Jelentem, vettem az első komoly akadályt, és a teli tüdőből visító tinitömegen komoly erőfeszítések árán átküzdöttem magam (bár legközelebb a bozótvágó kést sem hagyom ki a túlélő felszerelésből), sőt a dobhártyám is megúszta 8 napon belül gyógyuló sérülésekkel az első élő show-t. Mert már itt tartunk, igen, az X-faktor 2. évada eljutott az élőműsoros, egyenes kieséses szakaszhoz, ha azt hittük, hogy eddig felfoghatatlan mennyiségű könny hullott az előválogatók alatt, jelentem, még semmit sem láttunk. Az illusztris estét megtisztelendő ÖrdögNóri ma padlizsánszínű kanárinak öltözött, amire még mindig keresem a szavakat, és 15 centis tűsarkokon egyensúlyozik (akrobatikus ügyességgel egyébként), mert a mélynövésű Balázst idén nem tartalmazza a műsorvezetőnő kelléktára. A szopottgombóc frizurát mondjuk a fodrász átgondolhatta volna még egyszer, de hogy Nórinak sem szólt még senki, hogy ez a hajvágás élete legrosszabb döntése volt, azt egyszerűen nem értem. Visításorkán és a világ leggagyibb tűzijátéka kíséretében érkeznek a Mentorok is, utóbbi kiagyalójának egyébként spanyol inkvizíciós módszerekkel hoznám tudtára a véleményemet, mert vagy háromnegyed óráig a füstöt nyeltük ezután, a tévéfelvételen meg a világon semmi nem látszott belőle.

De nem is ez az érdekes, hanem a kiscsillagok, pardon sztárjelöltek, akik még 12-en vannak, de 3 óra múlva már csak 11-en, és szerencsére minimális szarozás után már érkezik is az első. Aki Lil.C, és határozottan jó választásnak bizonyul első produkciónak, mert nincs a srácnak az égvilágon semmi lámpaláza. Ezt őszintén becsülöm benne, egy kisfilmben még megnézzük, ahogy Jacko mozdulatait gyakorolja totyogós korában, ez priceless egyébként, utána meg kisujjból kirázza az Usher számot, amit választott. Ez a terep neki való, ha okosak a szerkesztők/mentorok, nem is fognak ráerőltetni más műfajt, meg minek, bízzuk inkább a közönségre, mikor unják meg.

A ma esti adásnak amúgy témája is van, zenei példaképek, nagyszerű, ebbe úgy nagyjából bármi belefér. Itt jegyzem meg, hogy sokkal jobb lenne, ha szorosabbra húzná a gyeplőt a műsor, ami a tematikát illeti, egyéni produkciók és a közös dal tekintetében is. Ne annyit jelentsen már ez,hogy „na, ma melyik U2 számot válasszam?”, hanem tessék igenis feladni a leckét az énekeseknek, az első Megákban is az volt igazán az érdekes, hogy ki mit kezd mondjuk egy Beatles, vagy egy musical feladvánnyal, úgy, hogy nem feltétlen fér bele az aktuális kedvenc dala az adott este tematikájába. Na, jönnek az Ikrek, Magyarország teljes férfi lakossága egy emberként tapad a képernyőre. Hajduék lányai megengedhetetlenül rövid fehér selyemcafatokban érkeznek, legalább nem titkolják, mi az erőssége ennek a produkciónak, mert hogy nem az éneklés, az sajnos 2 hang után kiderül. Christina Aguilera agyonjátszott Beautifulja ilyen hamisan tán még sosem szólt, mentorok sem bánnak kesztyűs kézzel velük ezek után. Feró szerint az előadás egyetlen értékelhető része a vizuális oldalban volt, Geszti szerint a közönségnek tetszett, mindenki más meg le van szarva, milyen gyorsan tud egy mentor reprezentatív közvélemény-kutatást végezni, csak ámulok és bámulok.

