Sajnos megint Barry filozofálgatásával kezdünk – leszámítva az intró-t, meg az előző részek tartalmából-t – ami természetesen megint az Iris iránt érzett hatalmas szerelmére fut ki. Na jó, annyira sokat nem kell várni, hogy megjelenjen a rész konfliktusának okozója, egy bankrabló metahuman, aki vörös szemeivel megigézi a békés arra járókat, akik így vérszomjas, és dühös kontrol nélküli állatokká változnak, és egymás életére törnek. Tökéletes körülmények, hogy míg mindenki a másik meggyilkolásával van elfoglalva, ő elpakolja a pénzt. Flash-t riasztja is a tudóscsapat, még épp időben ér oda, mielőtt valaki tényleg golyó általi halált szenvedne. A rablót azonban nem sikerül megállítani, a kavarodásban eliszkol, de a jelenlévők legalább magukhoz térnek.

Közben Eddie és Iris az ágyban henteregnek, Eddie nyöszörög, hogy már így is kimaradt a reggeli edzés, Irist azonban ez nem hatja meg, többet akar azokból az izmokból. Joe említése azonban lehűti, egy seggrepacsit követően a laptopjáért nyúl, Eddie meg a nadrágjáért. A lány bele is kezd a Flash-ről való áradozásába, de Eddie nem hisz a mesékben, csak abban, amit lát. Ugyanakkor a Csík őbenne is alakított ki valamiféle véleményt, ha nem is éppen pozitívet. Rövid helyszínelés után a kapitányságon a főnököt győzködi, hogy Flash a bűnöző, mindig bűncselekmények helyszínén van, tehát nyílván ő követi el azokat. A főnök nincs meggyőzve, Joe pedig bölcsen kimarad az egészből, így Eddie leforrázva távozik, ráadásul még Iris is leoltja, amiért bántja az ő kicsikéjét. Az egész jelenetnek az egyetlen elégedett nézője Barry, és ez nem válik dicséretére.

Közben Caitlin felvilágosít minket arról, amit már eddig is sejtettünk, a metahuman az áldozatok agyát manipulálja. Barry csak fél füllel figyel, Iris a blogján keresztül randira hívja, és ő rohan is, mint a szélvész, bár Caitlin figyelmezteti, hogy lehet nem akar ő lenni a párocska szakításának oka. De Allen bármilyen mértékben hajlandó a kezét bemocskolni, csak szakítsanak, úgyhogy sebesen távozik. Iris „csak” figyelmeztetni akarja, hogy Eddie miben sántikál, de Flash-t csak az érdekli, hogy szakítottak-e. Mielőbb mélyebb fejtegetésbe bocsátkoztak volna – azon túl, hogy Iris trükkösen kiszedi Barry-ből, hogy ő az egyetlen leányzó az életében – Barry-nek rohannia kell, megvan a metahuman – a pénzben, amit ellopott, volt egy nyomkövető – le kellene fegyverezni. Azt ugyanakkor nem tudjuk meg, hogy Allennek egyedül sikerült volna-e, mert jön Arrow, és rendet tesz, bár a célpont elmenekül. És igen, ha eddig nem mondtam volna, ez egy Arrow-Flash crossover.

Szóval így Arrow csapata, Felicity-vel is gyönyörködtetni fog minket az elkövetkező fél órában. Barry illedelmesen megköszöni a segítséget, de persze nem bírja ki, hogy ne tegyen egy megjegyzést, hogy egyedül is boldogult volna. Arrow nem feszíti a dolgot, csak utal rá, hogy az ifjú titán következő lépése lehet a hullaházba jutatta volna el, de itt le is zárja a témát. Allen gyerekesen lelkendezik, mit csináltok itt, blabla. Felicity beavatja, hogy rejtélyes gyilkosság ügyében nyomoznak, amit bumeránggal követtek el, és a nyomok ide vezettek. Ja, és ha már itt vagyunk, össze is foghatnánk, mindenki segít elkapni a másiknak a maga bűnözőjét. Arrow arcán látszik, hogy már a gondolattól is kirázza a hideg, de finoman közli, hogy nem szeretné világgá kürtölni a kilétét, így is túl sokan tudják. Felicity már eldöntötte, hogy Star Labsbe megy, és ebben még az íjász sem állíthatja meg, főleg, hogy Barry vállalta a busz szerepét. Minden jól is megy, amíg meg nem állnak, és Felicity ruhája ki nem gyullad, amit olyan sebességgel kap le magáról, hogy azt tanítani kellene. Ekkor lép be Caitlin és Cisco, így senki sem marad le a melltartójáról, de Felicity nem az a szégyenlős típus.

