Mikor néztem a részt, azt hittem, hogy mondjuk a Hófehérkéből van az idézet, de egy másik egyedül maradt leányka sirámait idézték, magyarul nem is találtam meg a mesét. Apa és lánya beszélgetnek esti elfoglaltságaik közepette, megtudjuk, hogy a kamasz leányzó igazi stréber, öt kurzust hallgat egyszerre az utolsó gimis évében, apuci meg félti, hogy sok lesz ez, beszéljen az iskolai tanácsadóval másnap. Szórakoznia is kellene néha, de a szőkeség inkább elmegy befejezni az esszéjét. Ébresztést nem kér reggelre, mert már csak néhány napja van pihenni, de a tanácsadóval beszélni fog, és a szennyest is elintézi, még az esszéírás előtt. Igazi mintagyerek ez, ilyen nekem is kéne, tuti valami baj fogja érni. Ezt megerősítendő a házuk előtt megálló kocsiban az amúgy jó kiállású fiatalember (rendszeres olvasóink már tudhatják, olyan igazi pszichopata nézése van) valami féllénnyé alakul, ilyet eddig még nem láttunk.

Juliette kórházi zselét falatozgat, mikor Nick csokorral és almás netbookkal érkezik. Julis meglepi azzal, hogy közli, emlékszik rá, de aztán kiderül, hogy mégsem, mert csak annyi rémlik neki, hogy Nick az a rendőr, aki behozta a kórházba, az elmúlt három év egyéb történéseiből semmi vele kapcsolatos nincs meg neki (éljen!). Nick képeket kezd mutogatni, amiből Juliette rájön, hogy elég közeli viszonyban kellett legyenek egymással, nem nagyon kap szikrát szegény, hogy már három éve együtt élnek. Nick meg attól fog padlót, hogy minden más viszont megmaradt nője agyában, még a kezelt kutyák neve is, csak épp ő nem. Juliette fáradt, így Nick egy bátortalan kézsimogatási kísérlet (sikertelen, a nő elhúzza a kezét) után lelép. Zsenileány pakolászik a szobájában, mikor a kocsiban látott szörnypofák elkapják. Főcím (tényleg benne van egy villanásnyi ideig főrendőr átváltozása).

Doki tanácstalan, nem tudja, milyen súlyos Julis emlékezetvesztése, és hogy az agy mely területeit érinti. Nick hiába kötögeti az ebet a karóhoz, hogy egy csomó dologra emlékszik, csak épp rá nem, a doki szerint még néhány vizsgálatot el kell végezniük, addig maradjon türelmes, és ennyi. Juliette borzadó arccal nézegeti a közös képeiket, és nem érti, miért nem emlékszik a pasijára (jelzem, ha nekem ilyen alexitímiás párom lenne, én is gyorsan igyekeznék elfelejteni). Szép szőke lánykát a két támadója valami elhagyatott farmra hurcolja, keze összekötve, szája beragasztva, kirángatják az autóból, és kezeinél fogva lelógatják egy kútba, hogy „lecsillapodjon”.

Hank egy pszichiáternél üldögél, mesélni próbál a szorongásairól. (Itt jegyezném meg, hogy a nő szerepe rém gyengére van írva, minden egyes reakciója hiteltelen, szánalmas, valódi szakember semmire sem reagálna úgy, ahogy ő. Csak úgy mondom, a mundér védelmében.) Kezét tördelve idézi fel a korábbi részekből vett különös dolgokat, amit átélt, és bár elég nehéz elmondania, azért csak mesél a nagylábas sztoriról. Olyannyira sikeredik beleélnie magát, hogy felállva flessel tovább, mire a csajszi próbálná leültetni, ő meg – mivel épp a dúvad támadását éli át – ellöki magától a csajt. Kész, rájön, hogy totál be van csavarodva, úgyhogy fogja a kabátját, és távozik, a nőci hiába győzködi, hogy van még idejük beszélgetni. Nick Monroe-val látogatja meg Juliette-et, abban reménykedik, hogy kettejüket együtt látta a kóma előtt utoljára szíve hölgye, hátha ettől beugrik neki valami. Szegény dúvad hiába magyarázza neki, hogy ha Nick nincs meg a nőnek, akkor rá sem fog emlékezni. Ehelyett, mikor a kórterembe lépnek, Julis azonnal felderül, nevén szólítja Eddie-t, simán tudja, hogy a dúvad megmentette az életét, Nickre viszont továbbra is csak szeretne visszaemlékezni. Eddie erőlködik, a szerencsétlen vacsorát idézi fel, de Julis szerint kettesben voltak, hiába minden. Nick lelép, Monroe marad, és ismét elhangzik a remek kérdés: honnan is ismerik egymást Nick-kel.

