Az idézet rögtön vicces, mert nem valami Grimm-meséből származik, hanem a féllény-gyerekek számára készült mesekönyvből, ami majd a rész során válik világossá. Kezdésként azt látjuk, hogy valaki egy szép gázláng felett melegít egy G-t formázó billogot. Nick rémeket álmodik a kanapén, az éppen soros eltűnési üggyel kapcsolatosan látott-hallott dolgok kavarognak álmában is a fejében. Juliette felébreszti, megtudjuk, hogy Nick éjjel háromkor ért haza. Eltűnt egy lány, és kevés a használható nyom az ügyben, ezért ilyen zaklatott. Julis szerint ki kellene pihennie magát, mire a pasi rávágja: a kanapén nehéz. Úgy tűnik, kedvenc címszereplőnknek tele a hócipője a magánéleti válságával. Julis halálra is sértődik rajta, úgyhogy máskorra napolják a beszélgetést.

Szép fekete Honda motor áll a ház előtt, amiben egy rosszarcú fazon épp képeket éget el a kályhában az eltűnt lányról, és közben telefonon nyugtatgat valaki mást, hogy még egy napot kell várniuk arra, hogy valaki, aki a jó húsban lévő lányokra bukik, fizessen érte. Ekkor kopognak, Nick és Hank mindenkit végigjár, aki aznap az épületben volt, amikor a lány eltűnt. A fickó (Adrian amúgy a neve) teljesen hülyének teteti magát, de Nick meglátja, hogy Dana fényképeit égeti. A fazon átváltozik, és támadni akar, de persze a Grimm gyorsabb nála. Elkapja, jól odasóz neki, szegény el is ájul. Hank állítja le a társát, majd megtárgyalják, hogy keveréklénnyel van dolguk (sakál amúgy).

Adrian az őrsön következetesen tagad. A fényképek a volt barátnőjéről készültek, és mivel szakítottak, elégette őket. Wu ki is hívja a két nyomozót, főrendőr meg összefoglalja nekik: a helyszínelők semmit sem találtak a házában, a képek elégtek, úgyhogy bizonyíték nincs, el kell engedniük a fickót. Még Hank is arról próbálja meggyőzni Nick-et, hogy biztosan rosszul látta a képeket, a fazon meg csak azért futott el, mert látta, hogy egy Grimmel van dolga. Adriant elengedik, de előtte még Nick kicsit megfenyegeti, mire az hangosan kikéri magának. Wu közben a félhülye segédet oktatgatja, amikor feltűnnek nyomozóink az elengedésre szánt gyanúsítottal. A gyakornok elhívja onnan Hank-et egy aláírásért, így Nick odasziszegi Adriannek, hogy reméli, nem hazudott, mert ő egy Grimm. A sakál erre beijed, és ordibálni kezd, miszerint ha vele valami történik, az biztosan Nick műve lesz. Hank leszereli, elküldi a búsba, de aztán rákérdez Nicknél, hogy mégis mire volt jó a fenyegetőzés, ha nagyon rászállnak a fickóra, megöli a lányt. Nick közli, hogy bármit is fog tenni, abba Hank-et nem keveri bele, nehogy megégesse magát.

Nick magához vesz egy nyílpuskát a szekrénykéjéből. Közben Juliette telefonon érdeklődik az ügyvédi irodában Adalind után, de nem lesz okosabb. Kapása van, ahogy leteszi a kagylót, a főrendőr hívja, mondván, Nick egyre hajszoltabb, és ő aggódik érte, úgyhogy nekik kettejüknek beszélgetniük kellene. Ezzel a lendülettel meg is beszélnek egy randit másnapra egy kávézóba. Monroe talál egy igazságszérumot Rosalee könyveiben, amit kifejezetten kutyaféléknek találtak ki, és szerencsére el is tudja készíteni Nicknek fél óra alatt. Este van már, mire nyomozónk odaér a gyanúsított házához. Számszeríjjal a kezében betör hozzá – a pincében találja meg, csúnyán fellógatva, a testén mindenféle égetett sebek nyoma. A padlón óriás vértócsa, és mire Nick belelábalna, megérkezik Hank – aki eleinte nehezen hiszi el, hogy a gyilkosságot nem a társa követte el. Mire tisztáznák, ki kivel van, szirénaszó hallatszik, pedig egyikük sem hívott erősítést. Nick kiszalad elrejteni a kis Grimm-puskát, aztán Wu elmondja a részleteket. Segélyhívást kaptak a gyanúsítottól, bevallotta az emberrablást, sőt, a lány rejtekhelyét is megmondta, éppen ezekben a percekben szabadítják ki. Főrendőr telefonál, a lány megvan, ők meg menjenek vissza az őrsre, ha már a gyanúsítottat halva találták.

