Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Hogy volt?

Terápia 2x13 - Szerda 16 óra, Misi (3)

2014. november 13. 09:00 - Zsoofka

Misi előző ülés itt

Szerda van, Bence szobájában egyedül vár Petra. Amikor betoppan egyszem fia, úgy csimpaszkodik belé, öleli, mintha mentőöv lenne a világ óceánján (sic!). De most komolyan: amikor kiderül, hogy valójában nem egy hete, hanem egy fél napja váltak el egymástól, rögtön pszichológusért kiáltok. Aztán betoppan Tamás is, végre sikerült neki leparkolni az autóval. Kiderül, hogy suli után együtt töltötte az időt a két fiú, egész jól elvoltak, sőt, már a lecke is kész…

 

Közben megérkezik Dargay Misiért. Aztán, mintha csak hirtelen ötlet lenne, behívja az egész családot. Kár. Jobban szeretem a párosukat Misivel. Ha most 25 percig ordítani fognak a szülők a 11 éves feje felett, sikítani fogok. Úgy látom, nem csak én nem tudok mit kezdeni ezzel a családterápiával (?). Tamás se nagyon kedveli ezt a szimultán, „na ki hogy érezte magát az elmúlt héten” kezdetű agonizálást. A kínos beszélgetés kellemes mosolygásba torkollik, egész addig, míg rá nem térnek a 2. napirendi pontra.

Hol alszik ma Misi? Amikor a fiú teljes természetességgel közli, hogy Apukánál, Petra már rögtön emel egy szintet a hangerőn: „De hát egész délután együtt voltatok…”. Ezt a mondatot és az epizód eleji kétségbeesett ölelkezést összeadva, nem nehéz kitalálni,ez a rész most Petra kínjainak fokozódásáról szól, amikoris felrémlik előtte: ha a fia és vótura egymásra találnak, akkor ő nagyon egyedül fog maradni… Még lejjebb csúszik a lejtőn, még szerencsétlenebb lesz. Lássuk, igazam van-e.

Tamáson ugyanaz a könnyed magabiztosság látszik, mint Andráson az Annamaris kufirc után. Fellengzős, már-már nagyképű. Misi, aki teljes mellszélességgel meg akar neki felelni, utálatos a pszichológus rovására: izomból leszólja Dargayt - figyelmezteti apját, ne sakkozzon a férfival, mert az „iszonyú béna”

3.png

E kis közjáték után újra visszatérünk a 2. napirendi pontra: Petra bekeményít – nem engedi Misit Tamásnál aludni – mivel ott van ugye + 1 fő idegen nő (Zita). Csakhogy ez a nő már nem idegen Misi előtt, sőt Tamás szerint a gyerek egész jól kijön Zitával. Csak az a bökkenő, hogy Petrának új ez az infó: nem gondolta, hogy Tamás már itt tart és már be is mutatta a gyereknek az újanyukát. Kiakad, persze, hogy kiakad. Felrémlik előtte egy nagy boldog család (T+M+Z), aminek ő már nem a része. Ő marad egyedül a farmon. Szép jövő.

A dolog egyre kínosabb: Zita, vagyis Zita néni mégse annyira idegen, még Petra előtt sem: ő Misi osztályfőnöke volt, még alsóban. Nekem is az jut eszembe, mint Petrának: vajon új-e ez a románc vagy… Mindenesetre Petra már szinte hisztérikusan üvölt. Szánom szegényt.

Tamás sem tartja a terápiás kereteket: most épp túlkiabálja Andrást. A tanító néni úgy került képbe, hogy Tamás tőle kért segítséget Misi problémái miatt. És egy kicsit összemelegedtek. Misi egyre jobban megszeppen a két ordító szülő közé szorulva… Nagyon sajnálom szegényt. Dargay miért teszi ki ennek a gyereket? Vagy csak mintát vesz a családi életükből, hogy lássa, mi folyik Tamáséknál a négy fal között 0-24-ben? Amikor Petra kétségbeesett üvöltése szipogásba csap át, a kisfiú vigasztalni kezdi és rögtön felajánlja, inkább otthon alszik vele. Ó te jó ég.

A veszekedés kínos csendbe csap át, a fiú szabadulna, kikéredzkedik inni. De nem a konyhába megy, valósággal bemenekül a kisszobába. Ilyen könnyen aonban nem ússza meg. Dargay faképnél hagyja a még mindig néma csendben ülő párt, és a fiú után megy. „Mondtam, hogy miattam veszekednek.” – vonja le Misi a logikusnak tűnő következtetést (nem).

5.png

Dargay lehuppan a fú mellé a heverőre és magyarázni kezd: Se Misi, se Zita néni nem tehet erről a szörnyű helyzetről. A szülők válnak és ez ilyen. Sajnos. Ölik egymást és közben mindent és mindenkit megmérgeznek környezetükben. Misi szegény teljesen össze van zavarodva: most akkor szeretheti Zita nénit vagy Zita néni egy büdös ribanc, ahogy anya mondja. Utálja, hogy Anyuka örüljön, vagy szeresse, hogy Apuka boldog legyen. Ó, a jó öreg megfelelési kényszer nagyúr. Dargay mintha önmagát látná: a fiút, aki meg akarja menteni az anyját, akit elhagyott a férje és úgy tűnik csak a gyerek lesz ott egyetlen támasznak. (Olyan jól elücsörögnek itt ketten, már csak egy kést kellene kiküldeni a nappaliba. Rögtön feleződne a fiúra nehezedő nyomás. Bocs.) Misi közben rákérdez a szoba gazdájára: Dargay bevallja, hogy ő is elvált ember, Bence csak hetente egyszer jön. Végül Dargay magára hagyja a fiút, ő visszamerészkedik a szülőkhöz.