A lánykát felhúzzák a kútból (baromi jó anyagból lehet, több órát töltött el a karjainál fogva felfüggesztve, és semmi baja a vállízületeinek), a pasik meg csak szaporodtak, már öten állják körül. Egy idősebb csóka kezd vele beszélgetni, megtudjuk, hogy ő bizony rokon, kislány korából ismerik egymást, de az apja csúnyán lelépett vele és az anyukájával, és ők nagyon dühösek, mert szégyent hozott rájuk. A lányka kérdésére, hogy mit akarnak tőle, a pszichopata nézésű válaszol: visszaszoktatják a falkába, mindehhez gyönyörű sárga szemet villant, ahogy a többi pacáknak is fénylik a szeme. Szóval a lányka is féllény, csak jól titkolja. Nick a boszimama hullájáról készült képeket mutogatja főrendőrnek, gyanúsított nincs, és nagyon kikérdezhető személy se. A boszinak nem volt munkahelye, csak rengeteg gyógynövény meg tükör a házában, és egy csomó pénze a számláján. Rokon csak a lánya, de az eltűnt, nincs sehol. Aranyos a jelenet, ahol mindketten úgy tesznek, mintha fogalmuk sem lenne semmiről, miközben mi tudjuk, hogy ők tudják… Tiszta macskafogó. Végül megállapodnak, hogy lehet, hogy a lány a hunyó, így mindketten szeretnék előkeríteni.

Hank megérkezve Nick biztatására elkezdi mesélni, hogy kezd kikészülni. Mivel kilátásba helyezi, hogy leszerel, a társa beijed, és mindenáron igyekszik rávenni a csokifiút, hogy beszélgessenek már egy kicsit. Mielőtt belemelegednének, Wu érkezik, Hank-et egy haverja keresi, fontos ügyben. A haver nem más, mint zsenilány apukája, a lányt amúgy Karlinak hívják, és Hank a keresztapukája. Jarod apuci elmeséli, hogy a leánya eltűnt, ő meg csak akkor vette észre, hogy nincs meg, mikor az iskolai tanácsadó felhívta, hogy nem ment be hozzá a lány. Hazarohant, de egész biztos, hogy még az éjjel eltűnhetett, mert ágya vetetlen, a szennyes meg mosatlan, ráadásul a telefonja is a szobájában volt. Felhívott már egy sereg embert, de senki sem látta. A rutinkérdések megválaszolása közben Jarod átalakul, ő is olyan fejű, mint az elrablók, persze Nick ezt detektálja. Szeretne Grimmként tovább nyomozni, de Hank jelenléte miatt nem teheti fel az adekvát kérdéseit apának, úgyhogy elhúz a lakókocsijába kutakodni. Monroe már olvassa is, préridögnek hívják a fajtát, aljas, gonosz fickók, ők a keveréklények utcai bandái, még a dúvad sem szívesen találkozna velük. A falkatagság egy életre szól, tilos a kilépés. A könyv illusztrálva leírja egy szertartásukat, a nőstényt kikötözik a termékenységi körbe, és valamelyik falkatag megerőszakolja, a lány tizenhetedik szülinapját követő első teliholdkor, ez a beugró a falkába. Milyen véletlen, Karli épp most múlt tizenhét. A szertartás az aseveración névre hallgat, és egy nagy zabálással kezdődik, főként kutyákat és egyéb kisállatokat fogyasztanak. Mivel a telihold épp ma van, és Monroe-ra sincs jó hatással, így ő nem megy préridöggel küzdeni. Ja, és Eddie szerint Juliette mindenre emlékszik, Nick-et kivéve, úgyhogy lehet, hogy végig ez volt Adalind terve. Nick erre most nem ér rá, meg kell találnia Karlit.

