Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Hogy volt?

Az Ember a Fellegvárban 2x08 – Könnyelmű ajkak

2017. március 08. 09:00 - Qedrák

A legutóbb kapott hír okán Oberúristen magára kapkodja az egyenruhát, bár ez a kifejezés talán kissé túlzás, hiszen úgy áll rajta, mintha most vasalták volna. Helen persze megint ideges, politikai változás lesz, és ez nem jelent jót. Smith azonban megnyugtatja, hogy voltak már rosszabb helyzetben, egyet se féljen, csak csomagoljon össze, és húzzon el Thomasszal, ha baj lenne. És persze maradjon telefonközelben, mert ez nem az a korszak, amikor bárki okostelón nézheti az Index élő közvetítését Hitler haláláról.

oberuristen_helen.jpg

Tagomi a másik világban egy törött pohár felett meditál, majd nekilát, hogy összeragassza, de a menye, aki a háttérben áll, inkább azt javasolja, hogy hagyja a fenébe az egészet. A miniszter, aki itt ugye nem annyira miniszter, nem érti a dolgot, és kiszedi Julianából, hogy mi történt. Nos, pontos választ nem kapunk, csak annyit, hogy Tagomi maga törte össze a poharat, és ezzel felzavarta az unokáját álmából. Így legalább értjük, hogy miért tiltotta el az apját tőle a fiú. Az idős japán csodálkozik egy sort, de elmondja, hogy másra emlékszik Julianából, most viszont azt látja, hogy szabad és boldog, ez pedig jó. A nő zavartan mosolyog, és megköszöni a bókot. Majd elmondja, hogy nem gondolta, hogy tényleg megteszi. Megteszem, mit? – érdeklődik a japán. Hát, annyira ellenezte a dolgot, hogy aznap este elment a híd felé, Juliana meg rohant utána, de csak annyit látott, hogy elveszett a ködben. A miniszter persze egyből tudja, hogy itteni alteregója nagy valószínűséggel halott, és ez kissé feszélyezi, de azonnal feloldódik, amint a menye egy kedves puszival elköszön tőle.

juliana_tagomi2.jpg

Joe és a fater egy kiadós reggeli kellős közepén vannak, a házvezetőnő éppen azon van, hogy pukkadásig tömje a fiatalurat mindenféle ennivalóval, hiszen nincs jobb módja a szeretet kimutatásának annál, hogy agyonetetjük a célszemélyt. Heusmann is örül, és Joe nem különben, mert közli, hogy jó dolog itt Berlinben lakni. Igen, nagyon fasza, az Atlantropa tök király, és ha a bolygó végre úgy néz ki, ahogy Hitler megálmodta, akkor irány a csillagos ég, hogy a Holdra meg a Marsra is kitűzhessük a horogkeresztes zászlót, hiszen ezek az égitestek úgy akarják magukhoz ölelni a Führer igazságát, mint az univerzum a Mindenegybent. Joe megjegyzi, hogy Nicole barátai kissé szkeptikusak az Atlantropa környezetvédelmi hasznosságát illetően, Heusmann viszont rátereli a beszélgetést a nőre, aki valóban tetszik kamionosunknak. (Lassan ideje lesz amúgy valami más epitheton ornanst találni neki, mert ez egy kicsit idejét múlt). Merengenek egy jót azok felett a nők felett, akit gyászolnak, majd a bensőséges beszélgetést félbeszakítja egy mélynövésű, tányérsapkás náci tiszt, aki egy csapattal vágtat be a rezidenciára, hogy fáradjon vele. Joe menne, de feltartóztatják, Heusmann viszont elhozatja magával, igaz, csak a Führer irodájának ajtajáig kísérheti, tovább nem.

