Előző szerdai ülés itt.
Szerda van, Misi azonban nem bírja kivárni a délutánt, már délben ott kopácsol Dargay ajtaján. Egyedül, zaklatottan. A fiú ugyanis szinte futva jutott el idáig, megszökött a suliból. A meglepett pszichológus beengedi, mindjárt rátér, csak előbb befejezi egy ismeretlen nő kezelését.
Az intro után Misi már a kanapém ül, az asztalon pedig ott van a sakktábla. Misi inkább szomorúnak tűnik, mint idegesnek. A „gyilkos ösztön” sem hajtja, még segít is Dargaynak a következő lépésben. A férfi bevallja a fiúnak, hogy értesítette a szüleit, nem tehetett mást. Misi rezignáltan tudomásul veszi ezt. Egy cetlit húz elő a zsebéből, szó nélkül az asztalra teszi. Dargay sűrű szemöldökráncolások közepette elóvassa az irományt. Egy trágár gúnyvers az, a fiú egyik szimpatikus (nem) osztálytársa írta. A kis drága biztos akart benne lenni, hogy mindenki tudomást szerez költeményéről, hát kiírta a táblára is. Biztos, ami tuti. Misi kerek perec kijelenti, nem megy vissza többé abba az iskolába, bekaphatja mindenki.
Dargay próbálja árnyalni a képet: Ki ez a fiú és miért baszogatja Misit? Mert kínzása elég sokoldalú és már régóta tart, nem egyedi esetről van szó. Aztán kiderül, ami ilyenkor mindig ki szokott, hogy egy csaj van a dologban. Az EMESE. Akinek udvarol a „költő”, de a kiscsaj lepattintotta. Bezzeg Misi mellé meg minden reggel odaül a buszon. Innen fúj hát a szél. „Ha bántanak minket, akkor az legtöbbször a másik félelmeiről vagy irigységéről szól. Attól még nagyon fáj, tudom.” Ez tetszik, ezt megjegyzem.
Szegény Misi észre sem vette, hogy egy szerelmi háromszög részese lett, akaratlanul. Ő csak szeret jókat beszélgetni a kislánnyal… Ezért lett kipécézve és vált áldozattá.
Itt tartanak, amikor –persze köszönés nélkül - betoppan Mrs. Ideggubanc és Mr. Tahó.
Hozzák a szokásos formájukat. Anyuka mézesmázos (jájistenemhalálra-aggódtammagam), Apuka agyoncsapást ígér gyermeke kínzójának. Aztán ez utóbbin persze rögtön összevesznek. Anyuka ötletén – mi szerint ki kellene venni a gyereket ebből a suliból – szintén. Tamás szerint ez megfutamodás és egy ILYEN gyereknek úgyis ez lesz a sorsa máshol is. (Az ILYEN szó hangsúlya felér egy becsületsértéssel. Tetszőlegesen helyettesíthető a "kövér”, "tohonya", "béna", "szerencsétlen" szavak bármelyikével vagy akár az összessel együtt.) És akkor Misi visszakérdez: MILYEN ILYEN? A levegő megfagy, Tamás erőből megismétli a „jelzőt”, de ahogy újra kimondja, már tudja, hogy nagy hibát vétett. Misi ez egyszer nem hagyja, hogy a szülei a jelenlétében öljék egymást. Előbb rájuk szól, hogy ne tegyék, majd – a fenti minősítés után – tüntetőleg kivonul. Végre kezd kiállni magáért a gyerek, kár, hogy ezt a kínzást ki kell állnia. És itt nemcsak az iskolai kisköcsögökre gondolok.
András ilyen fejjel nézi végig a fenti jelenetet – és meg sem próbálja a akadályozni a gyerek távozását:
Miután hármasban maradtak, Dargay beavatja a szülőket az események folyamatába: beszél a gúnyolódásról, megmutatja a verset. Petra és Tamás hiszi is meg nem is, hogy a fiúk egy csaj miatt került ilyen helyzetbe. De Dargay szerint ez most szinte mindegy, inkább azt kellene kideríteni, miért reagált a fiú ilyen szélsőségesen a másik gyerek faszságára - illetve ki kellene találni mit tegyenek: legyen-e suliváltás vagy ne. Mikor ezek ketten megint egymást baszogatják, ahelyett, hogy a megoldást keressnék, Dargay előveszi tanárbácsis stílusát és lassan mondja, hogy Petra és Tamás is megértse: nagy a baj, ne személyeskedjenek. A problémát közösen kell megoldani. Nőjenek már fel végre.