Jarod a listája felett töpreng, a barátai közül senki sem haragszik a lányra, szóval semmi nyom. Nick érkezik, és mivel Hank elmegy kávéért, gyorsan bevallja apucinak, hogy ő egy Grimm, de egy oldalon állnak, szóval nyögje ki, lehet-e köze a falkának a lány eltűnéséhez. Jarod nem is gondolt a rokonságra, évek óta külön élnek, de a felesége rokonai tényleg nagyon hagyományőrzők, lehet, hogy a lány nagybátyja áll az egész mögött, mert ők még tartják az aseveraciónt. Ezt kimondva rögtön helyére kerül az agyában minden, mondja is a nagybácsi nevét. Két kattintással kiderül, hogy az már nem Texasban lakik, ideköltözött Portlandbe, két hónap alatt négy közlekedési bírságot és egy garázdaságot gyűjtött be. Egy autószerelő műhelyben melózik, úgyhogy mennek is oda. A műhelyben Jarod nem ismer fel senkit, áll viszont ott egy gyönyörű moci. A tulaj is keresi a nagybácsit, mert két napja nem jött dolgozni, de a címét azért meg tudja adni. Közben egy melósnak besárgul a szeme, és sietve távozik, mikor hallja, hogy a rendőrök kit keresnek.

A nyomozók már a lakás ajtaján dörömbölnek, ahonnan erős bűz szivárog kifelé. Ennek hatására berontanak, de a lakás üres, csak a fürdőszobában vannak állati tetemek – nyilván az előzetes lakoma maradványai. Ja, és az éjjeliszekrényen ottfelejtve egy ház adásvételije búsong, hát nem pont azé a tanyáé, ahová a lányt az elején elhurcolták? Pszichopata préridög kést élez, majd elkezdi lemetélni Karli ingét, mondván, tisztának kell lennie a szertartáson. Nem viccelnek, egy kád hideg vízben brutális módon fürdetik szegény lányt, majdnem belefullad. Hank elmondja Jarodnak, hogy mit találtak, de nem szeretné, ha apuci is velük tartana a farmra. Ehhez képest apa megy, mert Nick is a pártját fogja, hogy talán segíthet. Karli kap egy gyolcsruhát, hogy vegye fel, majd a termékenységi körbe hurcolják, közben nagybácsi igyekszik mosni az agyát, a falkáról szövegel. Mielőtt hozzáláthatnának a szertartáshoz, a szép mocin az autószerelő érkezik a hírrel, hogy rendőrök keresgélik őket.

Nyomozóink megérkeznek a farmra, a préridög-család szépen beállva várja őket, mintha épp a semmit tennék, a lánynak meg nyoma sincs. Mielőtt beszélgetni indulnának, Hank rászól Jarodra, hogy maradjon a kocsiban. Nagybácsi a kérdésekre úgy tesz, mintha ma született bárányka volna, nem tud semmiről, évek óta nem is látta a család másik felét. A keresztkérdéseknek útját állja, hogy Jarod kiront a kocsiból, és nem kis indulattal faggatózni kezd. Mivel a két rendőr eltaszigálja onnan, így maga indul felderíteni a terepet, Hank meg utánarohan, hogy visszahozza. Nick eközben az őt megfélemlíteni igyekvő falkával néz farkasszemet, és totál magabiztosan válaszol a nagybácsinak. (Hiába, mióta letöltötte a mátrix-alkalmazást, már sokkal nagyobb az arca, mint az első pár részben volt.) Apuci megtalálja a termékenységi kört, de a lány nincs ott. Nem is lehet, megint száját leragasztva a kútban lógicál.

