Az idézet egy Közép-Amerikában honos legendából van, állítólag azték gyökerekkel, úgyhogy a Grimmhez a világon semmi köze sincs. Apuci horgászni készül a kisfiával, mikor meglát egy fehér ruhás nőt, aki hangos zokogás közepette konkrétan vízbe öli magát. Apu a fiúcskát hátrahagyva bevágtat a vízbe, és hosszasan próbálja kimenteni az addigra teljesen elmerült nénit – aki viszont ekkor már a parton vezeti kézen fogva a fiút. Apuci rettentően kétségbeesve ordítja Rafael nevét, és rohan utánuk – de nem éri őket utol. Felér egy parkoló-félébe, de ott sem látja őket, bárhogyan is forgolódik.

Nick a fegyverszekrényében válogat, egy gyönyörű láncos buzogányt vesz nehéz sóhajjal magához. Borzalmas sírokat, rengeteg koponyát, csontváz-asszonyokat látunk – ja, hogy itt a Halloween, és Monroe bizony megadja a módját. Létezik ugyanis egy keveréklény-hagyomány: a mindenszentek-éjszakai Woge. Bizony, ilyenkor rohangálnak, és halálra ijesztik az embereket. Sajnos, Portlandben nincsenek falusiak, bezzeg a régi szép időkben! Monroe-n látszik, hogy állatira sajnálja, hogy nem néhány száz évvel ezelőtt élt, de azért a láncos buzogányt örömmel elfogadja, egy csontváz kezében lesz a helye, aki gombnyomásra lecsap vele egy tökre – csak senki ne sérüljön meg, ez már Nick kitétele, akinek persze csörög a mobilja is.

Egy új nőci a fehér ruhás gyerekrablóról álmodik: a folyó fenekén látja, ahogy alszik, majd szörnyként emelkedik ki a vízből. Erre persze felébred, látunk a falán egy térképet, amin különféle gyerekrablások helyszínei vannak ábrázolva, meg a fehér ruhás nőről készült rajz. Új nőci nagyon elszántnak látszik. Az első jelenet apucija hevesen magyaráz spanyolul Wu-nak, aki láthatóan egy árva szót sem ért belőle. Azért összefoglalja a két kiérkező nyomozónak: Alvarez úr arról karattyolt, hogy elrabolták a nyolc éves fiát, Rafaelt. A srác akár vízbe is eshetett volna – de a parkolóban lévő kajakosok épp videóztak, a felvételen pedig jól látszik, ahogy a fehér ruhás nő kézen fogva vezeti a fiúcskát. A rendőrségi spanyol-tolmács épp szafarizik Botswanában, így Nick Juliette-et kéri meg, hogy fordítson.

A kapitányságon Nick és Hank összefoglalja főrendőrnek a történteket, a mentőcsapatok nem találtak semmit, az FBI még nem üzent vissza. Érkezik a kissé idióta segéd, hogy megjött a tolmács. A herceg és Juliska összenéznek hosszan, de a nő észnél van, és inkább munkába áll. Alvarez úr elmeséli a történteket, és menni akar, hogy keresse inkább a fiát. A nyomozók mindent megtesznek, de át kell kutatniuk a lakását is. Alvarez – aki egyébként özvegy – beleegyezik, csak haladjanak már.

Új nőci idegesen járkál a szobájában, mikor kapást jelez a számítógépe. A kis Rafael eltűnését olvasva a nő szépséges kékmacskává alakul, és már foglalja is a jegyet a következő portlandi járatra. Alvarez úr házának környéke majdnem úgy fel van díszítve, mint Monroe-é. A szomszédok is aggódnak a kisfiúért, be is özönlenek a nyomozókkal együtt a lakásba. Alvareznek nincs rögzítője, csak mobilja, a kisfiú szobájában viszont van egy kép róla az anyukájával együtt. Közben Juliskát megtalálja egy elég banyás kinézetű szomszéd, és megtudjuk, hogy Nick amnéziás nője azért beszél ilyen jól spanyolul, mert a nagypapája is az volt, és kiskorában sokat volt nála. Kis sajnálkozás után a nő közli: tudja, hol van a fiú. Apuci szerint téved, ki van zárva, hogy La Llorona rabolta volna el. Szóval a banya csak a régi kísértettörténetet meséli el a síró asszonyról, aki gyerekeket rabol és fojt vízbe. Igaz, a videón is őt ismeri fel, de Alvarez nem akarja, hogy erről több szó essen. Mielőtt egészen egymásnak esnének, Wu érkezik, úgyhogy beindítják a tervszerű kutatást. A banyának feltűnik Juliette karmolása, és mindent elmond a betegségéről is – Julis viszont leinti, hogy ő erről nem akar beszélgetni, csak a kisfiút akarja megtalálni. Nick érkezése véget vet a beszélgetésnek, Juliette már úgyis nagyon kényelmetlenül érezte magát tőle. A nyomozók visszamennek az örsre, Juliska marad.