heusmann_joe.jpg

Idegőrlő lassúsággal telnek a percek, Joe fejében megfordul az is, hogy az ajtó túloldalán gyíkká változtatták az apját, de végül nyílik az ajtó, és az előbb látott tiszt udvariasan int, hogy befáradhat. Ott Heinrich Himmler várja őt, akiről kiderül, hogy Joe keresztapja, igaz rajta kívül minden Lebensborn-gyermeknek, gondolom Nicole-nak is. Ez nem nagy kunszt, nagyjából olyan, mint amikor a pápa az ember keresztapja. Himmler mindenesetre e rövid tényközlés után lelép az egész SS-bagázzsal együtt, mint aki jól végezte dolgát, és Joe meg Heusmann magára marad a Führer irodájában. Mintha hiányozna innen valami, nem? Olyan Hitler-szerű figura… – elmélkedik Joe. Dehogy hiányzik fiam, most én vagyok az. Mindannyiunk szeretett Führere ugyanis kómába esett, a felépülésére annyi az esély, mint egy Orbán Viktor – Soros György közös szelfinek, ezért a rendelkezése értelmében amíg a párt nem választja meg az útódát, addig én vagyok az ügyvezető kancellár. Ez sajnos nem olyan menő dolog, mert utoljára amikor Hitler rosszul lett, Göring nevezte ki magát kancellárnak, csakhogy a felépülő Führer kivégeztette őt is, meg a családját is. Kösz fater, valami ilyesmi van Joe arcára írva, de feltámad benne a remény, hiszen téged ő választott ki, kiált fel. Nos, igen, mert én egy jelentéktelen alak vagyok, egy csinovnyik, ezért nem lesz semmi gond, te viszont fiam húzzál haza Amerikába, amíg jó dolgod van. Váltunk is a kamerával, Joe egy kellemes, de kissé romos és elhagyatott parkban találkozik Nicole-lal, hogy elbúcsúzzon. A lány először kertel, de végül azt mondja, hogy inkább menjen el, mert az apját hatalomra éhes sakálfalka veszi körül, és ha Joe Berlinben marad, akkor úgy megjárja, mint gyanútlan olimpiai pályázat egy lesben álló népszavazással.

himmler2.jpg

Az amerikai San Franciscóban Tagomi nekilát megragasztani az általa ripityára tört emlékpoharat, szép képsorokban látjuk, ahogy egymás mellé kerülnek a darabok. Juliana ezalatt a német New Yorkban nekilát porszívózni. Zúg a készülék, a zene is megy alatta, hogy a lehallgatótiszt ne halljon semmit, de egyszer csak elmegy az áram, és a kukkoló tanácstalanul mered a képernyőn szaladgáló hangyabolyra. Kopognak az ajtón, és nem más lép be, mint a fenyegető arcú Oberúristen. Ennek a fele sem tréfa, ezt Juliana is pontosan tudja, főleg azután, hogy a náci főtiszt kihúz neki egy széket, hogy huppanjon le rá. Smith hosszas beszédben ecseteli azt, hogy ez a beszélgetés igazából politikai változások miatt lett sürgető kényszerűségű, mert egyébként megvárta volna, hogy Juliana kezdeményezzen. A nő hebegni kezd, de Oberúristen leinti, hogy ez a szerep mások esetében bizonyára beválik, de nem nála. Most viszont tessék kibökni mindent, amit tud az Emberről a Fellegvárban. Juliana megtörik, elmond mindent, azt is, hogy Kettyós a filmről akart tudni, amiben San Franciscót legyalulja egy atombomba, és Joe kivégez embereket, igaz Frankről hallgat. Smith ridegen kérdezgeti, majd elmegy, a távozása után pedig nem sokkal visszaáll az áramszolgáltatás is. Bizony mondom néktek, nagy ember ez az Oberúristen.

oberuristen_juliana.jpg

Juliana rohan is jelenteni az esetet Dixonnak, aki egy híd alatt állomásozó furgonban hallgatja végig a kétségbeesett nőt. A férfi nem hatódik meg különösebben, inkább tudomására hozza Karate Julesnak, hogy a nácik idegesebbek, mint a TV2 főfejesei a nézettségi adatokat látva. A nő hiába akar elmenni innen, Dixon felszólítja a munkája folytatására. Nincs más választás, kémkednie kell tovább. Megy is Helenékhez, ahol a nő és a fia éppen csomagolnak. A váratlanul beeső Julianával az asszony finoman közli, hogy köszöni a látogatást, de most éppen elfoglalt. Arra a kérdésére, hogy mi folyik itt, Thomas széles mosollyal újságolja el, hogy utazást nyert a Hitlerjugendtől. Helen felküldi a fiút, és Juliana erősködik neki, hogy mindenben számíthat rá, ám a szkeptikus tekintet csak akkor olvad meg egy kicsit, amikor Lucy csönget, és ott tartja őket ebédre.

juliana_thomas.jpg

Drótszemüveg-szant Josida őrmester riadóztatja, hogy egy német úriember érkezett a követségtől, és Onodával kíván beszélni. A rég nem látott Oberführer Diels az, Kido viszont nem akarja a tábornok elé engedni addig, amíg meg nem mondja, hogy mit akar. A japán őrök között békésen cigiző német tiszt végül kiböki, hogy át akar állni.

