, tényleg lehetne legalább egy kicsit kedvesebb, ha nem megy, akkor meg csináljon úgy. Türkiz felmegy elköszönni Offredtől, egyben közölni vele hogy amint kihúzták belőle a gyereket, mehet Isten hírével, a házban tovább nincs maradása. A lány pislog, mint pocok a lisztben, hát de szoptatni tán csak maradnék még? Serena szerint már bőven elég volt egymásból, úgyhogy elvágja magát a kialakuló szövetség kötelékéből és lelép.

Moiráék meglátják a tévében hogy megérkezett a gileádi góré az országba, Luke ki is akad és elmondja a migráns csoportvezetőnek hogy haló, hát ez a férfi erőszakolja a nejem minden hónapban,csak csinálni kéne valamit - de hiába, a nő jelenleg nem tud segíteni. Mindeközben a Waterford család úton van a diplomata találkára, Türkiz úgy bámészkodik a limóból az elé táruló világra, mintha életében nem látott volna még embereket akik ott smárolnak, ahol akarnak, hát igen, te akartad azt a szopást ami nálatok van, úgyhogy késő bánat, eb gondolat. Megérkeznek a parlamentbe, bemutatás a fejeseknek, a migránsminiszter egy meleg csávó, már most imádom, nem fél odaszúrni a Parancsnoknak egyet-egyet, de Waterford se gondolta át teljesen a helyzetet, nyilván nem mondasz olyat egy meleg férfinak hogy reméled hogy visszatér az országodba látogatni, amikor pontosan tudod hogy a melegeket az országodban felakasztják, na mindegy. Parancsnok el, Serenát meg addig körbevezetik.

Offred elmeséli Janine-nek séta közben, hogy Türkiz el akarja küldeni a baba születése után, Janine kiakad és nem csillapodik le, úgyhogy Offred új őrzője, a húszéves takony olyat ráver a puskatussal, hogy a lány összecsuklik, mint egy rossz kertiszék. Hazamennek a vásárlásból, ott Szürke kérdi, hát a csirke meg holvan; rövidre kellett fognunk a vásárlást, mondja a suhanc, azt hittem pedig eldicsekszik vele hogy szájba vágott egy százhatvan centis lányt, mert az csúnyán beszélt vele. Később az asszony meleg tejet visz fel Offrednek, aki keresztanyának kéri fel, ő erre megígéri, hogy megtesz minden tőle telhetőt, más kérdés, hogy az kb a nullával egyenlő jelen esetben.

Türkiz nem örvend nagy népszerűségnek, még a liftbe sem szállnak be vele együtt. Később beül a bárba és kikér magának egy fröccsöt, mikor egy jóképű idegen áll meg mellette a pultnál a szájában egy cigivel, amire rá is durrant ott a pultos szeme előtt, akkora stílus hogy megőrülsz. A srác rászól, nade uram, igaz hogy Kanadában mindent lehet, de idebent dohányozni pont nem. Serenáról frissiben leszokott cigisként messziről ordít, hogy rámarkolna arra a dobozra, úgyhogy a férfi megkínálja egy olyan mosoly kíséretében, amitől a teremben lévő összes nő egyszerre kezdene zavartan vihorászni, még belőlem is előcsalt egy „hihihi”-t, pedig csak a képernyőn jelent meg. Türkiz átül egy asztalhoz, a csávó jön utána, oltári dumákat tol, de rövid úton kiderül hogy nem véletlenül ette ide a fene, pontosan tudja, hogy Türkiz kicsoda, magát úgy mutatja be, mint az amcsi kormány támogatóját, majd felajánl a nőnek egy jegyet Hawaiira, egy órán belüli indulással, egy új élet reményével, a gileádi sztorit pedig végleg maga mögött hagyhatná, de ha megírná, az lenne a legjobb, mert ők kiadnák. Az ajánlat kiváló, de Türkiz szarik a kókuszdiókra:

- Nemsokára gyermekem születik.

- Az nem az ön gyereke.

