A múlt keddi hogyvót itt olvasható

Kedd van, Máté napja. Tegnap Laura szájából meghallgattuk a közöttük lezajlott katasztrófa-szex történetét. Kíváncsi vagyok hogyan fog ma ugyanez a sztori elhangzani a férfi nézőpontjából. Lássuk.

Viccesen indulunk, ha nem is olyan keményen, mint tegnap. Máté ott ül Dargay rendelője előtt a kisszéken és vár. Megint összefut a pszichológus egy betegével, bár gyanítom ezt nem fogja megdugni.

Mi van itt? Most nem a napot baszta el, hanem az időpontot? De nem. Tisztában van azzal, hogy korábban jött kissé, ennek az oka is megvan, meg fogjuk hallgatni. De előtte egy boríték: Laura Mátéval küldte el a tegnap át nem adott honoráriumot. Ha most meg akarnám fejteni ezt a lépését azt mondanám: ezért tette, hogy egy kicsit mára is idecsempéssze a szellemét, jelen legyen az ülésen, ha csak a gondolatokban is….

Szóval Máté bemegy, elég búvalbaszott. Vajon a szex volt ilyen szar számára is, vagy már előre fél attól, hogy vallania kell róla? Hiszen nem hülye, pontosan tudja, hogy a csaj tegnap már kitálalt.

Zavarát bunkósággal próbálja leplezni. Pénzügyi vitát gerjeszt, hamarabb jött- többet akar fizetni, csak hogy ne érezze, adósa a pszichológusnak… Mert szüksége van ám rá rendesen, most már érzi ő is. Dargay felveszi a labdát, lehet szavazni, ki a frusztráltabb és ki hergeli a másikat inkább. Mindenesetre Máté korábbi érkezésével – Laura késős sztorija után – azt is megtudjuk, hogy ennek is van üzenete: A beteg így üzen, hogy fontos számára a terápia, a bunkó viselkedése pedig pont ez ellen hivatott demonstrálni. Érthető, nem?

De Mátét sem kell félteni „Miért gondolja, hogy minden magáról szól?” „András! Érdeklik a tények is, vagy megdönthetetlen az elmélete?” Hihihihi. Jogos. (Ezt a kérdést jó lesz, ha Dargay tartalékolja péntekre, ha ő lesz az, akit Ágnes letámad a „megérzéseivel” és a mondvacsinált elméleteivel.)

Hogy az igazát bizonygassa, a férfi elmeséli végre, miért ért ide hamarabb: Máté ma reggelre, az ülés előttre gyárlátogatást tervezett a saját gyógyszergyárába. Csakhogy már a kapuból majdnem visszapattant, mert az új biztiőr nem ismerte meg. Kopp. Bement az irodába, de egy vezető sem volt ott, elutaztak mind külföldre tárgyalni. Kopp. Ő meg az egész stratégiai tárgyalásokról semmit nem tud. Kopp. Ki is a az, aki azt mondta 3 héttel ezelőtt, hogy nem tud kiszorulni a gyárvezetésből, hiszen ő tulaj?

Háááát elég szarul esett mindez szegény Máté fiúnak, és akkor még nem is mesélte el a Laurás hétvégéjét. Máté nem naiv és/vagy jó emberismerő. Pontosan tisztában van azzal, hogy Laura már kitálalt a naturális részletekről. „Furcsa lány ez a Laura.” Na ebben egyetértünk itt jó sokan. A beszámolója a szexről sokkal jobban tetszett, mint a tegnapi Laura féle leírás. Máté elmeséli, hogy Laura hívta meg vacsorára, a vacsiról rögtön kiderült, hogy csak egy előjáték az utána következő szexhez. Mert az az első perctől kezdve nyilvánvaló volt, hogy szex az lesz, bármit is tervezett Máté. Amikor azt kérdezi Dargaytól, hogy kíváncsi-e az ő szájából is a részletekre és közben elmosolyodik, imádom. Amikor megjegyzi, hogy nagyon szar volt a szex közöttük („minősíthetetlen teljesítményt nyújtottam”), és – bár lehet, hogy Dargay szokott fantáziálni (ááááááááá, dehogy szokott) a betegeiről, azok szexuális meséjéről – na de az ő szar sztorijukról tuti nem fog, akkor már hangosan röhögök. Pedig, ha tudná!