kido_diels.jpg

Ezalatt Helen összeüti a könnyű ebédet, és Lucyvel meg Julianával tereferélnek az asztalnál. Előbbi bekapcsoltatja a tévét, miután kifogytak a háziasszony dicséretéből és a témából. Helen azonban ellenzi az ötletet, mondván, hogy ebéd közben nincs tévé. Valóban nincs, viszont Juliana elkezd beszélni a férjeikről, meg hogy milyen nehéz így. Lucyből persze árad a szó, csak azt nem mondja el, amit nem tud, Helen viszont óvatosabb, és kioktatja Julianát, hogy mi a nők szerepe a Birodalomban. Egyúttal pedig nem túl diszkréten megkérdezi, hogy mi a helyzet azzal, hogy a barátjával nem akartak gyereket. A diskurzust megszakítja egy telefoncsörgés, Smith az, és közli a feleségével, hogy bent kell éjszakáznia az irodában. Juliana kihasználja a távollétét, és Lucyből kihúzza, hogy Alice Adler azért volt ideges, mert az általa belengetett boncolás helyett suttyomban elhamvasztották a férjét. Lucy mégis bekapcsolja a tévét, ahol arról számol be a helyi rezsihírek, hogy a Führer visszavonult ausztriai pihenőhelyére. Látjuk a várat, ahol Wegener lőtte le magát, és máris tudjuk, hogy a helyi hírek nem sokban különböznek a magyar királyi tévén láthatóaktól. Smith ezalatt beszámol arról, hogy Berlinben változtak a dolgok, és Heusmann lett a kancellár, ami talán elhalasztja Thomas utazását is. Lucy ezalatt bevallja, hogy a helyi híradó régi képeket nyomat az éterbe Hitlerről, szóval ez azt jelentheti, hogy újabb már nem valószínű, hogy lesz, de a visszatérő Helen alaposan leszúrja a nőt, hogy erre még gondolni is árulás. Lucy és Juliana úgy oldalognak ki a házból, mintha rossz fát tettek volna a tűzre.

juliana_lucy3.jpg

Erich egy szomorú táviratot visz Oberúristen irodájába, kiderül belőle, hogy Diels átállt, de legalább arról tudnak, hogy ez kevesebb, mint egy órája történt. Azonnal felcsengeti Drótszemüveg-szant, aki először biztonságos vonalra kapcsol, becsukja az ajtót, és csak utána árulja el a németnek, hogy Diels átállt, és pakkot hozott. Ebben az van, hogy német ügynökök lőtték le a trónörököst. Nos, kedves Oberúristen, Heydrich és pajtásai bármikor elküldhették volna Dielset ezzel az infóval, szóval miért ma jött meg, hogy provokálják a japánokat. Smith nem mondja meg, ellenben azt magyarázza Drótszemüveg-szannak, hogy a szerepe miatt esetleg árulónak fogják tartani, de ez az érvelés lepereg a japánról. Ebben is maradnak, nincs megállapodás, úgyhogy istenhozzádot mond a két kedves ember egymásnak.

kido_telefon.jpg

smith_telefon.jpg

Juliana ezalatt egy utcai fülkéből hívja fel Dixont, ám a számán nem kapcsol senki ismerőst, csak egy idegent, aki értetlenkedik a hívás miatt. Kiderül azonban, hogy ez egy kódolt beszélgetés volt, amelyben megadta a nőnek az utca nevét, ahol találkozniuk kell, és éjszaka Juliana el is megy oda, hogy az ellenállóknak elmondja, amit tud. Végül egy romkocsmában lyukadnak ki, amelyet egy elhagyott metróállomásból alakítottak ki, és tele van hipszterekkel, a színpadon meg egy jazzt játszó együttes gondoskodik a szórakoztatásról. Leül hozzájuk egy középkorú nő, akinek a fél arca leégett, nyilván nem véletlenül gyűlöli a nácikat. Némi alkudozás után Juliana elmondja, hogy Hitler haldoklik, és hogy a híradósokat utasították a régi felvételek lejátszására. A nő elégedett, de gyorsan távozik is, Julianának pedig azt mondja, hogy egyáltalán nincs még vége a küldetésének, noha ő már nagyon szeretett volna menni. Miután távozik, Dixon elmondja, hogy ez egy jel arra, hogy megindítsanak egy felkelést a németek ellen, a nő viszont jelzi, hogy ez akár casus belli is lehet, ami az atombombával végződik. Kétségbeesetten hívják fel Arnoldot, hogy fogja meg a családját, Edet, Franket és húzzanak el a városból.