Azok még nem ölték meg ugyan egymást, de ha lehet, a hangulat még fagyosabb. Petra azt hiszi Tamás még mindig őt bünteti a félrekúrás miatt. És ha egyszer majd véget ér a büntetés, akkor van még remény a megbocsátásra és az újrakezdésre. Attól tartok, és András is erre a következtetésre jut, Petra még mindig ezzel áltatja magát. A pszichológus igyekszik Petrát kizökkenteni ebből az önáltatásból: nem, ennek a kapcsolatnak már nincs jövője. A küzdelem, ami eddig életben tartotta Tamás és Petra kapcsolatát, kifújt. Már csak egy áldozat lehet, Misi. Tamás nagyon elemében van: úgy érzi felszabadult az alól a hatalmas nyomás alól, ami Petra férjeként mindennapos élmény volt számára. Azt mondja, 10 évig minden nap attól rettegett, hogy a felesége megcsalja. És ő azt nem fogja túlélni. Aztán ez egy szép estén megtörtént, Petra félrekúrt. És ő, Tamás, ezt mégis túlélte. Lám milyen erős fiú. Most már vége a nyomásnak és megkezdheti új, felszabadult, boldog életét.

6.png

De Petra szívós fajta, nem adja fel: megtörtént a megcsalás, megbánta, vissza akar menni. (Ugye most, hogy András összejött Annamarival, nem lesz Juditnak is egy ilyen köre a magánéleti szálon?- villan át.) A csaj még a Misi kártyát is előhúzza: megéri-e a férfinak a fene nagy szabadság, a fia szenvedése árán. Petra most tényleg azt hiszi van még olyan opció, hogy ezek édeshármasban hazamennek és boldogan (harc) nélkül élnek, amíg meg nem hallnak?

Tamásnak ez már nagyon elég, szerintem most átlép egy határt: Misit „nyomorult”-nak nevezi és kifejezi az örömét aziránt, hogy a második gyerek meg sem született. Dargay is megdöbben, lefordítja Tamás mondókáját: talán jobb lett volna, ha Misi sem született volna meg? A férfi észbe kap, hebeg, ő ezt nem így gondolta… Háááát….

Szóba kerül a meg sem született kistestvér (Petra az első évadban Dargay kanapéján vetélt el). Mit tud minderről Misi? Tud a szülei lombik-próbálkozásairól; tud arról, hogy a szülők lemondtak a kistestvérről (Misinek azt mondták, azért mert a fiúnak „nincs szüksége” kistesóra); tud a mégis megfogant babáról; de nem tud a vetélésről (Hol a baba?). Ez így elég káoszos, nemcsak szerintem.

Dargay most végre elég szigorú: tanár bácsisan felhúzza a szemöldökét és közli a vele szemben ülő két emberrel: Misi össze van zavarodva, ami nem csoda! Tessék már leülni vele végre, beszélgetni. Petra már nem befogadó: Tamásra bízza a nagy kibeszélősdit és sértetten elvonul. De csak a kisszobáig ér, ahol az alvó Misit találja. Ébresztgetni próbálja, sikertelenül.

8.png

Ha most vicces kedvemben lennék, azt írnám, lám végre eldőlt hol alszik ma este a fiú. De nem vagyok vicces kedvemben.

Címkék: terápia
39 komment

Facebook kommentek

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mézescsók 2014.11.13. 10:14:10

Kösz a hv-t, nagyon jó volt. Ami nem mondható el erről a részről, mert az egyik legidegesítőbb rész volt. Komolyan azon tűnődtem, hogy tényleg igaz, a legnagyobb gazságokat az "un." szeretet jegyében lehet elkövetni. Hogy két felnőtt ember, hogy nem látja be, az igazi áldozat a gyerek, hogy saját szerzett sebeik kanyarban sincsenek ahhoz képest, amit naponta okoznak imádatuk tárgyának. Aki egyébként nem imádatuk, hanem önzésük tárgya.
Nyilván egy síkúan látom a dolgokat, de már az első szériában is úgy tűnt, hogy Petra a felelős Tamás boldogtalanságáért (mert az volt, a megfelelési kényszerre gondolok), a házasság megromlásáért (nem a megcsalás miatt, az csak hab a tortán, vagy inkább maga a torta). És Petrának már csak egyetlen fegyvere maradt: Misi. Igazából Petra szorulna terapeutára, mert nyilván van oka annak, hogy ilyen szörnyeteggé vált. Hogy magára maradt, ez tény, de főleg magának köszönhetően. Ez a házasság már fénykorában is olyan lehetett, mint egy állóháború (mindig üvöltöztek, de jó volt a szex, Tamás pedig szerette Petrát és ragaszkodott hozzá). Szóval valahol sajnálatra méltó is és nem is - szerintem - a nő.
A múltkor ugye megmondtam, hogy Tamás nem kamuzik az új kapcsolatát illetően???
A késes ötlet jó volt és szellemes. A vége is, bár kicsit morbid. Nem is kicsit.

mézescsók 2014.11.13. 10:26:06

Ja, elfelejtettem. Van, aki Orsolyát, van, aki Virágot, én Misit kedvelem a legjobban.

Zsoofka 2014.11.13. 10:30:05

@mézescsók:
Én azt vártam, hogy szegény fiú megeszi a doboz bonbont, amivel szemezgetett és ott találjuk egy kupac üres papír között... De aztán ezt az olcsó poént -szerencsére- kihagyták a rendezők...

sosemvolt királylány 2014.11.13. 11:02:16

Sajnos, még nem volt szerencsém látni ezt a részt, de pont ennek a spanyol (pontosabban argentin) verziójába futottam bele nemrég. Misi szálát (hála Istennek?) nem tudom átérezni. Nyilván látom a szülők alkalmatlanságát arra, hogy normális körülmények között neveljék szerencsétlen gyereket. Már az előző szériában is feltűnt, mennyire önző mindkét ember, már az eleve meglepett, hogy egyáltalán van gyerekük (az a rengeteg termékenységi próbálkozás mennyire lehetett önzőségből és mennyire szeretetből?)

Ha jól értem a hogyvoltot, és remélem, jól értem, akkor Misi mindenről csak félinformációkat tud. Például jó lenne tudni, hogy neki mi volt a véleménye arról, hogy a szülei ennyire elkeseredetten akartak egy másik gyereket? Nem lehet, hogy a frusztrációja abból is fakad, hogy azt hihette, egy kistestvérrel akarják őt pótolni? Hogy lesz majd helyette más, aki focizik vagy sakkozik apával? Ezek is felmerültek bennem, bár lehet, ha láttam volna a részt, nem értenék egyet most saját magammal.

