Elérkeztünk az abszolút érzelmi mélyponthoz a játék során. Amikor a gyűlölet átható savanyú rothadásszaga tölti be a levegőt, és mindenki legszívesebben szembeköpné azt, aki vele először szembejön, mert jelenleg nincs a világon másik hat ember, akivel kevésbé szívesen szívna egy levegőt. Ez az a pont, amikor egy 50 perces összefoglaló, de még a nyomorúságos kihívás sem szól semmi másról, mint Laci puffogásáról, megfűszerezve Kazal teljesen komolyanvehetetlen mártírkodásával és Komisz alkalomadtán bevágott pszichopata tekintetével.

Vágjunk bele, a szerkesztők most csupa olyan feladatot adtak az agyhalottaknak, amiknek során kinyilváníthatják, ki a legnagyobb aljadék köztük (most éppen névtelen levelekkel), a konszenzus mindig ugyanaz. A Cinkostárs Bt. jogutódja szerint Kazal, a másik oldal szerint pedig Laci a legnagyobb emberi hulladék a társaságban, és azért mert csak. Azért látszólag vannak az érvrendszernek sarkalatos pontjai, Kazal pl. azért szarember, mert ordenáré, útszéli és provokatőr, Ádina be is ígér neki egy párbajt a következő körre. Ezen kedélyesen elugatnak egy darabig, Fannika természetesen az „én ilyen vagyok!” örökzöldet teszi fel a változatosság kedvéért. Laci ellen a legfőbb vád az, hogy csicska, akinek meg abból van elege, hogy Kazal folyton DEGRADÁLJA őt, és én ezen a ponton jöttem rá, hogy amit most hallunk, az tulajdonképpen a Villa Best Of Volume 7. , és ha most még elhangzana az „elszállt vele a ló” szóvirág is, teljes lenne a gyönyör.

Kazal ezen a ponton látja elérkezettnek az időt a drámai önsajnálat maxra járatására, be is dobja azt a mondatot, amivel mattot ad a teljes társaságnak:

„Úgy érzem magam, mint Baukó Éva a Celeb vagyok, ments ki innenben!”

Az RTL kreatívjai egymás vállán sírnak a gyönyörűségtől.

Lássunk valamit a fürkészhétből is, a Mókus őrs tagjait trombitaszó ébreszti, nem éppen fülbarát módon. A zászlófelvonás Robin őrsvezető irányítása alatt történik, amihez össze kell szedni a szerencsétleneket, és elérni, hogy embernek nézzenek ki 15 perccel az ébredés után, mondjuk úgy, hogy az eredmény félsiker. Persze kit érdekel ez, amikor drámázni is lehet, Ádina félre is vonja Robint, hogy megbeszélje, mi a búbánat van már ezzel a mesterséges szerelmi háromszöggel. Mi lenne, Ádina feszül, mert Robin rárakta a jelét (nem úgy), Robin meg feszül, mert kirekesztettnek érzi magát Ádina és Laci dolgaiból. (nem úgy!) A folytatásban mire Ádina átér a cigiskanapétól az udvar másik felén levő nyugiszobáig, az egyenes haja hirtelen göndörré változik, valami kavar van itt a kronológiában vagy simán ugrottunk egy napot. Ádina megy Lacihoz, és mivel a beszélgetésben elhangzott a „Robin” szó, most veszi kezdetét a vadember 45 perces műbalhéja, amit én olyan szinten unok és szarok le, hogy azt el nem tudom mondani. Legyen elég annyi, hogy Lacinál jóval több érettséget és különb felnőtt viselkedést mutat egy másnapos fiúiskolás osztálykiránduló csapat, amikor a túraútvonaluk véletlen a helyi nudista strand mellett vezet.

„Az a baj, hogy te is bort vedelsz., de vizet prédikálsz vagy mi a f*sz.”

Laci

Következő szegmens leglényegesebb eleme, hogy nyilván fodrász járt a vellában, mert a sérók egységesen be vannak lőve, feszít is mindenki, ahogy kell. Ja, meg Laci puffogott újabb 10 percen keresztül, és valami baromságon járt az esze, ami kimondatlan maradt. Ezek után megint egymásnak ugrasztós feladatot kapnak a gyökerek, jelöljék ki, ki a legmegbízhatóbb és ki a legmegbízhatatlanabb a társaságból. Az eredmény borítékolható, úgyhogy csak az érdekesebb momentumokat emelném ki, teljesen szubjektív alapon:

- Fannika kvázi szerelmet vall Komisznak, miközben őt nevezi legmegbízhatóbbnak
- Laci szerint Zsu távozásával ő lett az új közellenség
- Ádina nem a szerelmének adja a bizalomjelvényt, hanem Daninak, akiben még soha nem csalódott.

Ez utóbbi szerintem nem meglepő, ahogy az sem, hogy vadember ezen megint annak rendje és módja szerint befeszül, adhatta volna Ádina jelzésértékűen neki is, ahogy mondjuk Robin Plasztiknak. A vége az lett amúgy, hogy Ádina a legmegbízhatóbb, Laci a legmegbízhatatlanabb, ezen kárörvendően röhög is a társaság másik fele. Ezek után megy még egy kicsit a döglött ló ütése a nyugiszobában, ahol azért egy érdekes dolog is elhangzik kivételesen: Laci úgy érzi, Ádinának és Daninak direkt kapóra jön, hogy ő szívja most magába az összes gyűlöletet, ami a sleppjük felé árad. Ebben lehet valami, bár Ádina fogkeféje sem önként ugrott bele a vécécsészébe. Laci még befenyít azzal, hogy ő leveteti (!) magáról (!!!) a lila kendőt, amitől Ádina idegállapotba kerül, és vörös fejjel üvölt, mert ennyire sötét idióta nem lehet valaki, főleg úgy, hogy már megint felüti a fejét a „bizonyítani akarok” –kezdetű agyrém is. A dologból persze nem lesz semmi, ahogy Laci sokszori exodusából sem, és mintha Ádina türelme is egyre jobban fogyna a vadember többfelvonásos monodrámái miatt.

Mindez pont jó volt arra, hogy szinte várjam a kihívást, mint a mai műsor egyetlen, talán értékelhető momentumokat tartogató jelenetét. A főszerepben Komisz, akin látszik, hogy ezekért a pillantokért él, és a szemében megint megvillan az az enyhén pszichopata-jellegű fény, amit sixx már az VV7 elején kiszúrt. Komisz saját megítélése szerint rendkívül szellemes és ravasz, valójában végtelenül átjátszó színjátékot komponál a rendelkezésére álló 3 percre, Plasztikot és Robint megölelgeti, és elhangzik a következő mondat: „ alig várom, hogy a Robinnal való kapcsolatom mélyebb pontokra kerüljön.” Nem kívánok semmit hozzáfűzni. Kazalnak jelzi, hogy továbbra is örömmel dugogatja bárhol, bármikor, aki erre szűziesnek szánt műszempillarebegtetéssel válaszol, majd jön a finálé. Vigyázzba állítja Ádinát és Lacit, hogy tegyék rá a kendőt „arra a személyre, aki levette Laciról a lilát”, ez a megfogalmazás természetesen nem volt véletlen. Szóval Komisznak volt töke kihívni 12kert, de hogy rájöjjenek, hogy ez a „kedves XY, állj fel és tedd rá Z-re a kendőt” húzás már baromira elcsépelt és izzadságszagú (volt már a második alkalommal is), az még betelik vagy 4-5 VV évadba is talán.

Végül pedig ezzel a kis videóval kívánok tartalmas munkanapot mindenkinek.