dixon_ellenallok.jpg

Tagomi még mindig a törött csészét ragasztgatja, mikor a fia megérkezik egy kis kávéért. Suta beszélgetés kezdődik, de végül az öreg japán megkéri a fiút, hogy meséljen Julianáról, aki némi hezitálás után elmondja azt a történetet, amit az apja szerinte úgyis ismer. Egy tüntetésen futottak össze, meséli Noriaki, de amikor Tagomi megjegyzi, hogy Juliana bizonyos szempontból elég japán, a fiú felpattan és tiltakozik, hogy nem emiatt szeretett bele, és egyébként is az apja leszokhatna arról, hogy az örökségére emlékezteti. Ő nem tagadja meg ezt, de Amerikában az ember lehet japán és amerikai egyszerre. Tagomi végül békülékeny hangot üt meg, és kifejezi örömét, hogy Juliana a menye lehet.

noriaki.jpg

Ed és Childan párosa nem maradhat ki, úgyhogy azt látjuk, amint a kissé megilletődött régiségkereskedő felajánlja a másiknak, hogy esetleg közösen bizniszelhetnének. Ed értetlenül pislog Childanra, mondván, hogy tuti utálja őket, amit a kereskedő nem tagad, de az üzlet az üzlet, és Ed nagyok ígéretesnek tűnik. Frank szakítja félbe őket, és kiküldi Childant a saját lakásából, hogy a haverjával dumálhasson. Ed lecseszi a barátját, hogy miért teszi ezt, de Franket nem érdekli a picsogás, mire jól összevesznek, és elhangzik, hogy hipszterünk mekkora seggfej lett manapság, talán Juliana okkal lépett le egy nácival az oldalán. Végül Frank segítséget kér Jóbarát Edtől, mondván, hogy atombombát bütykölnek a japcsik a városban, meg kell állítani őket. Childan félbeszakítja a győzködést, mert valaki keresi Franket. Arnold az, felöltözve, bőrönddel a kezében. Elmeséli, hogy kapott egy hívást Julianától arról, hogy húzzon el a városból. Frank azonban nem igen hisz neki, Juliana egy hazug ringyó, ráadásul Arnold meg a japánoknak dolgozik. Amaz nagyon kiakad, szinte leordítja Franket, közölve, hogy a lánya az ellenállás tagja, szóval tessék lefáradni a magas lóról, ő a maga részéről megtett mindent, Frank szakadjon atomi részecskeire, ha ennyire szeretne.

frank_ed4.jpg

Frank Eddel megy Garyékhez, akik pakolják be a kocsiba a robbanóanyagot, és a szemüveges főfejes elmondja, hogy előrébb hozták a dolgot. Hipszterünk azonban elújságolja, hogy Hitler haldoklik, jahm, és ezt Julianától tudom, aki az ellenállásnak dolgozik, te viszont, kedves rohadék főfejes, manipuláltál engem, hogy azt higgyem, egy nácival lépett le. Garyt nem hatja meg, Juliana meg fogja kapni, ami jár neki, emiatt még Ed is tiltakozik, de nem változtat a dolgokon. A régiségboltba visszatérve hipszterünk önvizsgálatot tart Ed előtt, és bevallja, hogy elhitte a barátnőjéről, hogy a náciknak dolgozik. Jóbarát Ed szerényen megjegyzi, hogy ő is, szóval ne legyen lelkiismeretfurdalása. Kétségbeesetten győzködi a barátját, hogy hagyja ott a picsába az ellenállást, olyan etikus figurák, mint bármelyik random náci. Frank azonban bosszút akar a testvéréért és a családjáért, ezen pedig nem változtat az sem, amit megtudott Julianáról.

gary_frank.jpg

Tagomi ezalatt végzett a törött pohár megragasztásával, és előbb maga tenné vissza a helyére, de Noriaki megállítja őt. Kissé színpadias jelenet következik, mert a miniszter, aki itt nem miniszter, fejet hajtva nyújtja át a fiának a csészét, aki ünnepélyesen helyezi el azt az egyik szekrény tetején. Noriaki kiemeli a fiát a járókából, és átnyújtja az apjának, aki megkapja az engedélyt az őt figyelő két női családtagtól is. Úgy tűnik szent a béke a családban.

tagomi_csalad.jpg

Joe-t hívatja a führeri irodába az apja, és egy állig begombolkozott SS-tiszt vezeti be a Harmadik Birodalom szívének számító helyiségbe. Heusmann nekiesne a fiának, hogy mi a francot keres még itt, de kamionosunk elmondja, hogy a lány, akit szeretett, érte halt meg, nem akarja, hogy az áldozata hiábavaló legyen, ezért marad. Szóval ne küldje el.