Gondoltam, ha már Star Labsben vagyunk, akkor megtudunk valami érdekeset a metahumanünkről, de nem. Viszont Joe és Dr. Wells egyesítik erőiket, hogy Barryt meggyőzzék, Arrow rossz hatással van rá, pláne borzasztó példakép, legjobb, ha eltűnik a városból estig. Allen persze megvédi a csuklyást. A kávézóban folytatjuk, Iris rányomul Oliverre, szegény srác teljesen zavarba jön ennyire nyilvánvaló hódolótól, Barry meg rosszul érzi magát, mikor Iris megjegyzi, hogy Arrow karja kétszer akkora, mint Allené. Közben Felicity terrorizálja főnökét, hogy szövetkezzen Flash-sel, bár az intenzíven tiltakozik – hogy Barry nem is akarja a segítségét, csak azt hiszi, hogy akarja – belátja, hogy minden jobb, mint Felicity győzködését hallgatni, és belemegy a partnereskedésbe.

Az egyetlen bökkenő, hogy Barry-nek egészen más elképzelései voltak erről a partner dologról, és főleg nem gondolt olyanokat, hogy valaki kioktatja, amiért egy zöldfülű, főleg még edzésre is kényszeríti. Oliver pedig pontosan ezt teszi. Allen meg pofákat vág, és ostoba vicceket ejt meg, majd kap két nyílvesszőt a hátába, mert hatalmas egója teljesen kikapcsolja azt a kevés józan eszét is, ami van, így nem veszi észre a rejtett nyílpuskákat. Óbégatása nem hatja meg Arrow-t, halál nyugodtan közli, úgy hallottam gyorsan gyógyulsz. Közben Dr. Wells elbeszélgetést tart Felicity-vel, hogy ki is az Arrow, de a lány nem árulja el, és kicsit be is durcizik. Harrison megnyugtatja, hogy magától is rá fog jönni, nem kell aggódni, majd elgurul. Barry kipanaszkodja magát Felicity-nek, hogy ő nem ilyen lovat akart, de nyávogását megszakítja a metahuman feltűnése, akit – minden ez ezzel szóló jó tanács ellenére – egyedül vesz üldözőbe.

A nagy rajtütés eredménye, hogy ő is kap a gonoszsugárból, és megfertőződik, de látszólag semmi baja, és erről a többieket is hatásosan győzködi. Azt meg senki nem kérdezi, hogy a szupergyorsasága elől hogyan sikerült emberünknek elmenekülni. Annyi haszna mégiscsak volt az egésznek, hogy kiderül, Caitlin teóriája arról, hogy ha a piros szín mérgessé tesz, akkor más színek lehiggaszthatnak, megalapozottnak tűnik. Akárhogy is, kezdetét veszi az a körút, ahol Barry az összes emberi kapcsolatát egyesével rombolja le. Kezdjük az elején: beszól Caitlinnek, hogy ő nem Ronnie, úgyhogy ne is kezelje úgy; jön Arrow, akinek azzal jön, hogy biztos borzasztóan irigy rá, és különböző jelzőkkel igyekszik vérig sérteni, amit Oliver rezzenéstelen arccal tűr; majd a főnökét úgy oltja szénné, hogy Joe nem győzi mentegetni; akinek az a köszönet, hogy felhozza, hogy lecsukta az apját, na és persze a sértő jelzők sem maradnak el, amit vörös szemvillogtatással tesz teljessé, hogy mind lássuk, ő lett a csillagszemű juhász – vagy csak a gonosz válaszokra kattintott egy BioWare játékban.

