Az idézet a Pinokkióból származik, ami nem Grimm, de elég közismert. Diákvetélkedőn kezdünk, öt fiatal közül Pierce szinte mindent tud, de azért nem mindent. Nick öltöny-nyakkendőben várja a kis fekete felöltésén fáradozó Juliette-et, és persze segít neki a cipzárt is felhúzni. A szemén látszik, hogy inkább lefelé húzgálná, sőt, a parfüm illata is bejön neki, elvégre ő vette, de Juliska nincs hangulatban. Főrendőr valami kitüntetést kap, oda igyekeznek, és a százados is beszélni fog.

Vége a vetélkedőnek, mindenki nagyon ügyes volt. A gyerekek beülnének valahová kajálni, Pierce-t az anyukája, akit Dr. Higginsnek szólítanak, nem nagyon akarja elengedni, de aztán mégis, este tízig engedélyt ad a kimenőre. A többiek vacsi közben azzal húzzák Pierce-t, hogy mivel az anyja Nobel-díjas, így a válaszok már születésekor az agyában voltak, persze, hogy jól megy neki a vetélkedő. A fiú rögtön javít, anyuci nem Nobel, hanem Nobiczky-díjat kapott a genetikai társaságtól, nem mindegy. Kicsit még ugratják egymást, hogy ki fogja megnyerni a döntőt, de aztán végre hazafelé indulnak, mindenki szétspriccel, egyedül indul haza. Brandon gyönyörű fasorban battyog, zajt hall, és neki is ugrik valami, ami leginkább a Disney-féle Szépség és a Szörny címszereplőjére hajaz. A fiú hiába könyörög irgalomért.

Főrendőr tényleg beszédet mond, bár mikor meglátja Juliette-et, kicsit megakad benne, de ügyesen kivágja magát. Kis Wu-féle poénkodás után, míg Nick telefonál, szerét ejti, hogy néhány semmitmondó szót is váltson a nővel. Nyomozóink – szabadnap ide vagy oda – kénytelenek helyszínelni menni, főrendőr viszont merő elhivatottságból felajánlja, hogy majd ő hazaviszi Juliette-et. A leányzó gyorsan leküld egy dupla whisky-nek látszó italt ennek örömére. A százados elég bugyihúzogató tekintettel nézegeti.

Szegény Brandont csúnyán elintézték, a fél nyaka el lett rágva, a helyszínelő rendőr szerint fűrészelve. Nick már épp kezdené megfejteni, hogy is történt, mikor Brandon elejtett mobilja csörögni kezd. Grimmünk felveszi, a vetélkedős társaság egyetlen lánytagja keresi a fiút. Főrendőr hazaviszi Juliskát, illendőn elbúcsúzik tőle, majd végignézi, ahogy a csaj a közbiztonság csúcsaként az ajtó melletti cserépből veszi elő a kulcsot. Juliette bemegy, vetkőzni kezd, mikor is fordul az ajtógomb, kattan a zár – a herceg belopakodik. Felfelé indul a lépcsőn, mert hallja, hogy a nő zuhanyozik. Lesekszik kicsit a zuhanyfülke előtt, majd óriási önuralommal elfordul, Nick és Juliette közös képét kezdi szemlélni. Julis üvegcsörömpölést hall, azt hiszi, Nick az – de már csak az összetört üvegű képet találja meg. Főrendőr már-már kóros elmeállapotban hazafelé hajt. Ennek eredményeként majdnem elüt egy jóembert, aki részegnek hiszi, úgy is beszél vele. Az átváltozás eluralkodik, a herceg félig boszis arccal jól leüti az okvetetlenkedőt, majd sunyi módon elhajt. És ő egy főrendőr, nahát.