Miközben az új cicus szörnyen elszánt arckifejezéssel bevágtat a rendőrségre, míg főrendőr telefonál: valakit arra utasít, derítse ki, Duval vallott-e a szörnyű kínhalála előtt, mert akkor minden társuk szörnyű nagy bajban van. A segéd kopogtat, bejelenti az új cicust, aki nyomozó Albuquerque-ben, és tud valamit az eltűnt kisfiúról. Nick és Hank telefonálgat, mikor főrendőr bekíséri hozzájuk Valentina Espiňoza nyomozót. A csaj nem kertel: még két eltűnésre lehet számítani a nap folyamán. Már öt államban történt meg ugyanez korábban. A gyerekek reggelre halottak lesznek, ha nem cselekszenek gyorsan. A fehér ruhás nő a földön fekvő Rafaelnek énekelget, és közben néha visszataszítóan ronda zombi.

Monroe-hoz megérkeznek a gyerekek, és öröm nézni, mennyire élvezik a morbid díszletet. Eddie is boldogan éli bele magát az ijesztgetésbe, meg a nyalóka-osztogatásba, a farkasember-jelmezes gyereknek meg külön megörül. Azt viszont rossz szemmel nézi, hogy három nagyfiú egy kis boszorkánytól el akarja szedni a cukros táskáját. Gyorsan közbeavatkozik, igazságot oszt kis testi fenyítéssel, és nem nagyon zavarja, hogy a bűnös fiú megígéri neki, hogy ezt még visszakapja. Valentina közben tovább magyaráz: mindig két fiút és egy lányt rabol el a nő, hét és tíz év közöttieket. A bűntényeket mindig Halloween napján követik el, és mindig van három áldozat. Valentina teljesen izgalomba jön, hogy nem csak rajzuk, felvételük is van az elrablóról, épp ezért amikor a képernyőt nézi, besárgulnak a szemei – amit viszont Nick vesz észre azonnal, de nem teszi szóvá. Sokkal érdekesebb, hogy a gyerekeket mindig olyan helyről rabolják el, ahol két folyó összefolyik, a három gyerek mind más-más folyóágnál tűnik el. Valentina ismeri a síró asszony történetét: egy anya vízbe fojtotta a három gyermekét, mert a férje elhagyta egy fiatalabb nőért. Szerinte a tettes a síró asszonynak képzeli magát, vagyis nem egy szellemet keresnek.

Főrendőr kap valamilyen aktát, és utasítja a slapaját, hogy kéresse ki Valentina aktáját az albuquerque-i rendőrségről. Az ő dossziéjában viszont Adalind utolsó tartózkodási helye van – vagyis rájön, hogy a nőci a bátyussal cimborál. Park, fák, mindenfelé jelmezes gyerekek rohangálnak, ijesztgetik egymást. Egy kis szőke királylány halálra rémül egy ördögálarctól, és lerohan a folyópartra. Apu hiába szólongatja, mert a kislány már a síró asszony kezét fogja. Az őrsön Valentina még magyaráz, hogy honnan tűnnek el a gyerekek, de már jön is a hívás a kislány elrablásáról. Wu és Juliette Alvareznél értesülnek az újabb eltűnésről. Mikor Julis lefordítja ezt az apának, az ráordít a banyára: nem hiszek a szellemeidben, és feldúltan berohan sírni a kisfia szobájába. A banya közben tovább magyaráz Juliette-nek, fájdalomról, meg arról, hogy választania kell a két férfi között. Julis visszakiabál, hogy neki nem kell választania senki közül, mire a nő csak megveregeti a vállát, és mindentudó mosollyal otthagyja.

Az újabb helyszínen megtalálják a kislány koronáját, és van egy horgász, aki látta a nőt. A nyomozók visszamennek a kocsikhoz, és éppen magyaráznák főrendőrnek, hogy milyen nyomokat találtak, mikor ő leállítja az egészet. Valentina nyomozót három évvel ezelőtt menesztették, ezért őrizetbe kell venni, mert hivatalos személynek adta ki magát. Hank a védelmére kel: a nőnek igaza van, minden, amit mondott, tényleg úgy van, szükségük van rá a nyomozáshoz. Valentina is győzködi, hogy higgyen neki, de főrendőr hajthatatlan: ültessék be a kocsiba, és vigyék vissza az őrsre. Nick lefogja az elinduló nőt, mire az átalakul. Gyorsan tisztázzák, hogy a lány egy balamb (ötször hallgattam meg, de nem értettem ennél jobban, aki tudja, mondja meg, mi is, most nincs könyv, amiben leírva látnám), Nick meg egy Grimm, de ez a gyerekeken nem segít. Nick nem fogja megölni, csak bekíséri a rendőrségre, de ha támadni akarna, akkor Hank agyonlövi. Ebben maradnak.