Zsoofka 2014.11.13. 11:25:11

@sosemvolt királylány: Igen, jól érted, tudott arról, hogy megfogant a gyerek, de nem tud a vetélésről. Gőzöm nincs mit gondolhat, hol a kistesó. Egyáltalán mit tud a várandósságról egy 11 éves? Tudja, hogy 9 hónap a terhesség?
Ha igen, lehet, hogy attól tart, hogy örökbeadták vagy más módon "szabadultak meg" tőle, hogy ne legyen vele gondjuk és most attól fél, hogy vele is sok a baj és ezért eltaszítják őt a szülei és "lemondanak róla", mert kövér, lusta, nincs meg benne a gyilkos ösztön...
Lehet, hogy erőltetett ez a gondolat-menet, ezért nem írtam bele a hv-ba, de commentbe merem... :)

sosemvolt királylány 2014.11.13. 11:33:13

@mokamini: Egyáltalán nem erőltetett, sőt, őszintén reálisnak gondolom, hogy ez egy fiúgyermekben felmerülhet (azért hangsúlyozom, hogy fiú, mert saját példámból kiindulva (bezzeg az én időmben :P ) a lányok 11 évesen már bizony elég sokat tudnak a terhességről, még ha a mesterséges megtermékenyítés nem is kerül szóba). De őszintén bízom benne, hogy ez a kisfiú nem ilyen gondolatokkal emészti magát :(

sosemvolt királylány 2014.11.13. 11:36:08

@mézescsók: Nem is igazán Orsolyát kedvelem, hanem a tényt, hogy általa méginkább bevonódom a sorozatba. Egy kicsit azt érzem (a gyermek-részt nem nem számítva), hogy rólam is szól, és általa bizonyos kérdésekre önmagammal kapcsolatban választ kapok.

(egyébként jó ég, ki akarna velem találkozni az életben, ha úgy jellemzem magam, mint Orsolya? hát, nem a legjobb reklám :))

Zsoofka 2014.11.13. 11:55:37

@sosemvolt királylány: Én úgy gondolom Orsolyának van egy csomó szerethető tulajdonsága, beleérve az öniróniát, ami hosszútávon bizony fontos. Én azt nem értem, hogy miért ilyen indulatos Andrással szemben? Vagy csak azért az, amiért András haragszik Ágnesre, mert az olyan kérdéseket tesz fel, ami fáj? Úgy viselkedik vele, mintha tőle lett volna az elvett gyerek és hagyta volna cserben felcsinálva....

sosemvolt királylány 2014.11.13. 12:02:01

@mokamini: Ha én lennék Orsolya, akkor azt mondanám, hogy nem indulatos, inkább frusztrált és fél, és félelemből ilyen hideg és távolságtartó. Fél attól, hogy ismét közel engedi magához, és aztán ott marad nélküle, ha megint kényessé, kényelmetlenné válik a szituáció. Azért vádolja a gyerek elhajtatásának megerősítésével, kikényszerítésével, mert gyakorlatilag ez az egyetlen fegyvere Andrással szemben. Nézd, hogy nézz Andrásra...szinte, mintha félisten lenne. Borzasztó lehet, amikor okot kell kreálnod, hogy haragudj valakire csak azért, hogy önmagadnak segíts (?).

mézescsók 2014.11.13. 12:49:47

@mokamini: Én sem gondolom, hogy ezen járhat Misi esze. Azért nem, mert nem ez a veszekedés fő tárgya a szülők között ( vetélés). Azért sem, mert a fiúkban valamivel később merülnek fel ezek a gondolatok, mint a lányokban.
@sosemvolt királylány: Én nem gondoltam, hogy rólad kopírozták Orsolyát, hé!!! Lehetnek azonban olyan helyzetbeli, jellembeli, stb. hasonlóságok, ami miatt az ember magára ismer.
Én nem szeretem Orsolya karakterét, mert nem értem. Orsolya gipszes, értelmes nő. A kora, a tanulmányai, a munkája folytán sok mindent látott, tapasztalt. Nagyjából tudnia kellene, hogy a döntéseinkért magunk vagyunk felelősek. Lehet hárítani persze, de az a dolgok könnyebbik vége és megoldást, a belső béke megteremtését nem szolgálja. Orsolya kapcsán, de tőle függetlenül is: nem értem a gyerek utáni eszelős vágyat. Viszont: már megjegyeztem múltkor, hogy ellenérzésem lehet abból adódik, nem voltam/vagyok olyan élethelyzetben, mint Ő. Sajnálom valahol, de legszívesebben megráznám, mint Krisztus a vargát. Arról már nem is beszélve, hogy micsoda ötlet: a terapeuta egy tizen -akárhány évvel ezelőtti eseménysor kapcsán - amiben szerintem vétlen volt - kompenzálásképpen ugyan szerezzen már neki egy pasit potenciális apának!!! Eszméletlen.

mézescsók 2014.11.13. 13:07:39

@mokamini: Tényleg úgy viselkedik, én is így látom. Csak neked mondom el, hogy attól féltem, Andrást kéri fel apának!!!
@sosemvolt királylány: Én látok Orsolyában agresszivitást (az első találkozás az ügyvédi irodában, merev, elutasító, ingerült és támadó volt, vagy a mostani ülésen a faggatózása, a Laura témán való rugózás, stb.). Ettől függetlenül lehet, hogy úgy gondolja, az abortuszos történettel való fenyegetőzés Andrással szemben fegyver, de ez tévút, mert András tudja, hogy mennyi volt a szerepe ebben az ügyben. Én is láttam a tekintetében valamit, ahogy Andrásra nézett, de nem csodálatot, tiszteletet, mint a félistenek iránt, inkább valami szerelemmel (?) teli gyűlöletet. Lehet, hogy ezt benéztem.