Visszahallgatják Adrian segélyhívását, ami elég brutális cselekményre utal. Egyfelől bevallja az emberrablást, de közben folyamatosan fájdalomtól üvölt, és eléggé könyörög, hogy ne bántsák már tovább. A kis segédnek is megmutatja Wu a tetthelyről készült képeket, ő illendően szörnyülködik rajtuk. Az égetett és a falra is felrajzolt jelről egyelőre semmi információjuk nincs, keresik a nyilvántartásban. Főrendőr indul nyilatkozni, mindent el akar mondani a sajtónak, hátha valaki felismeri a jelet. Bud, a jegeshód hűtőgép-szerelő épp azon zsörtölődik a nejével, hogy miért is kell az anyósának három hétig maradnia náluk, mikor meglátja a nyilatkozó főrendőrt – illetve a jelet. Totális izgalomba jön, akárcsak Monroe. Mindketten rögtön telefonálnak Nicknek, aki Budot lerázza, és Eddie-hez indul infóért. Bud a telefon után még megjegyzi: eljött a világvége.

Monroe nagyon jól ismeri a jelet, rémálmai is voltak róla. Az ősi német G betű, ami Grimmet jelent. Gyerekkorában sokat olvasgattak neki egy féllény gyerekeknek szóló mesekönyvet (ebből van az idézet az elején), ami a leggonoszabb emberekről szól, akikben nincs semmi könyörület. Úgy nevezték őket, hogy hóhér-Grimmek. A mesékben ezt a jelet sütötték áldozataikba, ezt festették a falakra, és persze szó van bennük a vég órájáról. Az egész a negyedik keresztes hadjárat után kezdődött, mikor is Grimm-halálosztagok alakultak, vándoroltak, és minden útjukba kerülő keveréklényt megöltek és/vagy megcsonkítottak. Vagyis kell legyen még egy Grimm Portland-ben, aki talán tisztogatni akar Nick körzetében, pedig egy rég letűnt kor maradványa, nem szabadna már, hogy létezzen. Nick bármit is akar tenni a fickóval, mielőbb tegye meg, mielőtt az ő nevét is sárba tiporja – Monroe nem kicsit ideges, nem győzi nyeldekelni a borát.

Eközben Bécsben csörög főrendőr beépített emberének telefonja. Renard is ismeri a hóhér-Grimmek jelét, úgyhogy rákérdez, hogy vajon a család küldte-e ide, de az embere nem tud semmiről. Azért megkéri, hogy nézzen utána, sosem lehet tudni, hogy a kedves családtagok mikor milyen meglepetéssel édesítik meg az életét. (A beépített embernek is szép pszichopata tekintete van, úgyhogy muszáj róla is képet csinálnom, érdemtelenül keveset szerepel.) Nick hazaér, utálkozva a kanapéra pillant, majd felveszi a telefonját, mert csörög. Eltorzított hangot hall, ami arról faggatja, nem kívánta-e, hogy bárcsak ő ölte volna meg, mikor megpillantotta Adriant halva. Többszöri meghallgatást követően is csak annyit értek a torz hangból, hogy ő végzi el a Grimm munkáját – de biztosan egyéb vérlázító dolgokat is mond, Nick reakciójából ítélve. Fekete csuklyás-köpenyes fazon bámulja a megkínzásról és kivégzésről készült videót, majd egy mozdulattal feltölti a netre.

Az őrsön is a videót nézegetik nyomozóink Wu és főrendőr társaságában. Főrendőr megállapítja, hogy valaki büszke a munkájára. A két nyomozó megy beszélni az elrabolt lánnyal. Nick útközben elmeséli Hank-nek a telefonhívást, amiből az azt szűri le, hogy a gyilkos tudja, hogy Nick egy Grimm, ami elég nagy baj. A szülők biztos nem lehettek az elrabló kínzói, mivel éppen a barátaikkal voltak a templomban, és csodáért imádkoztak. A lány csak annyira emlékszik, hogy elkábították valamivel, és egy furgonnal rabolták el. Szerencsére a kérdéses időben csak egyetlen furgon ment ki az épületből, aminek rögtön azonosítják is a tulajdonosát. Richard, a tulaj is láthatta a sajtótájékoztatót, mert épp bőszen menekülni szeretne, sporttatyóval a kezében száll be a furgonjába – de megjönnek a rendőrök, és letartóztatják. Nick-et meglátva átalakul, és rögtön közli, hogy Nick gyilkolta meg Adrian-t, és vele is végezni akar. Wu nem kicsit néz rá furcsán.

A fickót beviszik a kihallgatóba, több rendőr is jól megbámulja magának, meg persze a gyakornok is nézelődik egy sort. Közben Juliette megérkezik a kávézóba, a napszemüvegét leteszi az asztalra, és széles mosollyal üdvözlik egymást főrendőrrel. Renard azt firtatja, emlékszik-e valamire abból az estéből, amikor felébredt a kómából – nyilván szeretné, ha a lánynak beugrana az a bizonyos csók, de Juliette nem emlékszik, úgyhogy ez nem jött be. Főrendőr szerint Nick az utóbbi időben egy kissé szórakozott, mert aggódik Juliskáért, ezért ő szeretne valahogy segíteni kettejüknek. Julis nagy nehezen megvallja, hogy Nick az ő számára egy vadidegen, miközben az mindent tud róla. Elejt egy freudi elszólást is (most ismerkedem veled, VELE!), mire főrendőr megfogja a kezét. Julis erre felugrik, mondván, neki mennie kell – a szemüveg az asztalon, biri szívszerelme meg hoppon marad.