Jarod üvöltve keresi a lányát, Hank meg kiszúrja a szép motort az egyik pajtában. Ebből rájön, hogy tudták az érkezésüket, úgyhogy félrehívja Nick-et, hogy ezt megossza vele. Ahogy sétálgatnak, feltűnik nekik, hogy a kút kötele mennyire inog, mire gyorsan kihúzzák a lányt. Eközben Jarod nekirohan a nagybácsinak, de a többiek egy pillanat alatt a földre teperik. Mikor meglátják a préridögök, hogy a nyomozók megtalálták a lányt, pisztolyra kapnak, és lövöldözésbe kezdenek, de nagybácsi gyorsan leállítja őket, nehogy a lány sérüljön meg. Így Hankék berohannak a pajtába. A lányka totál hisztérikus, előbb attól, hogy megölik apust, de aztán Nickre néz, és teljesen pánikba esik, hogy a Grimm fogja őt megölni. Hank nem érti, miért reagál így a társára a keresztlánya, de hiába próbálná nyugtatni, Karli átalakul, mire Hank pisztolyt ránt. Nick ugrik a lány elé, hogy le ne lője, és végre beszélgetnek, még ha kissé emeltebb hangnemben is. Nick elmagyarázza, hogy ő is látja mindazt, amit a társa, sőt még többet is, de ez így van jól, minden okés. Hank nem kicsit van megdöbbenve. A falka közben sakkban tartja apát, nagybácsi meg a zsarukat akarja elintézni, amúgy préridög-módra. Hank még egy kicsit hitetlenkedik, pedig Karli is győzködi, de nincs idő további lelki életet élni, nagybácsi be akar jönni beszélgetni. Mivel Jarod élete a tét, beengedik, de Hank felkészül rá, hogy a bátyó is át fog alakulni.

Nagybácsi be, beszélgetni szeretne, rendőreink viszont a Mirandát kezdik el sorolni neki. Erre átalakul, és lerohanná Hanket (hihetetlenül fel tud gyorsulni, azt meg kell hagyni), de ő résen van, és olyan jobbegyenessel fogadja, hogy a bácsi padlóra kerül. Hank megnyugszik, hogy elkapott egy préridögöt, Karli meg nagy elégedettséggel vágja a bácsi arcába, hogy Nick egy Grimm. Hogy a többi falkatagot becsapják, hősünk egy deszkával kezd el csapkodni, Karli meg átélten sikoltozik hozzá, és „megöli őket” kiabálással kiszalad a pajtából. Erre a többiek – a pszichopata kivételével, aki apust tartja sakkban a pisztollyal – átalakulnak és berohannak, gondolom, osztozni a zsákmányon. Mivel a pszichopata közben beszól apucinak, az is felveszi a préridög-pofát, és jóízűt harap a fiúcska karjába, a pisztoly meg szépen porba hull. A pajtába rohanó falkatagok a rájuk fogott fegyverek és a Grimm-felismerés hatására leteszik a fegyvert, belátva, hogy az ellenállás értelmetlen. Jarod közben küzd a pszichopatával, a pisztolyt próbálná megszerezni, de a másik nagyobb is, fiatalabb is, úgyhogy ő marad felül. Mielőtt a megszerzett fegyverrel lelőhetné apucit, Karli egy jól irányzott vasdarabbal törleszt a benne felgyűlt frusztrációkért. Nagy összeölelkezés, boldogság.

Hank a kapitányságon Karli vallomását jegyzőkönyvezné, és elkapja a helyzet fonáksága, hiszen életében először nem írhatja le azt, amit tud. Jaroddal megbeszélik, hogy a barátságuk mit sem változott, bármi történt is. Wu elsüt egy szokásosan rém gyenge poént a tartalmas napról, aztán Hank elmondja Nicknek, hogy ez volt élete egyik legszebb napja – hiszen lehet, hogy begolyózott, de legalább nincs egyedül. Zárásként még Nick hazaviszi a kórházból kiengedett szívszerelmét, aki otthon nem tud mit kezdeni azzal, hogy a házában egy idegen is van, hiába kellene tudnia, hogy ki is Nick igazából. Zavart beszélgetés után végül kimerültségre hivatkozva elmegy aludni, otthagyva szegény hősünket, talpig kétségbeesésben.