Zsoofka 2014.11.13. 13:18:31

@mézescsók: :) Én nem csak attól féltem, hogy "felkéri", hanem, hogy megerőszakolja ott a kanapánt. Bocs :)

Zsoofka 2014.11.13. 13:19:06

@mokamini:
kanapánt = kanapén :)

sosemvolt királylány 2014.11.13. 13:21:15

@mézescsók: Istent egyszerre szeretjük és féljük, és gyakran okoljuk, ha valami rossz történik velünk. Ez működhet a félistenekkel is, nemigaz? :)
Szerintem sem helyes, amit tesz, csak fejtegettem, mi motiválhatja. Abban mindenképp egyetértek veled, hogy nagyon tévúton jár, de az eszközei számomra érthetők (bár, és ezt olyan jólesik kimondani, én ezekkel borzasztó ritkán éltem eddig).
Igazából itt Andrást nem értem egy picit. Az a taktikája, hogy hagyja, hadd tomboljon még egy kicsit, hogy aztán lenyugodva beszéljen vele vagy inkább még nem tudja, hogy győzhetné meg az ellenkezőjéről, hogy őt hagyja ki az életének félresiklásából? Talán most ez érdekel a legjobban (azon túl, hogy mi lesz Orsolya sztorijának a vége).

mézescsók 2014.11.13. 14:18:21

@mokamini: Volt rá opció!
@sosemvolt királylány: Isten kimaradt a neveltetésemből. Bocs. Egyébként értem, hogy mire gondolsz. És igazad van.
Felfogom, hogy mi motiválhatja, de nem értem. Az eszközei nekem, az én habitusomnak, nekem, egyes szám első személyben, elfogadhatatlanok. Nem tudhatom persze, hogy még hogyan változok és milyen események hatására az életben, de jelen állapotom szerint az agresszivítás valamennyi formája idegen nekem. Én mindig magamat vizsgálom először, hogy mi, miért történik/történt velem. Ha kritika ér, először mindig azon töprengek, ugyan, miért mondhatják, gondolhatják ezt rólam. Egyébként ez sem jó.
Andrást inkább értem: a való életben is működik a dolog: ha a tomboló fúria elszabadul, kezelhetőbb lesz később, ha kiadhatta magából minden dühét, keserűségét. Az is lehet persze, hogy egyelőre nem látja, milyen eszközökkel lehetne Orsolyát rávezetni, nézzen szembe önmagával, hogy rávezesse, amíg ezt a terhet cipeli magával, sosem lesz "ép" ember és nő.
Ezért van az is, hogy egyelőre hagyja, hadd bántsa (mármint Orsolya Andrást) és az lesz a nagy pillanat, amikor Orsolya "megmélyed és megvilágosodik": Én is kiváncsi vagyok a végkifejletre. Remélem, nem hagynak ott bennünket úgy...

sosemvolt királylány 2014.11.13. 14:26:47

@mézescsók: Önvizsgálat tekintetében rokonlelkek vagyunk, úgy érzem. Ma már sokat javultam atekintetben, hogy ne mindig magam okoljam, ha valami negatív dolog történik, de arra mindig önvizsgálattal reagálok, ha érzek egyfajta antipátiát a személyemmel szemben.

Az is lehet, hogy Orsolya egyszerűen csak fél szembenézni önmagával. Sőt, az is lehet, hogy már megtette (és nem önironikusan, ahogy mi látjuk, hanem nagyon mélyes, átgondolva), és ez az "agresszivitás" egy módja annak, hogy elterelje önnönmagáról a figyelmet. Nagyon összetett személyiség, nekem ezért vált a kedvencemmé.

Egyébként némi önvizsgálat nem ártana Petrának sem. Nála is érdekes kettősség ez, hogy amíg volt lehetősége a házasságában maradni, addig kikacsintott onnan, majd amikor hazavágta, már menne vissza. Ez vajon még az önrágalmazás, önártás, ami az előző szériában előkerült?

Moria 2014.11.13. 15:38:35

Ez az egész Petra-Tamás gyűlölködés nagyon irritáló számomra. Egyszerűen nem kedvelem őket, ezeket a karaktereket, azt meg végképp nem, hogy ezt a gyűlölködést a kiskorú fiúk előtt teszik meg (fogd már be a pofád...).

Két szülőnek, még ha válnak is, a kiskorú gyermek érdekét kell elsődlegesen szem előtt tartaniuk, de ezeknek nincs ennyi eszük. Annyi fájdalmat okoznak szegény gyereknek, hogy egész életében nem fogja kiheverni a traumát.

Mellesleg: 2013. évi V. törvény, 4:21 paragrafus, (5) bekezdés:

(5) A házasság felbontásánál a közös gyermek érdekét figyelembe kell venni.

mézescsók 2014.11.13. 15:40:03

@sosemvolt királylány: Az agresszió semmilyen formáját sem tudom jól kezelni. Ezért gondolkodom el azon, hogy mi lehet az oka. De nem okolom mindig magam. Miután meg hánytam-vetettem magamban a dolgot, dűlőre jutok. Utána már képes vagyok megvédeni magam, de amíg nem tisztáztam, addig nem.
Ami Orsolyát illeti: egyetértek azzal, hogy talán fél szembenézni önmagával. Negyven éves és magányos.Lehet sikeres a pályáján, de sz..r úgy hazamenni, hogy nincs, aki visszaköszönjön. Egyre inkább úgy érezheti, hogy elszaladt az élete, beszűkültek a lehetőségei, lejárt a szavatossága. Nézd meg: egy csinos, okos nő. De már nem nyerő. A leányvásáron egyre fiatalabb a konkurrencia és egyre erőszakosabb. Aki korban hozzáillene (valahogy nem olyan típusnak érzem, hogy bukna a fiatal fiúkra, annál ízlésesebb), már vagy foglalt, vagy nem, de az sem jó (vagy agglegénytípus vagy lúzer). A társkeresés lutri, ráadásul minden kapcsolat csereszavatos alapon működik. Nyilván belegondolt abba, hogy miért is alakult így az élete, és van rá egy fogadásom, hogy végigelemezte a saját szerepét is ebben. Csak sokkal nehezebb bevállalni, hogy én szúrtam el (bár szerintem magában tudja), mint rálőcsölni a tettestársakra, Petire, aki egy link drogos volt és apaszerepre alkalmatlan (gyanítom, nem is tudott a babáról, de ha tudta volna sem biztos, hogy örül), apukára, aki intézkedett abortusz ügyben és Andrásra, aki nem tartotta vissza.
Összetett személyiség valóban, de összefutottam már pár hasonlóval, ezért nem szimpatikusak. Misit azért kedvelem, mert vétlen és ártatlan az egész körülötte kialakult katyvaszban. Gyerek és védtelen. A szülei vitájában ürügy, hogy egymást bánthassák. Ebből a kalandból jól nem jöhet ki.
Petrát már az első szériában sem értettem. Ha jól emlékszem, amikor félrelépett a főnökével, akkor is valamit a férjének akart törleszteni (Tamás nem csalta meg, de valamin állandóan balhéztak). Már akkor az volt az érzésem, hogy nem lett volna szabad összeházasodniuk. A jó szex nem garancia arra, hogy más vonatkozásban is van affinitás a két fél között. Szerintem itt nem volt. -továbbra is tartom, hogy Petra beteg. Őt kéne kezelni, nem Misit.