Nyomozóink a gyerekeket faggatják, az előző este történéseiről kérdezgetnek. Brandont mindenki szerette, jó fej srác volt, ahogy az már lenni szokott. Jenny-vel nem jártak, csak dumcsizni akart, azért telefonált neki. Pierce anyja arról érdeklődik, hogy a rendőrök szerint ki lehetett erre képes. Mindazonáltal Nick nem látott a gyerekek között keveréklényt, bár ettől még lehet valamelyik az, csak jól titkolja. A ház előtt összefutnak a gyerekeket edző tanárral, aki azonnal önbíráskodást helyez kilátásba, és villámgyorsan át is alakul valami hasonló szörnyikévé, mint amilyen Brandont kinyírta. Az alibije is illékony, egyedül volt otthon, tanúja nincs. El is kérik gyorsan az elérhetőségeit. Nicktől megtudjuk, hogy oroszlánnal állunk szemben, olyanok már hemzsegtek ebben a részben is.

Tantóbácsi mintatanár, és bár elvált, és a felesége távoltartási végzést kért ellene, meg egyszer gyorshajtott is, de priusza nincs (ez most nem a kocsi :D), úgyhogy nem annyira valószínű elkövető. Főrendőr nem is engedi, hogy utána kutakodjanak, ne törjön derékba a pályája, keressenek közvetlen bizonyítékot. A százados szétszórt, ami a nyomozóknak is feltűnik. Wu új gyakornokot hoz, bemutatás céljából, nagy rajongója a két detektívnek, régóta figyelemmel kíséri a nyomozásaikat, és persze kétballáb is, hátrálás közben feldönti a szemeteskukát, mire az ott lévő rendőrök jól kiröhögik.

A helyszín Bécs, operát hallhatunk, és hoppácska, Adalind a hercegi testvér társaságát keresi. Kellően virágnyelven folytatott társalgás közepette megismerkednek, kissé hízelegnek egymásnak, Adalind utal arra, hogy ő mindent tud Sean-ról és a Grimmjéről. Egymásba karolva távoznak, lesz itt még bonyodalom, és ennek Főrendőr nem fog örülni. Monroe még mindig a fűszerüzletben helyettesít, akadémiai kiselőadást tart a teákról, amit az egyszeri vásárló nem nagyon értékel. Jön helyette viszont igazi nagyvad: a herceg személyesen sétál be, megszállottság ellen keres orvosságot. Monroe idegesítő precizitással érdeklődik a részletek iránt, mire főrendőr bevallja a csókot, és hogy valószínűleg fekete mágia áll a háttérben. Monroe-nak gyanús, hogy ismeri a főrendőrt, meg a sztori is rémlik neki, nem volt olyan rég, hogy Juliette-nek bájitalt főztek (és biztos a macska is emlékezetes neki), úgyhogy kutakodni akar, meg a herceg nevét szeretné megtudakolni. A százados persze inkognitóban marad, majd másnap jön a cuccért, csak legyen meg.

Pierce házit ír, az őt telefonon hívó Jenny ki is akad rajta, hogy tud ilyenkor ezzel foglalkozni. Nem nagyon tud, de hát anyuci megkérte rá. Jenny magát okolja, amiért nem vitte haza Brandont, ezért kimegy kicsit levegőzni, megbeszélik, hogy a pályán találkoznak. A fiúnak közben nagyon fáj a feje. A lány egyedül ácsorog a pályán, Pierce-nek se híre, sem hamva, mikor rápisszeg valaki. Besétál a lelátó alá, hogy megkeresse a hangforrást, mire hátba támadja valami.

Nyomozóink helyszínelnek, Jenny is meghalt, jaj szegény. Nick-ék rögtön felismerik, meg is állapítják, hogy a tettes ugyanaz, aki Brandonnal is végzett. A lány kezében egy letépett karórát találnak, benne vésés: Pierce-nek, a bajnokomnak anyutól. Nick felveti, hogy talán a fiú is egy oroszlán, úgyhogy majd ösztökélik, hogy kiderüljön. Ennek szellemében felkeresik a fiút, és felváltva kérdezgetni kezdik arról, hol volt egész nap, és persze hogy mennyi az idő. Anyu is kijön, ki van akadva, hogy miért kérdezgetik a fiát – aki nem tudja, mikor látta utoljára Jenny-t, viszont nem oroszlánná, hanem valami gyíkfélévé alakul át. Anyu is ugyanolyan fajta, és szeretné, ha békén hagynák a fiát. Nem rázza meg, hogy a halott lánynál találták meg a fiú óráját, szerinte valaki nekiadta, a fia ilyenre biztosan nem lenne képes. Nick megnyugtatja, hogy nem akarják letartóztatni a fiút – amin Hank rendesen elcsodálkozik, de hát nem látja, amit mi meg igen, úgyhogy Nick mondja el neki, hogy egyikük sem oroszlán, bár nem tudja, hogy mik is valójában.

