Üdv mindenkinek! Ugye milyen gyorsan eltelt az a röpke másfél év, mióta az első évad lement az RTL Klubon? Hát most itt a folytatás! Nem, nincs lyuk a tér-idő kontinuumban, és nem is egy flashforwardot élsz át éppen, hanem az autós navigációs rendszer lágy hangú Andikáját idézve: „újratervezés”, az van. Mivel a második évad itthoni vetítése bizonytalan, ezért a korábbi tervekkel ellentétben nem várunk, hanem belecsapunk a második évadba menten. Az NBC a 9. résznél tart, de sebaj, a január 8-i következő rész előtt még van egy szusszanásnyi időnk, hogy felvegyük a fonalat. Aki megvárja a szinkronos verziót, az óvatosan klikkolgasson, és még VÉLETELENÜL SE nyomjon a továbbra! Várjuk őket vissza sok szeretettel a remélhetőleg nem is olyan távoli jövőben. A többiek tartsanak velem, az első rész alapján azt mondom, érdemes. Mivel elég sok minden történik a szerepelőkkel ebben az epizódban, ezért most rendhagyó módon helyszínekre szedve mesélném el mi történt, miután Randall útnak indította a rakétákat.

Síkságok földje

Egy gyors visszatekintés az előzményekre. Randall halott, Aaron veszettül pötyög, hogy lekapcsolja az áramot, ami majd megállítja a rakétákat. Egyre nő a feszültség; Miles jobb híján hangosan visszaszámol. 8, 7, 6…sötétség. Hat hónap múlva találkozunk újra hőseinkkel. Először Charlie-val, aki egy bárban flörtöl a csapos fiúval. A srác elmeséli, hogy hat hónapja visszakapcsolt az áram, és az emberek teljesen odáig voltak. Az örömük 4 kerek percig tartott, aztán újra elsötétült minden. Aha, szóval csak sikerült lekapcsolni. Csapossrác éppen részegen fetrengett valahol, szóval pont lemaradt a történelmi eseményről. Érdeklődik, Charlie merre járt akkor? A lány nem akar róla beszélni, sőt ami azt illetni, nem is csevegni jött. A következő jelenetben már tépik is le egymásról a ruhát. Ez van, Charlie-ról G.I. Jane szerepet sem hittem az első évadban, most a ribancot sem nagyon. Legalább van egy állandó pont a sorozatban, Tracy Spiridakos nagyszerű színészi játéka.

Másnap reggel az alkalmi párocska beszélget. Charlie azt hazudja, hogy nincs családja. Kedves tőle. Flashbacket akarok, MOST! A srác, Jeff észreveszi a Monroe-tetkót a lány karján, és elárulja, hogy egykor ő is a katonaság tagja volt. Ja, és látta az elnök urat errefelé nem is olyan régen. Charlie-nak több se kell, felveszi az elszánt arcot, hogy Bass nyomába eredhessen.

A friss infót követve egy New Vegasnak nevezett sátortáborba jut, ahol kurvák szórakoztatják a népeket, és a legnagyobb show David Schwimmer-nek, az „utolsó túlélő jóbarátnak” a fellépése. Ez a világ tényleg megérett a pusztulásra, én mondom. Rachel ez sem tántoríthatja el a kereséstől, és az egyik sátorban meg is találja Monroe-t, amint épp pénzért bunyózik. Egész jól mellesleg. A mérkőzés végén ex-elnökünk egy alkalmi nő társaságában hazafelé ballag, ruletten elveszít egy vagyont, majd a csajszinak arra kérdésére, hogy bírja, hogy minden nap félholtra verik azt mondja, hogy ez még mindig jobb, mint az előző melója volt. Ezen jót röhögök. Távozóban egy fickó követi a szemével elég feltűnően; ebből még baj lesz.

