Az idézet a Palackba zárt szellemből való, és az epizódhoz sok köze nincs, csak ha megnézzük az eredeti angol címét (The Bottle Imp). Az első két perc húsz másodpercet borítsa a feledés homálya, Nick csak álmodta, hogy Juliette egy csapásra mindenre emlékszik, de szerencsére nem is. Szép szőke kislány várakozik egy verandán, apa érkezik érte kisteherautóval. Monroe belép Rosalee fűszerüzletébe, és rögtön telefonál is egyet: a rókalány arra kéri, készítsen el egy bájitalt Leroy-nak, és adja oda neki a süketítővel együtt. Ez utóbbi egy elég érdekes fejre tevős cucc, abba kell beleönteni a gyógyszert. Rosalee diktálja a hozzávalókat, rögtön fekete macskacsurival kezdődik, Eddie ki is akad rajta. Apuci a kislánnyal egy benzinkútnál tankol, de nincs a kártyáján pénz. Apu rém ideges, kiabál a kutassal, de azért ad egy másik kártyát, közben bocsánatot kér a kislányától, amiért kiabált. Bemegy a kártyáért, de az sem jó, úgyhogy a kutas készpénzt kér, ami kinn van a kocsiban. Mikor apuci kifordul a boltból pénzért mentében, átváltozik, valami eddig nem látott állattá, majd megtudjuk, mi ez. A kutas közben felveszi a csörgő telefonját, a barátnője hívja, hogy átjönne egy kis olajcserére. Zajt hall a bolt másik részéből, odamegy, hogy megnézze – de már csak azt látjuk, hogy nekivágják az ablaknak. Főcím.

Nyomozóink helyszínelnek a benzinkútnál, rengeteg vér mindenütt, szegény kutas csúnyán végezte, rettenetes sebek vannak a hasán. Két kamera is van a kútnál, úgyhogy Wu intézkedik a felvételekről, és a Nick által kért bankkártya-olvasót is megnézeti. Apu megáll az út mellett, és még mindig nagyon feszült, hiába próbálja nyugtatni a kislánya, hogy minden rendben lesz (csak megjegyezni kívánom, hogy a pasinak gyönyörűséges pszichopata tekintete van, kár, hogy ide nem tehetek képet). Mivel a kocsit nagy valószínűséggel köröztetik a rendőrök, így váltaniuk kell – egy épp begördülő kisteherautó jó választásnak tűnik. Az átküldött képeken az látszik, ahogy apu szétveri a bolti kamerát, meg a kinti felvételeken jól felismerhető a kocsi rendszáma. A sikertelenül lehúzott hitelkártyák és a kocsi is William Robert Granger nevén vannak. A címükre be van jegyezve egy priusz is, Lili Ann Granger nevére, aki nyilván az anya lehet. Főrendőr (a hercig herceg) odaküldi a nyomozókat, mert ha a pasas a gyilkos, a nő is veszélyben lehet.

Apu nem nyírja ki a kisteherautós fazont, hanem szépen megkéri, hogy vigye el egy darabon, mert lerobbant a kocsija. A fickó először húzódozik, de a kislány is kérleli, úgyhogy meglágyul a szíve, és felveszi őket. Monroe épp kikeresi az utolsó összetevőt (a macskacsuri már benne van), amikor betámolyog a boltba szegény kis Leroy, aki egy fülgyulladással bajlódó egérke. Ilyenkor nincs semmi egyensúlyérzéke, úgyhogy nagyon gyorsan szeretné az orvosságát. Monroe boldog örömmel veszi le a polcról a kikeresett utolsó hozzávaló – helyett a mellette lévő üveget, belekeveri a löttybe, és odaadja az egérkének, a süketítővel együtt. Két kocsival szállnak ki a nyomozók apu házához, szokásos berongyolás-keresgélés-pisztollyal-hadonászás után a vérnyomokat követve megtalálják anyut – a fürdőszobában fekszik, alig-alig él, a lányát keresné, és átváltozik ő is ugyanolyan állattá, mint apu. Nick el is mondja gyorsan Hanknek, hogy anyu keveréklény, akkor nyilván a férje is az, mire Hank sommázza az esetet: agyba-főbe verte a feleségét.

Grangerné rossz állapotban van, a keze és a bordái is eltörtek, benyugtatózták, úgyhogy nincs kihallgatható állapotban. Grangerről annyi tudható, hogy korábban történelmet tanított és fociedzőként dolgozott, de valami nem mehetett jól, mert később építőmunkásnak állt, a főnöke ráadásul előző héten kirúgta, sokat hiányzott, labilis alkat volt, gyakran összekapott a többiekkel. Főrendőr szerint megválik a kocsitól, mert tudja, hogy keresik, és most már nincs vesztenivalója. Apu autózik az őket felvevő morcos sofőrrel meg a kislánnyal – mikor bemondják a rádióban, hogy körözik a kislányt. April azonnal rá is vágja, hogy bemondták a nevemet, nehogy a sofőr ne tudja már, hogy ők a keresett személyek, úgyhogy az idilli autókázásnak vége is szakad. A sofőr fenyegetőzne kicsit, hogy árokba hajt, de Granger átváltozik, és átveszi az irányítást.