Anyu kakaót csinál a kisfiának, és biztosítja a szeretetéről. Pierce inni kezdene, de a kispárnájára önti a kaksit, úgyhogy leveszi a huzatot, és bele akarja tenni az éppen járó mosógépbe – ami jól láthatóan véres-enyőkés cuccokat mos. Anyu elhajtja onnan, hogy majd ő kimossa a cihát, Pierce csak pihenjen a szobájában. Csörög a telefon, a tantóbácsi közli anyuval, hogy visszalépteti az iskolát a versenytől. Anyu kiakad, az ő fiacskája annyira rengeteget készült erre a megmérettetésre, nem tisztességes vele szemben lefújni mindent. A tanár szeretne a fiúval is beszélni, de anya lecsapja a telefont. Megmondja a fiának, hogy ohne verseny, mire az feldúltan elrohan.

Anya és fia szelíd teknősök, ezt már a lakókocsiban tudjuk meg Nicktől. Nagyon ritka lények, a Galapagos-szigeteken találta meg őket egy Grimm, aki Darwinnal utazgatott. A faj szelíd, félénk és visszahúzódó, értelmesek, barátságosak és béketűrőek – épp ezért a rokon könnyen tudott velük végezni, ezen Hank ki is akad rendesen. Mivel Pierce nem lehet a tettes, de az órája mégiscsak a lánynál volt, biztos volt egy cinkostársa, egy oroszlán, vagyis a tanár – vezetik le ügyesen. De bizonyítékuk továbbra sincs, hiába nőtt kettőre az áldozatok száma. A történet nem kerek, de azért bekopogtatnak a tantóbácsihoz, hátha most jobb alibije van. Hiába kopácsolnak, a tanár nem nyit ajtót. Az ablakon belesve felborult székek és vérnyomok látszódnak, úgyhogy bemennek. Követik a vérnyomokat a lépcsőn le, ahol a tantóbácsi hulláját találják csak. A ház üres, Hank pedig nem nagyon érti, mi lehet a gyilkos, ha simán kinyír egy oroszlánt is. Elindulnak körbeszaglászni.

Adalind a hercegi kastélyban beszélget bátyóval, főrendőrrel való kapcsolatáról értekezik. Végre megtudjuk, hogy kerül a félvér herceg Portlandbe. A bátyó még csak várakozott a trónra, mikor megtudta, hogy apja egyik szeretője egy boszorkányszörny volt. Ez persze elég nagy skandalum, ezért Sean édesanyja kivette a fiát a svájci magániskolából, és apuci gépén Amerikába menekült. A hercegné ugyan nem szeretett volna egy boszorkányszörny-rokont, de a tesó nem ilyen előítéletes. Viszont lesz szíves Adalind is kiteregetni a kártyáit ezek után. A leányzó beveti csalinak a tesót, és persze annak Grimmjét is, amire a tiszta vérű herceg rá is harap – minden érdekli, ami Nick-kel kapcsolatos.