Charlie egy bukitól megtudja, hogy Monroe jelenleg Jimmy King néven fut, és a fickó tudja is, hogy lehet megtalálni, amikor épp nem verekszik. Charlie lefizeti, hogy hívja elő a lakókocsijából. Monroe ki is jön, és a sátrak felé ballag, Charlie meg már arra készül, hogy jól lenyilazza, amikor a korábban látott jóképű fickó és társa leüti Monroe-t és elrabolja. Charlie hoppon marad.

Menekült tábor, Savannah, Georgia

Neville és fia egy hatalmas menekült táborban bolyong, és Juliát keresi, egyelőre eredménytelenül. Az őrnagy meg van róla győződve, hogy a felesége halott, hiszen biztos, hogy nem hagyta volna el Atlantát, amíg a férje vissza nem ér. Neville szegény eléggé le van rongyolódva, szinte már sajnálom. Hol van ez ahhoz az emberhez, aki az előző részben még vigyorogva közölte Monroe-val, hogy átvette a hatalmat?

Neville annyira kivan, hogy már az öngyilkosságot fontolgatja, de Baltaarcú pont jókor jön. Szép és kevésbé szép szavakkal nem tud hatni az apjára, de egy jól irányzott pofon végre megteszi a hatását, és az őrnagy felébred a letargiából. Pont jókor, mert a kikötőbe épp most fut be egy feltűnően szép vitorlás, rajta csillagos-sávos lobogó. President is back. Őt magát egyelőre nem látjuk, csak Justine Allenford államtitkárt, aki rögtönzött segély- és észosztást tart az egybegyűlteknek, a Neville-fiúkat is beleértve. Elmondja, hogy az elnök úton van a Fehér Házba, és mostantól minden rendben lesz. Sajnálják, de Foster és Monroe ármánykodása miatt nem tudtak hamarabb visszatérni, és megdönthetetlen bizonyítékaik vannak arról, hogy ezek ketten dobatták le a bombákat Atlantára és Phillyre. Remélik, hogy mindenki csatlakozik hozzájuk, mert ők HAZAFIAK. Neville ennek hallatán olyan gyilkos tekintettel néz, amit jobb helyeken már 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnek.

A gyűlés után aztán végre visszaáll minden a régi kerékvágásba. Az őrnagy megborotválkozik, kezdi visszanyerni azt az arcát, amit már megismertünk. Yesss! Elmondja Jasonnak, hogy valami nagyon nem stimmel ezekkel a visszatérőkkel. Egyrészt az időzítés túl tökéletese, másrészt ők ketten nagyon jól tudják, hogy a bombákhoz sem Fosternek, sem Monroe-nak nem lehetett köze. Ha pedig Allenfordék ölték meg Juliát, akkor meg fognak lakolni érte, keservesen. Ebben nem is kételkedünk, Tom!

Willoughby, Texas

Este van, valahol Texas egy elhagyatott zugában. Egy rozzant kalyibából Miles támolyog elő szó szerint fülig véresen. Ez feltehetően nem az ő vére, az viszont igen, ami a kezéből szivárog. Ez mit csinált már megint? Nem tudjuk meg egyelőre. Miles felgyújtja a kunyhót, majd gitárzene hangjaira elballag a helyszínről. Nagyon ütős, úgy tűnik végre, visszakapta a tökeit. Besétál a városba, tiszta ruhában, a seriff gyanakvó tekintetétől kísérve. Útközben a kissé lefogyott Aaron szólítja le, sikertelenül. Nocsak, a geek közben becsajozott! A barátnő úgy tudja, hogy Miles-t Stu-nak hívják. (Emlékszünk még, Stu Redmanre a 1x03-ból?)