Viszont amikor megkérdezi, hogy „tényleg ennyire fontos- e a szex?”, akkor megint eszembe jut a „meleg Gabi” barát és az is eszembe jut, vajon arrafelé kanyarodunk-e egyszer, hogy azért nem élvezi a szexet Máté, mert momentán a társadalom rossz 50%-nál keresi a kielégülést? Lehet, hogy fiúkkal jobban menne neki? Közben megint nevetek, mert eszembe jut, mi van, ha ő is Dargayt fogja akarni. Na jó, ez utóbbi már tényleg csak gyenge poén.

Végül csak elmeséli Máté is a szex intim részleteit. Nem sok újat a Laura-féle interpretációhoz képest. Elmeséli ugyanakkor, hogy minden adandó alkalommal szóba hozta a feleségét. A pszichológus szerint ezzel meg akarta alázni Laurát. Máté furcsán gyengének érezte magát Laura ágyában, gyengének és tehetetlennek, úgy érezte, hogy akarata ellenére került a nő ágyába, csapdájába. És hogy újra erős legyen, vissza akart vágni a nőnek, ezért kezdett el a feleségéről beszélni. Szándékosan alázta a partnerét, mert szarul érezte magát. Mint ahogy a ma reggeli érkezésekor is szarul érezte magát a gyárban történt események miatt, ezért alázta ma a pénzezéssel a dokit…

Az, hogy ez mennyire helyes és találó, az Máté reakciójából látszik. Egyrészt pont úgy ül, összefont karral, mint Dargay Ágnesnél péntek. Másrészt, amikor kimondják az ítéletet, felpattan - csak ő nem a budira rohan, hanem ahhoz az átkozott kávégéphez.

Máté igyekszik észhez térni, felteszi a heti nagykérdést: „Mondja meg nekem őszintén, tud rajtam segíteni?”. De a válasz kiábrándító: „Ezt nem tudom előre megmondani.” Sejthető volt, hogy egy Máté beállítottságú ember ezzel nem fog megelégedni. Dühöngeni kezd, garanciát akar. Dargay elmond egy tanmesét, aminek a lényeg, hogy nem lehet mindent nagy ugrásokkal, egyszerű megoldásokkal, két kék és három piros bogyó elfogyasztásával megoldani. Szépen finoman kell haladni, fenntartani az egyensúlyt. Dargay nem bűvész, nem tudja jobbá varázsolni Máté életét, de tud vele együtt kis lépésekkel haladni. Egy fogcsikorgatásra nem lehet elköltözés a válasz, egy kiírtott családot nem hoz vissza egy kifizetett temetéssel. Ezek nem valódi válaszok. A kérdés az, hogy Máté elfogadja-e a kis lépések taktikáját és elfogadja-e ehhez társnak Dargayt.

Máté egy műszerhez hasonlítja a pszichológust, aki majd megmutatja a helyes irányt. Eddig csak a pénzügy és a statisztika volt az istene, a műszere, az vezette – és lám hová, egy ember családja meghalt, mert a pénzügyek szerint ki kellett őt rúgnia. Mi van, ha a mostani „műszere” sem lesz jó és Dargayban is csalatkoznia kell?

De Dargay nem akar irányt mutatni, ő azt mondja: menjen minden Máté érzései szerint, ne keresse a férfi a „helyes” válaszokat, mert helyes válaszok nincsenek. Érzések vannak, amik után lehet menni. És a saját megérzései után kell mennie mindenkinek. A szerint kell cselekednie, amit tenni szeretne.

És, hogy mit szeretne most tenni Máté? Menni és megrakni Laurát, de ezúttal úgy istenesen. Hááát úgy látszik, hogy lassan annak is hagyománya lesz, hogy a keddi ülések alatt Dargay mond valamit és Máté egy elég érdekes következtetést von le belőle (lsd. 2 hete az elköltözés-döntés). Laura egy zakkant csaj (mert hát ide jár, tehát az), ezt Máté is elismeri. Sőt a tegnapi poszt, általam költőinek szánt kérdésére is választ ad: igen, az az ölelés, ott a kapuban, Máté és Laura között az a terapeutának szól. Ezt persze Máté nem tudja. Csak azt érzi, hogy van egy harmadik (negyedik, ötödik) aki miatt foglaltak Laura érzései, hogy ez pont a vele szemben ülő pszichomanus, na azt még nem sejti. De ami késik….Azért majd remélem láthatjuk a fejét, amikor ezzel szembesül. Azt hiszem az lesz az a pont, amikor új terapeuta után kell néznie….