Joe és Arrow közösen összerakják, hogy Barry is elszíneződött, mivel a teste harcol a fényterápia ellen, visszatartja a dühét, így bár nem látszik elsőre, de vihar jön, és nem is tudják mivel megállítani. Cisco nosztalgiával sóhajt a cold gunja után. Dr. Wells mindenkit megnyugtat, ismerjük Olivert, majd ő megállítja a rossz kisfiúnk. Felicity lesápad, hogy Harrison ilyen hamar megfejtette a kis titkát, de azért engedelmesen hívja Arrow-t. Közben Iris és Eddie autókáznak, és persze Flash a téma, akiről Iris gyanúsan sokat tud. Nincs mit tenni, színt kell vallania, hogy vele randizgat Eddie háta mögött. Ezért épp megkapná a fejmosást, de Flash közbevág, azzal, hogy kirántja Eddie-t a mozgó járműből. Eddie rálő, de persze meg sem kottyan a páncéljának, és ugyanazzal a lendülettel megpróbálja péppé zúzni, Iris motivációs beszéde ellenére. Ekkor érkezik meg az egyszemélyes felmentő sereg, Arrow képében.

Végül nem is kellett olyan sokat várni a rész lényegére, a mindent eldöntő ütközetre kedvenc hőseink között. Barry kicsit húzza a földön Arrow-t, aki ezért rárobbant egy falat, majd a nyílvesszőjével be ló-nyugtatózza, amit Barry kirezegtet magából (komolyan, ennek semmi értelme, ilyen már tényleg nincs…), aki ezután körberohangálja, amiből Arrow felhúzza magát egy háztetőre, ahonnan Barry levágja, de Arrow elkapja saját magát, aztán verekednek egy kicsit lassításban, mindenki kap pár pofont, meg hentereg egy kicsit a pocsolyákban, mígnem Oliver elkapja Barryt, befeszíti a fejét, hogy bele kelljen néznie a fénybe, amivel Joe és Harrison időközben befutott. Így tér vissza a megszokott Barry, mindenki nagyon megkönnyebbül. Barry és Oliver végül együtt elkapja az eredeti gonoszt, de részleteket nem árulnak el, csak már a magánzárkájában látjuk. Oliver ezután beszédet tart arról, hogy ha valaki elárulja a titkát, akkor megöli, Felicity kedvesebbre tolmácsolja. Joe is köszönetet mond Arrow-nak, meg Dr. Wells is, de ő nem nyűgözi le Olivert.

Oliver és Felicity indulás előtt még beugranak a kávézóba, ahol Arrow egy pillantásból látja, hogy miért olyan citromba harapott Barry, természetesen Iris miatt. Ad is egy tanácsot, hagyja a lányt menni. Ja, és, hogy igazoltabb legyen, az ő - gondolom meg nem kapott - szerelme is feltűnik, akitől, ha jól olvasom a félmondatokat, van egy gyereke is. Barry persze nem hallgat a tanácsra, és megy Irisnak udvarolni, de kivételesen annak több esze van, és elhajtja. Utolsó képkockákban pedig megmutatják nekünk, mivé lett Ronnie. Tűzemberré.

A legjobb a részben a bunyó volt, ami nyilvánvalóan a készítők célja volt, és jól is sikerült. Oliver viszont annyival szerethetőbb karakter nekem Barry-nél, hogy az már zavaró. Flash csak egy kis ripacsnak tűnik Arrow mellett, ő készen kapta az erejét, nem akar tanulni, fejlődni, jobb lenni, csak azt hajtogatja, hogy ő a hős. Mikor mindenkivel ordibált, és dühöngött, nem úgy éreztem, hogy most kivetkőzött önmagából, hanem, hogy ez valójában, egy báránybőrbe bújt farkas. Ahogy Irisnak is csapta a szelet, holott tudta, hogy barátja van, meg Joe-val is többször bunkó volt. Szóval nálam Barry csak egyre jobban és jobban lejáratja magát, ahogy azt hiszi, hogy ő a legyőzhetetlen hős, a város megmentője, és ebben a szerepben tetszeleg. Örülök, hogy kivették végre a Flash-Iris szerelmi szálat, nagyon idegesítő volt már, de sajnos Iris karakterének kistányér szintű mélységén továbbra sem változtattak. Az sem tetszett, hogy a rész metahumanjéről semmit nem tudtunk meg, még körítésnek is soványka volt. Összegezve vegyes érzéseim vannak, de jönnek az egyre jobb metahumanek, és az mindig felvidít.