Kicsit arrébb Rachel egy sebesült férfit ápol az apja házában berendezett alkalmi rendelőben. Rákérdez a fickó egyik sebhelyére, mire az elmondja, hogy 30 mérföldre volt, amikor az atombomba becsapódott Atlantába, a robbanásban a kabátja beleégett a bőrébe. Rachel elsápad. Kicsit én is a hír hallatán; basszus, hát csak elmaradt a happy end. Bár ha azt vesszük ez az a sorozat, amiben amerikai zászlót égetnek, és elnökök képeit zúzzák porrá, szóval, valahol várható volt. Na de vissza Rachelhez, aki láthatóan nem tud megbarátkozni a helyzettel és a felelősséggel. A férfi elmondja azt is, hogy a két metropoliszból csak hamu maradt. A katonaság, és a köztársaság felbomlott.

Miles is érkezik kezelésre, a sebéről azt mondja, hogy almahámozás közben sérült meg. Rachel katatón, neki ugyan mindegy, de az após, Gene nem veszi be a dumát. Sebellátás közben apai nagymonológot tart Milesnak arról, hogy Rachel, amikor kicsi volt mindig vonzotta a bajt és a rosszfiúkat. Amikor Bennel összejöttek volt még egy kis halvány reménysugár arra, hogy talán jó útra tér, de aztán az apja meglátta, hogy néz Milesra az esküvőjén, és rájött, hogy nem csak sógorsági viszonyról van szó kettejük között. Közben olyan megvető tekintettel néz Milesra, ahogy csak egy apa tud. A fejmosás után megemlíti a kisfiúsra vágott hajú Milesnak, hogy bár hálás érte, hogy hazahozta Rachelt és Charlie-t, de ideje lenne elhúznia végre. Rachel egyre jobban van, de az idegei még gyengék, nem kéne jobban felzaklatnia.

Egy reggel (talán másnap?) Rachel a konyhaasztalnál írogat. Kissé hisztérikusan. Kísértik Randall öngyilkosságának képei. Az apja jön pátyolgatni kicsit: el kéne felejtenie ezt az embert, aki nyilván őrült volt. Rachel rosszat sejt, mi van, ha Randall csak parancsot teljesített? Az apja nem érti, ugyan kinek a parancsát. Válaszként kapunk egy snittet, amiben titokzatos munkáskezek kalodákat és ketreceket vonszolnak be egy fehér épületbe, és ahogy távolodik a kamera képe, látjuk, hogy a szín ebben az esetben igencsak nem mindegy.

Miles csomagol és nyergel. Rachel nem érti, mi ez a nagy rohanás ilyen hirtelen. Valószínűleg köze van a kunyhós jelenethez, de erről egyelőre nem kapunk magyarázatot. Miles helyette azzal érvel, hogy jobb, ha megy, mert semmi jó nem származott még abból, amikor együtt voltak. Rachel már-már könyörgőre fogja a dolgot, de végül búcsút intenek egymásnak. Kapunk végre egy flashbacket, de nincs benne köszönet. Azt látjuk, amit már eddig is tudtunk. Hat hónappal korábban Aaron, Rachel, Miles és Charlie megérkezik Gene-hez. Nagypapi rá se kérdez, hogy mi lett Danny-vel, ami azért elég furcsa, mert Miles szavaiból élve nem nagyon tartották a kapcsolatot mostanáig. Akkor meg honnan tudta? Postagalamb, gondolatolvasás?

Miles még megáll egy percre merengeni a kunyhó maradványainál, amikor lövést hall. A közeli tanyára nagydarab rosszarcok támadnak, az ott lakó férfiakat megölik, a nőt elvonszolják. Miles a nyomukba ered, és egy kukoricásban el is csípi az egyik támadót. Dulakodnak egy sort, majd Miles átvágja a fickó nyakát. Már megint nyakig véres lesz, hiába az már csak egy ilyen epizód. Este Aaron otthon iszogat, és arról elmélkedik, hogy milyen szar az élet. A nője optimista, egyszer visszakapcsolódott az áram, hátha máskor is visszajön majd. Aaron kizártnak tartja, de nem mondja el miért. Mondtam már, hogy flashbacket akarok? Elmegy inkább tűzifát gyűjteni. A nagy sötétségben szentjánosbogarakat vesz észre, amik annak ellenére világítanak, hogy elvileg ugye senki és semmi nem képes áramot termelni, mert a nanoizék elszívják. Másnap meg is beszéli ezt Rachellel, mert szerinte ez fura.