A nőt egyelőre nem sikerül meggyőzni, úgyhogy Mr.Tuello, merthogy neve is van Sárm Uraságnak, elköszön, de a cigijét otthagyja az asztalon, amit Türkiz gyorsan be is lep. Ja, nagyjából pont ugyanígy szoktam lerakni a cigit.

Este tüntetés van a főtéren, mikor megérkeznek a Parancsnokék, Luke is ott lóbálja a fényképet amin June-nal és a kislányukkal szelfizett, két biztonsági őrnek is vissza kell fognia, hogy ne tudja átadni az egyébként bőven kiérdemelt, istenes orrbabaszást Waterfordnak. Később Nick megkeresi a férfit, honnan tudja hogy épp abban a kocsmában volt, azt nem tudom – és nyilván nem azzal nyit hogy hát igen, haver, Waterford valóban akarata ellenére tartja ott és ceremóniázza a feleséged, velem viszont puszta szerelemből teszi ugyanezt. Szóval elhogyvoltozza Lukenak hogy a felesége terhes, de amugy minden ok, lenne itt pár levél a fogságban lévő nőktől, robbantsák fel az internetet a bizonyítékokkal.

Lydia néni van látogatóban Offredéknél, tud a tegnapi incidensről, de betudja annak, hogy a lányban túltengenek a terhességi hormonok. Na, ha már ilyen elnéző vagy ma, Lydia néni, csevegjünk kicsit: az van, hogy Türkiz ki akar pattintani innen, miután kijött belőlem a gyerek, viszont őt veri a férje, a gyerek is verve lesz, tessék már csinálni valamit – mondja Offred. A néni első hallásra nehezen fogadja be az infót, mire Offred bekérdez: egy gyereknek védelem és biztonság kell, amugy keresztanya volt már? Voltam bizony, a húgom gyerekének, sajnos a kicsi csak 4 napig élt – meséli Offrednek, majd biztosítja róla hogy ő nem hagy bántani egy gyermeket, úgyhogy halkan pedzegetném már most, hogy akár elmenekül majd June, akár nem, Waterfordék asszem elbúcsúzhatnak a csecsemőjüktől. Hihetetlenül jó egyébként Lydia néni karaktere, mikor előveszik az emberi oldalát, megszakad a szívem.

Moiráék otthon átnézik a levélcsomagot, majd kis gondolkodás után fel is teszik a netre – ennek következményeként másnap Waterfordékat hazaküldik a fenébe az országból. A férfi nem érti, miért hisznek a fejesek a névtelen mocskolódásnak, amikor tegnap még neki hittek – ebben ez a legdurvább egyébként, hogy ő láthatóan tényleg ELHISZI, amit mond, hogy ők nem bántanak senkit és ez így ok, ami Gileádban van –, de a kanadai miniszter közli vele hogy tűnés, mert már nem szívesen látott vendégek. A reptéren „My name is” tüntetés van, egy rakás nő ordítozik („Ő nem a tulajdonod, te fasz!”) és rázza a plakátokat amin az igazi nevük szerepel, a limó emiatt csak lépésben tud haladni. Moira is ott pörgeti egy „A nevem Moira!”-táblával, ha én lennék a sofőr, elsütném azt a viccet hogy véletlenül lehúzom az összes ablakot egyszerre, lenne visítás az tuti. Hazaér a házaspár, Türkiz a szobájában szomorúan vizslatja a ruhatárát, mely a kék minden színében pompázik, cserébe semmi más nincs benne ugye, majd elégeti a Sármtól nyúlt gyufásdobozt, ami nem mellesleg egy hawaii bárból van.

Nick lefekvés előtt beugrik Offredhez a hírekkel: nyilvánosságot kaptak végre a Jezabelek-levelek, Moira átszökött és a többiekkel van biztonságban, amugy találkoztam a férjeddel is, azt üzeni hogy nagyon szeret, én is nagyon szeretlek, jóéjszakát. A lány a hírektől ismét örömteli pillanataiban megfogadja, hogy megszökik a babával együtt. Jó, ezt már hallottuk, lássuk is!