Hank és Nick a gyanúsítottat győzködi, hogy kezdjen el beszélni, az meg Hank-et kérleli, hogy ne engedje, hogy Nick végezzen vele, valamint ügyvédet is kér. A nyomozók kijönnek szünetet tartani, Richard bent marad bezárva a kihallgatóba. A szakértők amúgy is hívatják őket – a furgon tele van bűnjellel, nemcsak a kloroformos rongy, hanem a lány táskája és hajszálai is benne vannak. Ennyi terhelő bizonyíték birtokában indulnak, hogy letartóztassák a pasast – annak azonban hűlt helye, valahogy kisétált a rendőrségről. Azonnal kommandósokat küldenek a házához, de azok már csak a lemészárolt, megkínzott tetemét találják meg. Nick szerint csak zsaruk tudhattak a gyanúsítottról, hiszen még őrizetbe sem vették. Megint kapása van, az eltorzított hangú tettes keresi, arról győzködi Nick-et, hogy önmagában az, hogy a fickó keveréklény, elegendő a halálhoz, nem kell más bizonyítékot gyűjtögetni.

Visszaérve az őrsre Nicket Bud keresi, szegény annyira aggódik, hogy rögtön át is alakul. Mindenki fel van náluk dúlva, a kölykök az ágy alatt reszketnek, úgyhogy Nick kapja el minél gyorsabban a fickót, mert ők csak benne bíznak. Ezt lenyomva távozik is, bár telefonon is elmondhatta volna ugyanezt. Wu megbűvölte a kihallgató kamerájának felvételét, mert elsőre ugyan csak az látszik, hogy valaki kinyitotta az ajtót – de az üvegajtó tükröződésében szépen felismerhető, ki is engedte el a gyanúsítottat. Bizony, a félhülye gyakornok az, ki lepődött meg rajta? Bud nyitná a furgonja ajtaját, amikor halálra rémül a segédtől (Ryan-nek hívják, de kit érdekel?), majd meg is nyugszik, hogy csak egy rendőr az – mire szép nagy injekciót kap a nyakába, kábítás céljából.

Hank és Nick, hallván, hogy Ryan Bud után lépett, elrongyolnak a segéd általuk ismert címére. Ott csak a kedves mamát találják, akik életunt, depressziós és még alkoholista is, és amúgy nincs jóban a fiacskájával, aki el is akart tőle költözni, mert nem akar olyan lenni, mint anyuci. Hank közben bemegy a fiú szobájába, ami mindenütt Nick-kel van kitapétázva, szemmel láthatóan erősen érdekelte a helyi Grimm munkássága a fiúcskát. Nick ebből rájön, hogy biztos végezni akar Bud-dal, mert meglátta, hogy keveréklény. Fel is hívja, de csak asszony van otthon, aki szerint a férje a műhelyében kell legyen, biztos szerelget valamit. Bud kikötözve, Ryan már forrósítja a billogot, és a videó is beizzítva. A gyakornok arról tart expozét, hogy a Grimmnek meg kellett volna ölnie Budot, már csak azért önmagában, mert keveréklény, az teljesen mellékes, hogy nem követett el semmit. A keverékeknek pusztulniuk kell, muszáj példát statuálni. A hód nagyon cukin ellenkezik a maga kis alárendelődő módján, a másik meg mindenen puffog, felhúzza magát, szemmel láthatóan nem épelméjű. Bud torkaszakadtából ordítozik, szerencsére mielőtt a kínzása megkezdődne, nyomozóink befutnak. Ryan menekülőre fogja, Nick meg rohan utána. Persze a segéd a saját lábában orra esik, úgyhogy Nick behúzhat neki egy jó nagyot. Ryan elkezdi bizonygatni, hogy ő az igazi Grimm, ő végzi el Nick munkáját, majd ezen érzelmi felbuzdulása közepette át is alakul, egy bélféreg életszívó lesz belőle (örök hála, Pácsó), ami ronda is, meg nem is Grimm, hanem féllény. Még elkezd azon könyörögni, hogy Nick ölje meg, de csak kap egy nagy pofont, és letartóztatódik. Wu poénja: ha legközelebb gyakornokot vesznek fel, jobb átvilágítást kell végezniük.

Éééééééééééééés most jön, amire már részek óta várunk! Főrendőr a napszemüveg visszavitele ürügyén bekopog Juliette-hez, és néhány semmitmondó mondat után simán megcsókolja. Ettől Julisnak beugrik az ébresztő-csók, kinyílik a kis szeme, közli, hogy „te voltál ott a kórházban”, majd újabb csókban forrnak össze. Ez már csak pillanatokig tart, mert a leányzó villámló szemekkel eltaszítja magától a századost, és rácsukja az ajtót. Főrendőr zavarodottan távozik, Juliska meg zavarodottan lekuporodik az ajtó másik oldalán. A többi majd a következő részben kiderül.