Alig fejezi be a mondatot, Miles tűnik fel a téren, ahogy lazán besétál a városba, lova hátán keresztben, az elvágott torkú ember. Mason sheriff szeme felakad, hát még akkor, amikor Miles Gene házában elmondja neki, hogy felismerte a fickót. A tetkói alapján egy háborús klán tagja, és lesz ott még több ilyen is, ahonnan ez jött. Jobb lenne őrséget állítani. A seriff nem bízik Stu/Miles-ban, de Gene meggyőzi. Após legnagyobb örömére Miles még marad egy darabig. Este (aznap, vagy később, ki tudja) Miles és Rachel a városkapunál beszélgetnek. A férfi szerint el kéne menniük, mielőtt rosszabbra fordulnak a dolgok. Rachel marad, mert itthon kell lennie, ha Charlie hazajön. Bánkódik egy sort, hogy megállíthatta volna, de nem volt ereje megtenni. (Ezzel visszautal egy pár perccel korábbi flashbackre Charlie távozásáról. Nem túl érdekes ezért nem is vesztegetnék rá sok időt. Csak Milestól búcsúzott el, aki jó fej volt, és nem nagyon erőlködött, hogy visszatartsa.) Rachel bocsánatot kár Milestól Nora miatt.

Aaron otthon van, és a változatosság kedvéért a szentjánosbogarakat lesi. A barátnője Cynthia annyira optimista, hogy simán lefekszik aludni, tudva, hogy elszánt gyilkosok tartanak a város felé, és bármikor rájuk támadhatnak. Ez vagy szed valamit, vagy nagyon hülye. A nő még elmeséli, hogy a volt férje eléggé erőszakos volt, meg is sebesítette, ezért nagyon örül, hogy végre egy ilyen normális pasit talált magának, mint Aaron. Ennek a párbeszédnek nem sok értelme volt, de gondoltam megemlítem, hátha előkerül még a férj valamikor. Végül Aaron némi virágnyelven megfogalmazott szex reményében mégis csak a hálószobába csábul. Szex végül nem lesz, sőt más sem nagyon, mert a klán emberei már a házban vannak, elkapják Cynthiát, a védelmére kelő Aaront, pedig szó szerint lekaszabolják. A nő elszalad segítségért. Jön Rachel, majd az apja is, és próbálják megmenteni kedvenc tátott szájú geekünket, de nem járnak sikerrel. Aaron meghal. Nem volt a kedvenc szereplőm, de azt hiszem, egy kicsit sokkot kaptam.

Miles a támadók után ered, akik két nyiszatolás között nőket rabolnak. Miles alig bír velük, de szerencsére pont jókor érkezik a sheriff, aki lelövöldöz mindenkit, akit ér. Ám ez sem sokat használ, a támadók túlerőben vannak. Leütik Masont, majd Milesszal együtt elhurcolják. A klán táborában aztán megismerkedünk a nagyvezérrel Titus Andoverrel, aki azzal fogadja hőseinket, pár akasztott ember árnyékában, hogy talán ihatnának egy kis teát. Ez egy beteg állat.

Odahaza a szentjánosbogarak egyre csak zümmögnek a kertben, a nők meg bánkódnak. Rachel Miles, Cynthia Aaron elvesztése miatt. Most mondhatnánk, hogy azért az nem ugyanaz, mert Aaron halott, Miles meg nem, de rögtön torkunkon akadna a szó, mert Aaron egyszer csak fogja magát és kinyitja a szemét. WTF? Üdv a Revolution nagyon sötét második évadában!

BONUS: remek kis galéria arról, hogyan lesz az önmagát gyászoló Nevillből az az elszánt rohadék, akit az első évadban megismertünk. Ennek az embernek a feje, egy tanulmány, esküszöm. Jó szórakozást!