Wu közben átkutatta apu lakását (a feleségétől külön élt), és megtalálta a laptopját, meg egy csomó számlát építési anyagokról. Az eszméletlen sofőrt apu behúzza az útszéli fák közé, és a rémült Aprilnek sem mondja meg, mit csinált vele. A laptop adatai alapján Granger fegyvereket, komposztvécét, terepszínű ruhát, még több fegyvert, és konténereket keresgetett a neten. Nick szerint valamitől nagyon félhet. Mielőtt Wu humora kiteljesedhetne, Juliette érkezik, épp a sarkon ebédelt, gondolta, benéz Nickhez, hátha attól beugranak az emlékek. Wura és Hankra persze gond nélkül emlékszik – és ekkor jő a herceg is. Juliska totál zavarba jön tőle, alig tud válaszolni a hogylétét firtató kérdésre, de bizony főrendőr kemény tekintete is erősen ellágyul a nőt szemlélve, fúj. Juliette zavartan jobbra el, Wu meg közben talált néhány képet a gépben, ami erdőben készült, csomó építőanyaggal. Megígéri, hogy megpróbálja kinyerni a gps koordinátákat, hogy megtudják, hol építkezik Granger.

Nick elhívja Hank-et, további információkat keresni, a lakókocsijába. Hank eleinte fanyalog, de aztán teljesen elvarázsolódik, főleg, hogy a könyvekben látja azokat a lényeket, amikről mi tudjuk, hogy a korábbi epizódokban Hank életét is megkeserítették. Főrendőrt Adalind hívja fel, az iránt érdeklődik, hogy ki ölte meg az anyját. Gyorsan megbeszélik, mennyire kitolt Nick-kel, de az exboszi szerint ez teljesen rendben van, Nick elvett valamit tőle, tehát neki is joga volt elvenni valamit Nicktől. A hírre, hogy Juliette már magához tért, egyből levágja, hogy csak a hercig herceg ébreszthette fel. Nem mondja meg, hogy mit adott be neki, nem mondja meg, hol van most, és személyesen megbeszélni sem akar semmit, hiába próbálkozik főrendőr ezerrel. Így hercegünk nagyon morcos, mikor Adalind rányomja a telefont, és még inkább bemorcul, mikor észreveszi, hogy a telefonálás alatt Juliette nevével írta tele az egész oldalt a gépén.

Hank találja meg a keresett lényt, Granger egy vadborz, ellenszenves, lobbanékony, dühkitörésekre hajlamos, veszély esetén földalatti üregekbe menekül. Ebből rögtön kitörpölik, hogy nyilván a hegyekbe vitte a konténereket, amiket üregekként használ, és April is ott kell legyen. Hank meglát az egyik rajzon egy számszeríjat, így Nick megmutatja neki a fegyverszekrényét. Hank kiszúrja a kőmorzsoló lelövésére alkalmatos puskát, és ennek kapcsán megtudja, hogy Monroe mentette meg akkor az életét, ahogy Nicket is sokszor. Közben kiderül, hogy apu nem kispályázott, nem egy konténert rendezett be, hanem sokat, amiket alagutak kötnek össze egymással. Van itt minden, mi szem-szájnak ingere, tökéletesen berendezett kis bunkert hozott össze, nem csodálom, hogy kimerült a hitelkerete. Ráadásul az egész cucc tökéletesen elrejtve, a föld alatt pihen. Nagyon kedvesen lefektetni a kislányát, miután éjjellátóval végignézte a környéket, hogy nincs-e ott valaki. Elmondja Aprilnek, hogy mivel nem tudta, hogy ilyen hamar ide kell jönniük, még kell egy-két dolog, úgyhogy reggel el fog menni bevásárolni, de gyorsan visszajön majd, utána pedig elmennek vadászni, mert kell a hús. April ennek örül, és szépen elmegy aludni.