Pierce felhívja Nick-et azzal, hogy azt hiszi, tudja, ki a gyilkos. A fiú rettenetesen fél, és mindenáron Nick-kel akar beszélni, mert szerinte csak ő érti meg. Közben anyuci bejön, és azt akarja, hogy a fia tegye le a telefont – mire a fiú elfut, Nick meg bamba arccal bámul a telefonjába. Anyu próbálná elmagyarázni Pierce-nek, hogy el kellett volna mondania, hogy mit csinált, hogy a fiú is megérthesse, eközben a fiát még mindig kínozza a fejfájás, és nem akar anyuval beszélgetni. Anya szerint a fiú semmit sem ért, ő meg azt gondolja, hogy mindent ért – ez egy ilyen mély értelmű párbeszéd kettejük között. Pierce berohan a mosókonyhába, kikap egy ruhadarabot belőle, azt kiabálva, hogy az anyja a gyilkos – aztán csak néz, mikor rájön, hogy az bizony az ő pólója, nem anyáé. Anci nem akarta, hogy a fiának baja essen, mert tudta, hogy az okosság manapság már nem elég, de nem sejtette, hogy ilyen következményekkel fog járni. Mielőtt tovább mentegetőzhetne, a fiú gyorsan oroszlánná válik, és rátámad az édes anyukájára.

A nyomozók a sikoltozásra érnek oda, pisztoly kézbe, elölről-hátulról behatolás, ahogy tanulták. Nick megszívja, mert berongyolva csak anyát látja a földön feküdni, az oroszlán meg rátámad hátulról, földre viszi, és kiveri a kezéből a pisztolyát. Persze, mit neki egy oroszlán, puszta kézzel is simán dobálgatja a nappaliban, és addig üti, amíg mozog. A berontó Hank ki is akad, hogy egy fiúcskát ver, akiről ő maga mondta, hogy ártalmatlan. Anya szolgál a magyarázattal: a fiú nem is tud róla, hogy ő tett volna valamit, a tettes az oroszlán – anyuci születése előtt módosította a génállományát, több gént adott hozzá. Pierce sosem bántotta volna a barátait, de az oroszlán-fele veszélyesnek gondolta őket. Mire ezt tisztázzák, a fiú elmenekül. Nick kiadja a körözést rá, és utánaindul.Pierce fut-szalad, törölgeti a vért a szájáról, és a járőrök már jelentik is: egy parkban van a víztoronynál. Mire Nick odaér, a fiú az épület tetején üldögél, lábbal a mélység felett. Rettenetesen gyötrődik, amiért megölte a barátait, közben felváltva hol teknős, hol oroszlán, hol ember. Az ember ugrani akar az önvádtól, szegény teknős semmit sem ért, az oroszlán meg azt bizonygatja, hogy ő csak segíteni akart a fiúnak, hogy meg tudja védeni magát. A fiú nem tud megoldást a problémára, mert ő senkit sem akar bántani, közben Nick elővesz egy bilincset, és az egyik karikát a saját csuklója köré zárja. Pierce leugrik, Nick fél kézzel elkapja, a másikkal meg megbilincseli.

Főrendőr a nyomozókkal beszéli meg az ügyet, az elmezavarról és a genetikai módosításról is szó esik. A herceg sajnálgatja, hogy mi lesz szegény fiúval majd a börtönben. Erre csattanós választ kapunk a következő jelenetben, két benga állat akar belekötni Pierce-be a sitten, aki eleinte szeretné elkerülni a konfliktust, de aztán oroszlán-üzemmódba vált, a képernyő pedig elsötétül, a képzeletünkre bízva, mi történik. Monroe hangos ’ó, öcsém’-mel üdvözli a belépő főrendőrt. Megvitatta a főnökasszonnyal, és van egy jó meg egy rossz híre. A jó az, hogy van egy nyugtató-féle, a viagra ellentéte, ami enyhíti a testi tüneteket. Az érzelmi összetevőt viszont csak akkor lehet kezelni, ha főrendőr behozza a nőt, aki iránt lobog, páros kezelésre van szükség. Sean persze közli, hogy ez képtelenség, Monroe viszont azt, hogy másként reménytelen, mint a szerelem általában, és kezelés nélkül a tünetek súlyosbodni fognak. Nem fog tudni uralkodni magán, és nem csak ő lesz veszélyben, hanem az is, aki elválasztja az imádott személytől. Ha semmit sem csinál, akkor nem lesznek jók a kilátásai.

És itt van vége, anélkül, hogy megtudnánk, mi is lesz ezzel a szállal. Kell valami izgalom a következő részre is.