mézescsók 2014.11.13. 15:56:46

@Moria: Ez elsősorban az elhelyezésnél, a szülői felügyelet gyakorlása módjánál és a tartás meghatározásánál a bíróság számára kötelezően előírt figyelembe veendő szempont.
Erre hivatkozva azonban egyik bíróság sem utasíthatja el a házasság felbontására irányuló keresetet, ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak (közösen kérték, vagy csak az egyik, de bebizonyosodott, hogy a kapcsolat véglegesen és helyrehozhatatlanul megromlott, esetleg megegyeztek az egyéb törvényi feltételekben - tartás, kapcsolattartás, vagyon, stb.)
A sorozatbeli példában - nincs épeszű bíró Magyarországon, aki Petrát és Tamást végighallgatva, nem bontaná fel a frigyet. De hát nagy kérdés: mi és hol lenne a legjobb Misinek? Az nem lenne jó, ha ismét összejönnének, ezt a cserepet már nem lehet összeragasztani vagy ha mégis, nagyon ronda lesz. Ha külön maradnak, akkor van esély arra, hogy idővel kialakul egy viszonylag normális kapcsolat a szülők között, pont Misi érdekében, de erre egyelőre kevés az esély. Én úgy látom - lehet, rosszul -, hogy Tamás Misit cseszegeti elsősorban (érzelgős, gyenge, ne legyen lúzer - Petrára kevesebb figyelmet fordít, sőt túl is lépett rajta) és közben nem veszi észre, hogy kb annyit árt saját gyermekének, mint neki annak idején az apja, míg Petra számára még mindig Tamás a dartstábla és Misi a nyíl.

foxwiththegloves (törölt) 2014.11.13. 16:00:25

Orsolya-témában:
Mennyiben agresszívebb Andrást hibáztatni az abortuszért, mint Abonyi öngyilkosságáért, a válásért, a Laurával való szexért, stb?
Másrészt, a pszichológus-páciens viszony szerintem egy intim, bizalmas kapcsolat. Ezt azért mondom, mert nem tudom elképzelni, hogy Orsolya egy hétköznapi kontaktban ezt az oldalát mutassa. Ez egyfajta kitárulkozás volt. De hát ezért van ott! (miért kéne jópofozni egy pszichológussal? A problémáját a viselkedésével tudja legjobban mutatni. Belőle aztán nem kell majd kihúzni a dolgokat.) Nyilván nagyon is tudja h nem fog ezzel jó benyomást tenni (de leszarja). Nem pasit keres Andrásban, hanem segítséget. (még ha poénkodott is ezzel.) Egy pasinak biztos nem ezt az arcát mutatná.
Ezt a bizalmas viszonyt fejeli meg, hogy az ismeretségük tizenakarhány évre nyúlik vissza. Ráadásul ennek nagy része szünet volt, és az emlékezés vszínűleg még bizalmasabbá tette Orsolya fejében a viszonyt (ami nem betegség, mindenki így működik, h érzelmekkel ruház fel egy múltbeli szituációt) Ebből a szempontból Orsolyának más a viszonya Andráshoz, mint az első pácienseknek (pedig azok is tudnak faszok lenni), ő úgy érezheti, a közös múlt miatt megengedheti magának ezt a személyeskedést.

foxwiththegloves (törölt) 2014.11.13. 16:05:39

@sosemvolt királylány: kíváncsi vagyok, te mit gondolsz arról, amit az előbb írtam.
Andrással kapcsolatban meg szerintem fontos, hogy másodszor is NEKI (és nem másnak) adta meg a bizalmat, másodszor is feltárulkozott előtte (és nem mint potenciális szexuális partnerként, hanem úgy, mint aki segítséget kér tőle). Tehát szerintem is megvan felé az a tisztelet (csak kicsit teszteli a határait nála:))

sosemvolt királylány 2014.11.13. 18:20:49

@foxwiththegloves: Félelmetes látlelet Orsolyáról, ha a bizalmi kapcsolataiban ilyeneket enged meg magának. Tartom, hogy inkább frusztrált és fél, Andrást vizsgáztatja, úgy érzi, azáltal, hogy 16 évvel ezelőtt gyakorlatilag lemondott róla egy mondvacsinált indokkal, Andrásnak vissza kell nyernie az ő bizalmát. Ugyanakkor az is munkál(hat) benne, hogy ha megint megbízik Andrásban, újabb nagyobb pofont kaphat.
Ez a nő erőlködik, ami kihat(hat) az élete minden egyes részletére. Szerintem ha kevésbé görcsölne rá a partner és gyermek kérdéskörre, jönne az magától is.

foxwiththegloves (törölt) 2014.11.13. 18:46:22

@sosemvolt királylány: azt nem mondtam h minden bizalmi kapcsolatban. De ha vki elmegy egy pszichológushoz, akkor szerintem az nem baj, ha ezt az oldalát is megmutatja (mint egy orvosnál, meg kell mutatni a sebet, akkor is, ha ronda, akkor is, ha ciki)
De ez nem zárja ki azt sem, amit te gondolsz.