A pár ekkor egy fokkal alacsonyabb hangerőn folytatja- Petra ismét kifejti, új iskola kell. Tamás nem akarja ezt, különben is, helyben nem van másik suli, talán be akarja hozni a gyereket Pestre? Vagy Petrának van B terve? A nő nem vall erről rögtön, csak azt ismételgeti, hogy a gyereknek új iskola kell, tiszta lap. Tamás szerint meg az, hogy beleálljon a helyzetbe és egyszer végre győzzön. Tamásnak egyébként is gyanús a nő fene nagy menekülhetnéke… Petra végre kiböki: kapott egy állásajánlatot Pécsett. Menne, mert végre új életet kellene kezdenie. Viszi Misit is. És ezen persze, hogy összevesznek. A vitát nemigen részletezném, mindenki képzelje ide ismerettségi köréből a hasonló vitákat, plusz Tamás és Petra irritáló stílusát. Na pont olyan volt ez a vita.
„Felőlem elhúzhatsz a holdra is. De nem viszed Misit.” Dargay többször nekifut a kérdésének, mire át tudja kiabálni őket: Misi tud Pécsről? Vajon a közelgő költözés réme (?) okozta-e, hogy a mai konfliktusra ilyen szélsőségesen reagált? Petra bevallja, beszélt a gyereknek a lehetőségről, persze a véleményét azt nem kérdezte. András egyre idegesebb lesz: a nő komoly kérdés elé állította az amúgy is zaklatott gyereket, és még csak észre sem vette. Mert miről is szól ez a pécsi kaland? A gyereknek nemsokára választania kell Anyuka és Apuka között. Ez a mostani „közös felügyelet” - az egyik nap itt alszok, a másik nap meg ott – hát ez sem legényálom, de a költözés, az igazi rémálom lehet a gyereknek. Vagy egy új, boldog élet kezdete. Sok minden múlik azon, hogy hogyan készítik elő és kommunikálják le, szóval nem ér elbaszni. Misi elég nagyfiú már, hogy minimum a véleményét ki kell kérni, együtt, hármasban dönteni. Szerintem esélytelen. És nem Misi miatt.
Dargay azért felajánlja magát moderátornak nagy átbeszélő show-ra. Nem csak én vagyok szkeptikus, Petra is. Szerinte nincs olyan version, ami mindenkinek jó. Szeretik Misit és ő is ragaszkodik mindkettejükhöz, de a fiú ütközőpont lett a szülők háborújában. Eszköz, amivel bosszút állnak egymáson. Hogyan tudna így Misi megbirkózni a külvilág kihívásaival, ha a szülők a 11 éves lelkére borítják az összes felnőtt problémájukat?
Misi közben megunja a várakozást, előbújik a kisszobából. Tuti, hogy még mindig ki van akadva Apuka szimpatikus minősítgetése miatt, közli Anyukával, az előzetes tervekkel ellentétben nála kíván aludni. Petra feláll és szó nélkül távoznak.
Tamás bűnösnek érzi magát, talán szégyelli is beszólását. Kis ellenkezés után elengedi a többieket. Jobb híján a még mindig az asztalon fekvő sakktábla fölé hajol és befejezi a fia által megkezdett partit, győzelemmel.
Nincs tippem arra, miféle pozitív vége lehet ennek a szállnak. A két szülő reménytelen. És szépen lassan Misit is felőrlik. Pedig olyan okos, érzékeny a fiú. Nem tudom mivel zárul a jövő hetük. Hogy is volt ez a múlt héten? "A fiú már épp elkezdett bízni abban, hogy az apja szeretete megingathatatlan." És most ez a reménysugár is elillanni látszik.
Facebook kommentek