Eljött az utolsó epizód is, már csak két hisztis picsa, és vége a második évadnak, ami nagyon erősen indított, de az utolsó két négyesre kicsit ellaposodott. Sebaj, ez is azt mutatja, hogy nem az elmebetegek vannak itthon többségben, legalábbis ami az esküvők szervezését illeti. A mai két ara kamionos és hajós esküvővel kedveskedik nekünk, az elsőt úgy tudom elképzelni, mint a Konvoj című film egyik jelenetét, a másikat meg egyfajta titanicos dolognak, mínusz a jéghegy. Az első mai versenyző Noémi, a Nő, Akinek Eddig Semmi Nem Volt Jó, a hústól és a borsótól állandó rettegésben tartott asszisztens vagy miafasz, (oppardon, koordinátor) aki kamionok között megy hozzá a faszijához, de előtte egy hegyoldalban mutatja a kamera.

Noémi hagyományos palóc menyecskeruhában nyitja a napot, kicsit pikírt hangon meg is jegyzi, hogy manapság ez ritka, érezhető, hogy ő úgy képzeli el az ideális világot, hogy traktorostól kohászig mindenki három rakott alsószoknyában megy dolgozni. A VM-ek a megérkezés után rácsodálkoznak a helyszínre, ez meg mi a faszom? Ez, kérlek szépen egy kamion depó udvara, aluméniumbúl összerakott épületekkel, az. Ide érkezik a két résztvevő kamionnal, mert Noémi faszijának szállítmányozási cége van, és ha már van, akkor mutassuk is, ezeknél a Scaniáknál nagyobb Volvót vezettem tegnap, csak mondom. Erikának tetszett a kamionos érkezés, én először akkor vakultam meg, amikor a vőlegényt megláttam a csillogó fekete bársonyöltönyben, ilyet életemben soha eddig még nem tapasztaltam, lenyűgöző, ahogy a ruha anyaga pont úgy csillog a kameraképben, mintha valaki épp most öntötte volna le egy vödör vízzel.

Na, vonulunk a faluban, akit ide nem hívtak meg, az nem számít. A VM-ek örülnek a kellemes időnek, és annak, hogy nem pornóscipőben jöttek. Valami nagyon fos magyar sláger dallamaira vonulnak be a templomba, mindenki sír, én is, de én nem a meghatottságtól, hanem az idegtől. A pap kenetteljes beszéde közben sem tudtam levenni a szemem a vőlegény öltönyéről, egyszerűen csodálatos, mire volt képes a komenista konfekcióipar és milyen sokáig eláll egy ilyen VÖR-kollekció a szekrényben. Igen? Igen. Na, menjünk bulizni. Visszafele menet a szél feltámad, a VM-ek fázni kezdenek, és stoppolnak, TELJESEN SPONTÁN egy egyterű áll meg mellettük, amibe nemcsak ők, hanem a kameraman és a hangmérnök is belefér, nahát. A depó udvarán áll egy bazi nagy nyitott épület, gondolom garázs vagy műhely esetleg raktár, na itt lesz a buli, az ifjú pár nyitótáncol lelkesen, és Noémi betartja korábbi fenyegetését, itten csak mulatós zene szólhat.

A dekoráció kimerül a rózsaszín használatában, ami nem pink, az fehér, inkluding a lufik, az asztaldíszek, a teasütemények és így tovább. Na, jön a leves, a kérdés csak az, van-e benne borsó, mert ha igen, Noémi Bosózillává alakul át menten, bepattan egy kamionba és leamortizálja az egész lakodalmat, de nem így lesz, mert a szakácsnők minden egyes szemet külön, kézzel kiszedtek a léből, és a húshoz hasonlóan külön tányéron basszák oda a népnek, akinek kell, vegyen, aki meg az üres levest szereti (Noémi), az meg egye úgy. A VM-eknek ízlik a leves, Alexandra viszont remeg a hidegtől. Jön a perkelt, első blikkre nem a hagyományos, paprikás cucc, hanem bakonyi, tejfölös izé, a poén, hogy Erika megint talál benne egy bogarat, de ez most sem zavarja, és tovább eszik.

Noémi megboroztatja a VM-eket, erős, helyi, vidéki, hát persze hogy erős, a nagyvárosban nincs ilyen, debreceniként is irritál ez a vidéksztárolás. Táncolás van a depóban, úgy néz ki a helyszín felülről, mintha egy elbaszott fesztiválon lennénk, ahol a helyi TNT-cover band zenél a színpadon, a résztvevők nagy többsége pedig érzi, hogy ez azért mégis ciki és csak a nagyon gátlástalanok táncolnak. Alexandra töke tele van a mulatóssal, én rettegve várom a vonatozást, mert az tuti lesz. Erika szerint a jó zene akkor ment, amikor zabáltak, és nem a táncolás alatt, van benne valami. Kinga nem érezte annyira jól magát mint várta, a lapos hangulaton pálinkával igyekeznek javítani, sikertelenül. Aztán a semmiből megjelenik egy rakás népviseletbe öltözött, éneklő ismeretlen, akikkel senki nem tud mit kezdeni, bejöjjenek ne jöjjenek, közben a násznép nem ért semmit, ebből egy Monty Python-jelenet simán kijönne.