heusmann_joe_iroda.jpg

New Yorkban a láncokkal kifeszített, és egy kissé agyonvert fejű Heydrich várja, hogy változzanak a dolgok, de a fejére csepegő vízen, és a fölötte elzúgó gépeken kívül nem hall semmit. Egészen addig nem, amíg jön Erich, és arra kéri a lábain megállni képtelen férfit, hogy öltözzön fel, mert a dolgok változnak. Heydrich kissé értetlenkedve néz maga körül, megsimogatja halálfejes gyűrűjét és a tányérsapkáját, el sem hiszi, hogy ez megtörténhetett. Oberúristen érkezik, és tőle szokatlan hebegéssel mondja el, hogy ő csak egy katona, neki vége van már, mint a botnak, de reméli, hogy ezt Heydrich megérti, és ezért megkíméli a családját. Az összevert náci főguru nem hiszi el, amit hall, de Oberúristen folytatja, mondván, hogy San Franciscót letörölte a térképről egy atombomba, és most éppen háborúznak a japánok bábállama ellen.

heydrich.jpg

joe_eskutetel.jpg

Heydrich még mindig alig hiszi el, hogy Hitler halott, és az általa oly vágyott háború elindult, el is sírja magát örömében. Mialatt ezeket a képsorokat látjuk, vált a kamera Berlinbe, ahol Joe tanúk előtt hűséget esküszik Adolf Hitlernek, no és persze közvetve a kedves papájának, aki előmondja neki az eskü szövegét. John, te kibaszott szerencsétlen vagy, mert rossz oldalra álltál, örvendezik Heydrich. A családomról volt szó, emlékezteti Oberúristen. Nos, az nem tőlem függ, hanem az új Führertől, feleli Heydrich, Smith nagy meglepetésére. Hát nem te vagy? – csodálkozik. Hát nem, mondja, és összeszedi minden erejét, hogy ráálljon megkínzott tagjaira, majd lendíti a karját, és elordítja magát: „Heil Heusmann!”. Oberúristen megköszöni neki a szalutációt, és lelöveti a lelkes főnácit. Utasítja a helyettesét, hogy fújja le a kamugyakorlatot, de ő maga fáradtan dől neki a falnak, megmondva, hogy már túl késő.

oberuristen_csodalkozik.jpg

Berlinben, vagy ki tudja hol, egy horogkereszttel díszített terjedelmes ágyon nyugszik Adolf Hitler, a Führer. A szoba tele van náci vezetőkkel, akik szomorúan, vagy éppen fennköltek tekintenek maguk elé, vagy arra az emberroncsra, aki egykor létrehozta a Harmadik Birodalmat. Ott áll közöttük Himmler is, kissé nedvesedő szemmel, Heusmann, aki az állát felszegve készül a jövőre, és Joe, aki az imént tette le az esküjét. Az ősz hajú Eva Braun a kedvese jegygyűrűs kezét markolászva sírdogál az ágyon ülve, miközben látjuk, hogy számos drót áll ki a beteg testéből. Néhány lélegzetvétel történik, és a Führer megszűnik Führernek lenni. Hogy mindenki biztos legyen a halálában, egy sztetoszkópos orvos lép oda, ellenőrizni az életfunkciókat, de csak azt tudja megerősíteni, hogy minden német atyja halott. Nem sokkal később az immár kancellár Heusmann néz ki Hitler egykori irodájából a nyüzsgő Berlinre, és az arcáról pontosan leolvasható, hogy a hatalom immár az övé. Innen folytatjuk.

hitler_halalosagy.jpg

hitler_halalosagy2.jpg

 

komment

Facebook kommentek

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Is 2017.03.08. 15:16:05

Oberúristen elég komolyan megszopatta Heyndrichet, de már későn. Tagomi végre békére lelt, még ha nem is a saját helyén. És akkor az ottani beleölte magát a helyi Dunába? Béke poraira.

Qedrák · http://toriblog.blog.hu 2017.03.09. 17:19:21

@Is: Igen, elvileg az az utolsó hír róla, hogy eltűnt a híd mellett gomolygó ködben, ami általában egy dolgot szokott jelenteni.
Smithnek amúgy én is elhittem egy pillanatra, hogy tényleg túl vagyunk az atomon. :)

Is 2017.03.10. 09:10:34

@Qedrák: Igen, azt nagyon jól eladta Heyndrichnek. :)

Gabba 2017.03.10. 14:45:51

@Qedrák: én is! már megijedtem, hogy bealudtam és kihagytam valamit :)

a hv meg megint szuper lett!
süti beállítások módosítása