Ikrek fancsali arccal el, majd jön Gyurcsík Tibi, akinek a kisfilmje némileg Flashdance utánérzés, Tibi szerel és hegeszt, ezek után hasítson a színpadi produkció is! Amy Winehouse Rehabet hozott, ami érdekes vállalás, de nem működik rosszul egyáltalán. Amit nem tudok értelmezni, hogy úgy a szám felénél beküldenek két funkció nélküli bugyis, harisnyatartós gogo girlt, akik leginkább úgy festenek ott, mintha eltévesztették volna a házszámot, és a szomszédos legénybúcsúba készültek volna eredetileg, és most nem tudják, vetkőzzenek-e lejjebb. A végén még Amy is megjelenik a kivetítőn, ettől a vonagló nőszemélyek még inkább out-of-place-nek hatnak, ezzel valahogy a mentorok sem tudtak mit kezdeni, Tibi is nagy ívben kerülte őket. Ildinek a szám bejött, mert bírja, ha egy pasi női dalt hoz, és fordítva (klubot fogok alapítani vele), de a szürke cucc nem az igazi, ezzel is egyet kell, hogy értsek. Ez a srác kellemes jelenség a színpadon, miért volt ennyire civilre véve a styling, egy öltöny, nyakkendő nélkül simán elfért volna.

Megkapjuk az első szünetünket, a stúdióban mindenhol padlizsánszínű tollak szállnak, vajon marad valami Nórin az este végére? Reklám után Tarány Tamás jön, akinek kisfilmje a fogyókúra körül forog, lemond a rántottáról, hogy dögös lehessen, jó lesz ez, de ne építsenek fel erre a témára több spotot, jobban érdekel, hogy énekel a srác. Ami azt illeti nagyon jól, U2-t hozott most is, Vertigót, és nagy bulit csinál, erről lenne szó. Csak az zavar, hogy mennyire mezítlábas a magyar X-faktor attól, hogy nincs színpadkép és nincs élő zenekar meg vokalisták, egy ilyen előadás még százszor ütősebb és koncert-szerűbb lenne ezekkel a nagyon nem elhanyagolható kellékekkel. Nálunk épp csak pár szín váltakozik random módon a ledfalakon és a még a vokál is szalagról megy. (Kellett nekem belenéznem a külföldi verziókba, én bajom, tudom.) Kis országunkba visszatérve, Tarányt szerette 3 mentor nagyon, Feró szerint rock&roll, Geszti szerint viszont antifazon. Hát nem tudom, az tény, hogy nem mutatna olyan jól köldökig érő dekoltázsban meg extraminiben, mint az Ikrek, de nem mindenki ugyanazt keresi egy énekes produkcióban.

Demes Tomi jön, aki Ildi szerint titokzatos személyiség, és ő nagyon szereti az ilyet. Beatles Let It Be-t hozott a srác, és a dal első fele konkrétan kurvajól szól, szép és hatásos, de egy ponton úgy dönt, hogy nincs elég hajlítás ebben a számban, hát majd ő belerak párat, és a végére már másból sem áll a produkció. Ezt a mentorok is kifogásolják, persze nem annyira leegyszerűsítve, ahogy én írtam, Nóritól meg csak elhangzik, hogy „bítlisz”, ezt soha nem növi ki ez az ország. Geszti szerint ez nem volt 100%-os produkció, amire Tamás azt mondja, hogy lehet, de ő 100%-ig szívvel-lélekkel csinálta, és én ezt el is tudom hinni neki, ez egy jó megnyilvánulás volt.

Kováts Vera kisfilmje egy hatalmas műbalhé, arról szól, hogy apuka nem akarja elengedni kislányát hátul nyitott, teleflitter miniruhában meg ciklámen cicanadrágban, és Vera klasszikus tinilány klisét követve az első sarkon átvedlik a szolid szürke szereléséből, mialatt a háttérben megszólal a Born This Way. Hú, de nagy munka lehetett ennek a spotnak a forgatókönyvét megírni. A színpadon már kilencvenes évek popsztárnak van öltöztetve kockás rakott miniben, farmerdzsekiben, bakancsban és visszagyűrt lábszárvédőben, a neonzöld karikafülbevalót mondjuk nem tudom értelmezni, az egy másik évtized. Produkciójából konkrétan semmit nem hallottam, mert a körülöttem levő tinikórus kötelező jelleggel üvöltött végig, mint sok fábaszorult, egy hét nem biztos, hogy elég lesz a dobhártyám regenerálódására. De azért visszanéztem ám felvételről, Vera édes volt, de sokszor hamis, mindenesetre annyit vigyorgott, hogy ezt az összes mentor elnézte neki, mert egymást túllicitálva ajnározzák. Ja, Kelly Clarksont énekelt, mondja Nóri, én megköszönöm a súgást, mert nekem szükségem volt rá.