sosemvolt királylány 2014.11.13. 19:39:49

@foxwiththegloves: Alapvetően egyetértek Veled, de ha ezt az oldalát is megmutatja, az azt jelenti, hogy benne van, és éppen ezért más kapcsolataiban is előjöhet. Nekem egy kicsit úgy tűnik, hogy ő inkább vágyik arra, hogy jó benyomást tegyen (emlékezz csak vissza, hogy beszélt a tesójáról), de már annyira frusztrálja, hogy nem megy neki (tényleg nem megy, vagy csak ő képzeli úgy?), hogy ezzel a hidegséggel támad jó előre. Érdekes lenne egyszer egy beszélgetés a baráti viszonyairól, azt vajon hogyan jellemezné.

isabel417 2014.11.13. 20:03:10

@mézescsók: Orsolya lenne a legjobban meglepve, ha Dargay egyszercsak odaállítana elé egy pasit: Lerovom az adósságom, tessék, ez a férfi pont illik hozzád, és gyereket szeretne tőled. :D :D :D Orsolya ott helyben kikérné magának, és elküldené mindkettőt a búsba.

Zsoofka 2014.11.13. 20:08:44

@isabel417: Azért én megnézném ezt a jelenetet... :) És igen, szerintem is megdöbbenne Orsolya :)

sosemvolt királylány 2014.11.14. 06:24:23

@isabel417: Szerintem vérig lenne sértődve, hogy a doki csak gúnyolódik rajta, és igazán tudhatta volna, hogy csak képletesen érti :) Ah, milyen jó is lenne egy ilyen jelenet, azt hiszem, azt egy darabig jó párszor visszanézném.

foxwiththegloves (törölt) 2014.11.14. 09:03:38

@sosemvolt királylány: én ezt úgy látom, h a kettőnk véleménye úgy függ össze, h a "rossz oldalának" (amiről én írtam) az az oka, amiről a te írtál.

sosemvolt királylány 2014.11.14. 14:03:29

Ma sikerült, végre, pótolnom Misi eheit terápiáját...háát, szívszorító volt. Olyan düh munkált bennem, nagy szerencséje Petrának, de főleg Tamásnak, hogy nem voltam a közelükben. Nem vagyok erőszakos típus, de most nagyon rántottam volna rajtuk, hogy hahó??!!! Amit Tamás mondott, az megbocsáthatatlan.

mézescsók 2014.11.14. 15:44:34

@isabel417: Ez a lehetőség fel sem merült bennem, mert Andrástól annyira idegen. Orsolya sem hiszem, hogy komolyan gondolta. Ezzel kapcsolatban úgy gondolom, hogy ez számára belefér a vagdolkozásba.
Azért a fülemig szaladt a szám....Nagy műsor lenne!!!!
@sosemvolt királylány: Akkor kb. érted, hogy miért Misinek drukkolok leginkább.
Amit Tamás mondott, az akkor, ott, Misi füle hallatára megbocsáthatatlan, egyébként érhető.
Egyrészt, mert bármennyire is túllépett Petrán, a gyerekért - minden b...szogatása ellenére, hiszen szereti, más kérdés, hogy jól-e -aggódik és látja, hogy Petra nem stabil Másrészt, mert ezek a terápiás ülések idegileg nyilván megviselik. Harmadrészt, mert igaz. Ha megszületett volna a második gyerek is, akkor már két nyomorult lenne, aki megszenvedné ezt az egészet és akikért menne az eleve kudarcra ítélt harc. Ha Petrával rendezni tudnák a dolgaikat, ha mindkettőnek lenne füle rá, hogy meghallja, mit mond a másik, ha mindkettőjükben meg lenne a kompromisszum készség a gyerek érdekében, ha mindkettőjök hajlandó lenne engedni a saját igazából, ha........, ha........- és még folytatni lehetne, hogy mi minden kellene ahhoz, hogy a volt család minden tagja a legkevesebb sérüléssel kerüljön ki az ügyből, de ez eleve reménytelen. Végül pedig: olykor mond az ember olyasmit, amit nem gondol úgy.Ha megszületett volna a második gyerek, nyilván pont úgy szeretné, mint Misit. Ugyanakkor az is tény, hogy most pluszproblémát jelentene.
(Miért ez a véleményem? Mert egyszer majdnem hasonló szituban voltam. Beszélgettem egy régi ismerősömmel, aki megjegyezte, sosem gondolta volna hogy szülni fogok egyszer, mert sosem vette észre rajtam, hogy különösebben vágynék gyerekre. Mondtam neki, hogy ez bizony így van, tényleg nem volt benne a világképemben, hogy reprodukáljam magam, a férjem viszont nagyon akarta és ezért én is. Nem tudtam, hogy a lányom a nappaliban hallja, amiről a konyhában kávéfőzés közben fecsegünk (sajna amerikai rendszerű a ház - és mindenkinek ajánlom, hogy NE csináltasson ilyet, bár ez az ügy szempontjából lényegtelen). Persze, az jött le neki, hogy én nem akartam Őt és nekem csak kellemetlen nyűg. Ne tudd meg, milyen nehéz
volt egy hat évesnek megmagyarázni, hogy ez már nincs így, hogy amikor még nagyon fiatal voltam, tanultam, nem dolgoztam, nem tudtam volna gyereket nevelni - ez itt a fantázia része volt, kegyes hazugság, ha úgy tetszik -, hogy amióta megtudtam, hogy lesz, akkor megváltoztam, hogy nagyon vártam, hogy először csak kiváncsi voltam, hogy milyen lesz, hogy amikor megszületett, akkor nagyon örültem és biztosan azért jött olyan hamar, miután elhatároztuk, hogy lesz, és azért született meg olyan gyorsan - másfél óra mindennel együtt -, mert Ő is nagyon akarta, hogy jöjjön, hogy hozzánk jöjjön, mert tudta, hogy itt szeretni fogják és boldogságot hoz, és Őt szeretem a legjobban a világon, és belátom, hogy amikor még nem akartam, akkor nem tudtam, hogy mi is az, amit nem akarok, mert Ő a legjobb, ami történhetett velem az életben, stb.... - nehéz meccs volt egy nem neki szánt mondatból.) Tamás esete más, de azért tartom, sokszor kiszalad az ember száján ez az, amit másként gondol.