Az est egyik fénypontja, amikor Noémi egy másfél centi magas tűzön igyekszik átugrani (minek?), de mellé pattan nagy igyekezetében így meg kel ismételni a gyakorlatot. A nagy füst miatt VM-ek köhögnek. Újabb adag kaja jön, töltött cuccok, Alexandra az uborkát keserűnek tartja, ez is új. Sztárvendég is van, miért ne lenne, Bódi Guszti és még ketten a családból, Aranyeső, mi más. Én Soltész Rezsőt akarom sztárvendégnek, lehet? A torta nem egy túl jól sikerült darab, Erika szerint levegővel fújták fel a krémet, de az íze fasza. Éjfélre Alexandrát sírógörcs kerülgeti, mert kismalacok kerülnek az asztalra, sülve, persze. Na, pontozzunk: kaja az tíz, hangulat egy, ruha egy, az 12.

Irány Kinga hajós esküvője egy olasz csődörrel, akinek akkora orra van, mint egy balkezes kozákpisztoly. Kingát a Vörösmarty téren forogja körbe a kamera, hajón ismerkedett meg Diegóval, aki egy kuka mögött kérte meg a kezét valahol Róma-alsón. Romantika, nabazdmeg. A hajó a rakpartról indul Budapesten, a VM-ek a pallón csak nagy nehézségek árán tudnak lemenni, amit nem értek még most sem, pedig háromszor tekertem vissza a cuccot. Alexandrának titanicos a hajó, mert vannak lépcsősorok, meg faburkolat. A dekoráció kifejezetten elegáns, amit Alexa egyszerűnek de elegánsnak tart, Noémi meg régimódinak, mert barna, meg komor.

Az ifjú pár egy régi Corvette-tel jön meg, Noéminek erről is van véleménye, miféle megoldás már semmiféle bevonulás, kamion, mulatós zene, Kinga ott trécsel valami idegennel, nahát. A idegen persze a faterja, de mindegy, ezen lépjünk túl nyugodtan. Kinga ruhája szép, nem túl díszes, Diego hajóskapitánynak öltözik (vélhetően az), és meglepetésre nem templomban lesz a ceremónia, hanem az anyakönyvvezető előtt a hajón. Igen? Si. Na, igyunk. Erika szerint túl rövid volt a szertartás, pedig szeretett volna meghatódni. Noémi az érzelmekre való hatást hiányolja dettó, mert ez volt az első olyan esküvő, amin ő nem sírt. Az első felessel is baja volt Noéminek, mert nem szaggatta ki a fogait a hatvan fok, a Limoncello egy gagyi szar szerinte.

Az előételnek felszolgált májas falatkákkal nem mennek túl sokra a VM-ek, miafasz ez, kérdezgetik, libamáj bazdmeg, sokér', az, de nem jó nekik, mert nem laposhús, perkelt meg töltöttkáposzta. Noémi viccesen gasztrobloggernek titulálja magát, linket, vagy shut the fuck up. Noémi levesfóbiája a a mértékegységnél indul, hiszen nem tányérban vagy vájdlingban kapja, hanem egy csészében, és VAN BENNE BORSÓ BAZDMEG, isten irgalmazzon a násznépnek, máris vérben forog a szeme. Alexandra szereti, ha nem fő szét a zöldség a levesben, és az tetszett neki legjobban, hogy húslevesnek nézett ki, de az íze az fácán volt. Priceless. A hajó megindul, jön a  következő fogás, a kacsa, amitől persze megint behánynak a VM-ek, Noémi meg nem enné, az ilyen ördögtűl való babonaságot, még a krumplipürével is baja volt. A szarvasbélszínről már nem is beszélünk, azt egyik sem ette meg, a hús az röfög vagy kotkodácsol, ennyi, tessék tudomásul venni.

Kinga iszik a VM-ekkel Limoncellót, és jó kedve van, majd ha megnézi ezt az epizódot, nem lesz neki. A nyitótáncot Noémi lekutyázza, táncikálás volt, nem nyitótánc, mondja, se kamion, se Bódi Guszti, se semmi. Az olasz faszik táncoltatják a magyar csajokat, Alexandra az egyikkel el is tűnik egy kis időre, nahát. Erika hiányolja az Aranyesőt és az üvöltve előadott falig hányást, Alexadra szerint viszont fasza volt a DJ. A torta hajó alakú, és ha nem lenne a tetején az a kibaszott tűzköpő, amit minden nyomorult esküvéshez kötelező darabként mellékelnek, még tetszett volna is. Az ízével sem volt túl sok baj, kivéve Noémi esetében, mert neki nem ízlett, miért pont ez jött volna be neki.

Nincs sztárvendég, van viszont ivóverseny, Alexandra beszáll a magyar csapatba, akik az olasz válogatott ellen isznak felest húzóra, és veszítenek. Sebaj, mindenki iszik és táncol tovább, Alexandrát kicsit zavarja, hogy őt kihagyják a VM-ek az össztáncból, nem kellett volna elmenni mittudomén mit csinálni valami olasz legénnyel. Na, akkor a kaja 10, a hangulat egy, a helyszín egy, az 12. A győztes Erika tűzoltó lagzija lett, a másik három kissé keserűen nyilatkozik erről, mert az övék jobb volt, legalábbis szerintük. Sebaj.

Köszönjük a kitartó figyelmet és a kommenteket, jövőre jövünk a harmadik évaddal, ha lesz, addig is kellemes hogyvoltolvasgatást és karácsonyi ünnepeket mindenkinek.