A fehér ruhás kísértet elviszi a kislányt Rafael mellé a kis kalyibába, a gyerekek pedig megállapodnak, hogy a néni egy angyal. Főrendőr kihallgatja Valentinát, kiderül, azért menesztették, mert az ügy megszállottja lett. És ott a személyes szál is: a nővére fiát is elrabolták, ráadásul akkor éppen ő vigyázott a kisfiúra. Ő is látta a nőt, ő is beszaladt a folyóba, hogy kimentse. Ezért megszállott, és ezért tud ennyit az ügyről. Főrendőrt semmi sem hatja meg, az FBI úgyis átveszi az ügyet, Valentina meg marad őrizetben. Monroe-hoz újabb csapat gyerek érkezik. Közben a három lopós nagyfiú szemléli a házát, a főgonosz fiúcska bosszút forral. Hank morog, hogy ez így nincs rendben, ő hisz a nőnek, és Nick is. Úgyhogy elmennek a grimmoire-okhoz információt szerezni. A könyvekben természetesen ott van La Llorona, Lehet, hogy mégis vannak szellemek? A könyv beszámolója mindenben megegyezik Valentináéval, egy érdekes kifejezést találnak csak: abraso del rio. A folyó ölelése. A bejegyzés 1519-ből származik, szóval a síró asszony már évszázadok óta rabol gyerekeket. Nyomozóink arra jutnak, hogy az FBI ezt sosem fogja megoldani, nekik kell kideríteniük az esetet.

Monroe kifogy a nyalókákból, amikor csöngetnek. A három gonoszdi az, és a buzogánnyal lecsapó alakot úgy fordították át, hogy az betörje az ablaküveget. Ráadásul az egészet felvették telefonra, és még röhögnek is hozzá, úgyhogy Eddie szeme kicsit bepirul. Valentina nem nagyon érti, mit akar a két nyomozó, de azért elmegy velük, hisz Nick nem az FBI-nak akarja átadni, hanem kockáztatni akar. A folyó ölelését ő sem érti. Mire a kocsihoz érnek, már hallják is a riasztást: újabb tíz éves fiú tűnt el. Gyorsan térképre rajzolgatják az eltűnési helyeket, és kiókumlálják, hogy a két folyó torkolata kell legyen a hely, ahol vízbe fojtja a gyerekeket. Valentina szerint oda kell érniük éjfélig, különben eltűnik a nő nyom nélkül.

A síró asszony dalolászva vezetgeti ki a kalyibából a három gyereket a folyóhoz, és a saját gyerekeit szólongatja-kérleli. Amikor a bocsánatukért esedezik, a három kísértet-gyerek kiemelkedik a folyóból. A három élő gyereket azért hozta, hogy átvegyék a szellemek helyét. Már épp megindul velük a folyóba, mikor nyomozóink kirontanak a fák közül. A három gyereket Valentina és Hank kapja el, Nick meg besodorja a nőt a folyóba, és birkózni kezd vele. Amikor az asszony átvált zombi-arcra, Nick felúszik a felszínre, de a zombi elkapja a bokáját, és visszarángatja. Nick fojtogatni kezdi, mire visszaalakul eredetivé, aztán kisiklik a keze közül, és semmivé válik. Egy perccel múlt éjfél, a kísértetek ideje lejárt.

A gyerekeket visszaadják a szüleiknek, Juliette csodálattal nézi Nick-et, a kis nyomi segéd meg ájuldozósan gratulál. Hank megkérdezi Valentinát: mégis léteznek szellemek? A nő szerint ez majd jövőre kiderül. Főrendőr még kicsit leszúrja őket, de nem indít eljárást Valentina ellen, és az FBI-t is leállítja. Juliette együtt látja a két szívszerelmét, és a pillantásából nagyon úgy tűnik, hogy választott a kettő közül, és nem főrendőr a nyerő. Kis színes még a végére: a három rosszcsont a videót nézegeti az ablakbetörésről, mikor Monroe kikapja a kezükből a kütyüt. Közli, hogy csak akkor adja vissza, ha kifizetik az ablakát, mire a kis pszichopata képen röhögi, hogy ők nem félnek Eddie-től. Erre persze a dúvad átalakul, a gyerekek meg világgá szaladnak. Monroe végre őszintén mosolyog.