sosemvolt királylány 2014.11.14. 15:56:45

@mézescsók: Nincs gyerekem, gyereknevelésből annyi tapasztalatom van, amennyit az unokaöcséim révén magamra szedtem. Nálam azért verik ki a biztosítékot ezek a kiszaladt szavak, mert ezek tudnak a legnagyobbat ütni. Ha valaki kontrolláltan, direkt fájdalmat okozva ócsárolja a másikat, az sem jó, de legalább a szándéka egyértelmű. A kiszaladt szavak azonban sokszor hordozhatnak olyan igazságot, amellyel magunk sem merünk szembenézni (ne értsd félre, ezt nem a te élményedre mondom válaszul, azt teljesen megértem, ami nálad történt).
Javíts ki, ha félreértettelek volna, de a nyomorultad úgy értetted, hogy szegénykém? Nekem abból a hangsúlyból inkább tűnt olyannak, hogy egy csődtömegnek tartja a saját gyerekét. Bevallom, simán félreérthettem, mert itt már olyan dühös voltam, hogy sírtam, és lehet, hogy olyat is belehallottam Tamás szavaiba, amit nem értett alattuk.

Zsoozsy 2014.11.14. 17:13:52

Éljen a hogyvolt és köszi, viszont tök fura (de nem mondom, hogy rossz, csak érdekes!), hogy milyen nagyon pszichósan a mélyére látsz a dolgoknak, vagy inkább mögé, olyan dolgokat, ami nekem eszembe sem jutott közben, pedig végül is valahol logikus...

@mokamini: szerintem tuti megette az egész doboz csokit, már amikor mutatták, akkor is egyértelmű volt, és pláne, amikor utána Petra még ki is hangsúlyozta, hogy szegény gyerek, csak zabál bánatában, szóval szinte biztos, és majd a következő részben választ is kapunk az ő kérdésére, hogy Bencét mennyire zavarják a szobájában lébecolók: csak kapunk majd egy kis bepillantást a tombolásából, hogy hova tűnt az egész doboz csokija, sőt, még apát is hibáztatja majd, meg lesz tán anyázás is, szóval megírom, megrendezem én ám...! :)

@mézescsók: Szerintem Orsolya ügyvédként nem feltétlenül azt tanulta meg, h mindenki a saját bűneiért felelős, hiszen nem erről szól az ügyvédlét, hanem arról, hogy azt véded, aki fizet (sajnos...)

A tombolás hagyása meg szerintem jó kérdés, már csak azért is, mert pont az én életemből is éppen kérdéses, ugyanis én egy darabig hagytam, h hadd tomboljon az emberem, mondván ismerem őt, hisztis alkat, majd megnyugszik, míg egy barátnőm fel nem hívta arra a figyelmemet, hogy csak bele ne roppanjak egyszer, pláne, ha ő megszokja azt, hogy velem tombolhat... Úgyhogy miután megrágtam ezt a kérdést, véleményt, a következő tombolásánál visszatomboltam neki, hogy állj, és azóta érdekes módon nem is volt több tombolás... (persze kérdés, hogy vajon azért, vagy amúgy is lenyugodtak volna a kedélyek, de ezt már persze sosem fogjuk megtudni...) Vagyis kérdés, hogy ehhez, mármint a tombolás eltűréséhez vajon tűrőképesség kell, szakmaiság vagy netán András is beleroppanhat, vagy tán én sem roppanhattam volna bele, vagyis röviden kell-e hagyni egy tombolót tombolni, vagy a hisztinek a dackorszakkal együtt két éves korban (max. három...) le kell járnia, csak addig elfogadott. Szerintetek?

@Moria: Ja, ha törvény mondja... Akkor akire fogdmárbeapofádat kiabál a kedves exe, az visszamondhatja neki kulturáltan, hogy "drágám, a törvény tiltja ezt a stílust ebben a helyzetben"? :) Hát elég LOL... :D Mert hát ugye az sem véletlen, hogy ki mit enged meg magának kivel szemben... Az én szüleim is elváltak, az én fejem fölött is volt veszekedés, sőt, kb. csak az volt mindig, de nem ilyen szinten... Nem ilyen stílusban...

@isabel417: :D LOL :D

Amúgy szerintem a sorozatnál még a hogyvolt meg a hogyvoltok alatti eszmecsere még jobb is... :D Mókás! :D És igen, tisztában vagyok vele (ahogy szerintem minden más hozzászóló is), hogy ez csak egy kitalált sorozat, virtuális karakterek, de attól még... Minden olyan lehetséges, hogy akár igazi is lehetne, és szerintem pont ettől érdekes, meg attól, hogy mindenki magára ismer valamiben valahol... :)

Zsoozsy 2014.11.14. 17:28:29

@mézescsók: Nem az amerikai konyha tehet róla és nem csak gyerekkel történhet meg, hogy olyat hall, amit nem kéne, hogy olyat mondunk, amit nem kellett volna... (de persze biztos, hogy gyerek nehezebben érti meg, hogy "azt nem úgy értettem". Bár ez sem biztos, felnőttek sem mind könnyen lépnek túl n

A megoldás asszem az általában is mindig keveset beszélj, többet hallgass (avagy nem véletlenül van két fülünk és egy szájunk állítólag...) meg ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna hozzáállás, vészhelyzet esetére meg vannak szerencsére dalok, amelyek helyettünk mondják el, bár az is igaz, hogy azt sem lehet mindig aduászként előhúzni, sőt, egy dal csak egyszer jó... Mint pl. ez is (egy ilyen alkalomra készült, de szabadon felhasználható bárkinek) :
www.youtube.com/watch?v=4JDT__Gbw2M

Zsoofka 2014.11.14. 18:01:31

@Zsoozsy: A mai zakkant nap után nagyon jól esett a belinkelt videód :) Köszönöm!