A fűszerüzletben csörög a telefon, Rosalee érdeklődik Monroe-nál, hogy minden rendben van-e. A nagynéni nincs jól, de Monroe már legalább ezerdollárnyit árult. Rosalee rákérdez Leroy-ra, és Monroe-ban ekkor tudatosul, hogy valamit elszabott. A lány szerint, ha macskamentát tett volna a cuccba, az nagy baj lenne, tízes skálán tizenegyes méretű. Monroe úgy dönt, meglátogatja Leroy-t (figyeltétek közben, milyen zseniálisan rejtegeti Rosalee pocakját? Vagy csak félig látszik, vagy takarót hajtogat maga előtt). A morcos sofőr nem halt meg, ugyan összekötözött kézzel, és bekötött szájjal, de előbújik a fák közül. Apa szerint négy és fél óra, míg visszaért a soppingolásból, de April addig nézheti az órát, és apu megígéri, hogy visszajön, April meg addig marad, és nem mozdul. Granger alapfelszerelésként távcsöves puskát visz magával a bevásárláshoz. Nickhez befut a morcos sofőr vallomása a lopott kocsiról, Wu pedig megtalálta elég pontosan, hogy hol készült a fénykép. Kutyás keresés indul, mindenféle akciócsoportos zsarukkal is kiegészülve, úgyhogy gyorsan rálelnek a bunkerre, pontosabban a kutyuk megállnak felette, Nick meg a Grimm-tudással felvértezve kiszúrja a csapóajtót. Lemennek, megtalálják Aprilt, aki az őt nyugtatni igyekvő Nick nyakába veti magát. Apu közben visszaér, a fák közül figyeli, hogy betörnek a fáradságosan megalkotott menedékébe.

Monroe hang után is megtalálná Leroy lakását, szegény eléggé ki lehet akadva, mert dűt-borít, rombol mindent maga körül. Eddie-nek ott szakad el a cérna, mikor Leroy egy láncfűrésszel szétvagdal egy hatalmas állóórát. Egy ajtóval lecsapja a rátámadó egérkét, és a süketítőbe tölti az ellenszert. Probléma megoldva, hiszen az egyensúlyzavarok megszűntek. A két nyomozó közben Aprillel beszélget, igyekeznek megtudni tőle valamit a benzinkutas megöléséről vagy anyu bántalmazásáról, de April nem egy használható tanú, folyton csak anyát akarja látni. Megjönnek a gyerekvédelmisek, a kislány nevelőszülőkhöz kerül, amíg az anyukája meggyógyul. Hank közben csörög, Granger szomszédja hívja, hogy a férfi volt a háznál, és megtudta, hogy a felesége melyik kórházban van. Nickék is oda indulnak, de mi már azt látjuk, hogy a teljesen feldúlt vadborz berongyol anyuhoz a kórterembe.

Nick és Hank megérkeznek a kórházba, felrohannak – és látniuk kell, hogy apu gyengéden csókolgatja anyu kezét. Ettől függetlenül le akarják tartóztatni, mire a borz azt mondja, ők semmit sem értenek. Nick szerint mégis, de anyu elkezd beszélni. Nem a pasi a hunyó, ő semmit sem csinál. April kezdett el túl korán átváltozni, tizenhárom éves kora helyett kilenc évesen, és a szülők még nem álltak erre készen. Anyu is úgy sérült meg, hogy nem tudta megfékezni a kicsi lányt, és a kutast is ő gyilkolta meg. Nem szabad egy pillanatra sem szem elől téveszteni, nagyon veszélyes. Ennek fényében elég érdekes, hogy a gyermekvédelmis egy teljesen normális családhoz viszi Aprilt, ahol van egy kb. vele egyidős, undok fiúcska is. A szülők kedvesen fogadják, és hátraküldik a többi gyerekkel játszani a kertbe. April hintázna, de a fiúcska lelöki, mire a kislány őt löki le, és még le is barmozza. A nevelőapa erre meg szeretné büntetni, leültetni egy időre – de April igazságtalannak érzi a büntetést, hiszen nem ő kezdte a lökdösődést, tehát átváltozik, és marcangolni kezdi a pasi karját. Nyomozóink a sikoltozásra érkeznek a helyszínre, mentőt hívnak apához, a kislányt meg őrizetbe veszik.

Nick épp kávét tölt magának, mikor megérkezik a javítóintézetből a hölgy, aki Aprilért jött. A nő ismeri Monroe-t, és szerinte April nem tehet arról, hogy nála korábban kezdődött az átváltozás, mert egy csomó hormont raknak az ennivalóba. Még egy évig fennáll a veszély, hogy másokat is bánthat, de majd ő igyekszik odafigyelni rá. Nick hitetlenkedve kérdezi, hogy ő fogja-e korában tartani a kislányt, mire a hölgy gyorsan átalakul, ha jól látom, oroszlánná, és közli, hogy neki ez menni fog. Juliette gyertyafényes vacsit készít Nicknek, ami olyan jól sikerül, hogy utána még táncolni is kezdenek, pont, mint régen. A tánc egy szenvedélyes csókkal ér véget, mindaddig, míg Juliette fel nem néz – ugyanis Nick helyett a herceget látja maga előtt. A jogos kérdésre, hogy mi a baj, azt feleli, hogy én, majd elmenekül.