Zsoozsy 2014.11.14. 21:46:05

@mokamini: örülök! :) (nekem meg máris rögtön pont kellett volna, csak már eljátszottam, felhasználtam... de sebaj, lassan megy már bocsi-nóták nélkül is tán... ;) )

mézescsók 2014.11.15. 00:44:18

@Zsoozsy: Óóóóó, és Te tetted fel. Gratula. Ezt a Halász Judit dalt nem is ismertem.
A tanácsod igaz (alkalmasint hallgatni), csak a szituáció nem volt olyan, hogy abból bármi is kikeveredhetett volna. Uzsonnát készítettem a hölgyeménynek, aki kint játszott a kertben. Kitettem a sütit és meghámoztam, felkockáztam az almát, mert akkoriban éppen a volt a heppje, hogy csak úgy eszi meg. Akkor jegyezte meg a barátnőm, hogy életében nem gondolta volna, hogy ilyen gondos anya leszek, hiszen sosem akartam gyereket. Fogalmam nem volt róla, hogy közben visszakeveredett a házba, de ha lett volna, sem tudom kivédeni. Arról már nem is beszélve, hogy tkp. a barátnő sem mondott semmi gonoszat, bántót. Azt nem vette számításba, hogy ezt bárki is meghallhatja és egy hat éves milyen következtetéseket von le belőle. A dolgot megbeszéltük, megértette, hogy változik az ember, és amit most gondol, azt nem biztos, hogy pár év múlva is gondolni fogja, arról már nem is beszélve, hogy tévedhetett is.
Tamás esete a sorozatban nem pontosan ilyen volt, de szándéktalanul mondta, amit mondott, ebben biztos vagyok. Kiszaladt valami a száján. Persze, lehetett volna elővigyázatosabb is, de az vesse rá az első követ, akivel még nem fordult elő ilyesmi.

Zsoozsy 2014.11.15. 20:29:17

@mézescsók: örülök, h tetszett és köszi a gratulát! :) Egyetértek a fontos különbséggel, hogy mennyire véletlen az, amit mondunk, vagyis inkább mennyire szánjuk bántásnak, vagy mennyire csak félreértett. (...és milyen jó, hogy pont most válaszolok, amikor már megint épp morciszituban vagyok megint egy pont ilyen félreértés miatt, amit nem úgy értettem, de miért kell mindig mindent félreérteni, vagy nekem meg miért kell egyáltalán kinyitnom a számat - már megint... :S)

mézescsók 2014.11.16. 01:02:18

@Zsoozsy: A félreértés: vannak különbségek. Akadnak félreértések, amik esetleg a neveltetésünkből, jellembeli különbségeinkből adódhatnak (pl. más talál humorosnak az ember, amin a másik fetreng a röhögéstől), és adódhatnak műltbéli tapasztaltakból is (pl. csalódtunk valakiben, ezért később az őszinte gesztus mögött is valami hátső szándékot, stb. gyanítunk, adódhatnak szándékos félreértések is (pl. alig várom, hogy mondjon valamit a másik, hogy jól belekapaszkodhassak). És nyilván van még számtalan más ok is, de most csak ez jutott eszembe.

Visszatérve Orsolyára: a hölgynek nem is ügyvédi, hanem emberi mivoltából illene tudnia, hogy a balhéját mindenkinek magának kell elvinnie. Úgysem ússza meg. Még akkor sem, ha másra hárítja a felelősséget.
A tombolás: távol áll tőlem, alapvetően békés alkat vagyok, de néha rettenetesen irigylem azokat, akik képesek rá. Kiengedik a gőzt, mentálisan megkönnyebbülnek, sajnos a másik meg ott marad tele kérdőjellel (mivel érdemeltem ki ezt, miért kell elviselnem, stb.) és a nyakába zúdított teherrel, idegileg alaposan felspannolva. A visszatombolás jó dolog és rettenetesen meglepheti a másik felet, ha nem erre számít. Ha egy kapcsolatban mindkét fél vehemens alkat és úgy veszekszik, hogy kiad magából mindent, akkor egy ilyen csörte után mindketten elégedettek lehetnek, na, most aztán jól megmondtam a magamét.Ha viszont az egyik fél inkább passzív elszenvedője volt a másik kiakadásának, majd egyszercsak ő is kiborítja a bilit, földhöz veri a tányért, stb. - a meglepetésnek lehet olyan hatása, hogy a másik észbekap.
A konkrét esetben Orsolya ugyan nem gondolhatta végig, de ha mégis, akkor tudnia kellett, hogy András terapeutaként nem reagálhat úgy, mint ahogy esetleg magánemberként tenné.
A tombolás elviselésében az a legborzasztóbb, hogy a másik fél ott marad és pokolian elfárad.A testvérem szökőévenként egyszer akad ki, de akkor nagyon és nem kímél senki és semmit. Voltam már áldozata, olyankor úgy éreztem, mintha kiszívták volna minden erőmet. Úgy lehet, levezetni a dolgot és enyhíteni a feszkót, hogy amikor befejezte, akkor rá kell mosolyogni és megkérdezni, hogy most jobb? Ilyenkor mindig rájön, hogy hülye volt, hogy nem így kellett volna és béke van. Ez viszont egyénenként változó. Mindenesetre többször tapasztaltam már embereken, szomszédon, kollégán, főnökön, karbantartó szakemberen, hogy amint kiveszekedték magukat, lehiggadtak és normálisan lehetett velük tárgyalni. Nem tudom, hogy ez járt-e András fejében, de tapasztalhatta a bennünket belülről feszítő problémák ilyetén kiárasztása olyan, mint a katarzis (jó, ez talán túlzás), megkönnyebbülést hoz. Lehet, hogy csak ideiglenesen, mert ha az illető később utána gondol, akkor előfordulhat, hogy szégyenkezik (mert olyasmit mondott, amit nem akart, nem úgy mondta, hogy akarta, esetleg rájön, hogy nem volt igaza, stb.).
süti beállítások módosítása