Jön a Rocktenors, és majdnem szétszednek egy kocsit a kisfilmjükben, annyira buliznak benne, kiderül, hogy a kocsi az egyik tagé, jó lenne helyette egy újat nyerni, nem igaz? Majd meglátjuk, srácok most Michael Jackson Bad-jét hozták, és ami azt illeti, nomen est omen. Volt benne egy kis Thriller is, de leginkább csak rossz volt az egész, baromira nem szóltak jól, a nikkelbolha a köbön koreográfia mondjuk vicces volt. Sztájlisztjuknak meg az édes jó anyját csókoltatom, a hülyegyerek szerelések- és frizurák sem váltak kimondottan a produkció előnyére. Jöjjön a véleményezés, Ildit nem érdekelte, mit énekeltek, ez most bók? Mikinek minden tetszett az éneklést leszámítva, ebben semmi rock nem volt szerinte, ami elvileg a védjegyük lenne, vagy valami olyasmi.

Bagosi Alexát támogatják be a színpadra, megtudjuk, hogy azért, mert az előző napi próbán eltörte a lábát, minimum 6 hétig nem táncolhat rajta, ez mennyire szar már, tényleg sajnálom érte. A kisfilmje nem tudom, direkt lett-e ellentmondásosra összevágva, egyik pillanatban a gyerekeit ölelgeti, akiket hetek óta nem látott, következő snittben meg azt mondja, hogy neki semmije nincs, csak a hangja. Majd meglátjuk (pun intended), mert You’ll See-t hozott, és ki kell mondanom, hogy próbáljanak már a tehetségkutatós énekesnők nem Madonna dalokat választani, ha nem tudnak semmi újat hozzátenni, vagy akkor át kell értelmezni, de nagyon. És nem, nem kell a rossz duma Ferótól, hogy a Nagyasszony nem tud énekelni, lehet meghallgatni élőben, erről ennyit. Alexára visszatérve kap hideget és meleget is a mentoroktól, leginkább valami szín hiányzott belőle, ezzel én is egyetértek.

Kocsis Tibort mutatják a hatoslottó sorsoláson rendben találni mindent, majd egy baráti vacsin, és most jövök rá, hogy a mai kisfilmek visszatérő motívuma a kaja, hol rántottát sütnek, hol tésztát gyúrnak, hol húslevest kajálnak, éhes lehetett a munkatárs, aki kitalálta ezeket a forgatókönyveket? Tibor ma Could It Be Magicet hozott, ami eredetileg Take That, még eredetibben meg Bary Manilow, és kapott maga mögé pár elképesztően hülyén kinéző táncosnőt. Jajpiros parókák, tépett ujjatlan garbók, forrónadrágok, csillagos harisnyák, hol lehet megpályázni a stylist állását? Tibor hangja jól szól, mint mindig, és ez a lényeg, mentorok persze már megint hajba kell, hogy kapjanak, mert ma még nem veszekedtek eleget. Geszti húzza a száját egy kicsit, mert nem rock&roll, MalekMiki meg kijelenti, hogy ez a srác mindent el tud énekelni, tehát A csitári helyek alattól elkezdve a death metalig MINDENT, érted, Péter?

Megint pihentethetik egy kicsit a visítóizmaikat az engem körbevevő tiniszörnyek a reklámblokk alatt, mert ha valamikor kell a jó tüdő, az most lesz, jön az Apollo 23. Srácok összehangolódását mutatja a kisfilmjük, mert mitadisten, van a hármasban egy tánctanár is, aki szépen kezelésbe vette a másik kettőt, nagyon helyes. Ma mondjuk még nem hoztak koreográfiát, mert a Take That Patience-ével jönnek, ami lassú, és nem kell hozzá más, csak három mikrofonállvány meg három jó srác. Mindez megvan, tinilányok megvadulnak (tényleg), vajon mikor repül az első melltartó a ssínpadra? Egy biztos: 100% fiúbanda hatás minden téren, megtanították őket szemezni is a kamerával, mentorok csak annyi kritikát hoznak fel, hogy lazuljanak, de egyébként kajálták őket.

Jön Baricz Gergő, akinek mára Elvis Little Less Conversationt írt elő keresztanyja, hangilag nem most a legjobb, de azért kiderül a produkcióból pár fontos dolog. Először is, hogy tud az a srác nagyon dög lenni, tud mozogni, betölti a színpadon, és van olyan érdekes egyéniség, aki elvisz egy produkciót, ehhez képest eddig el volt bújva a gitárja mögé, jó ötlet volt kipróbáltatni vele valami mást is. Miki a „fenomenális” jelzővel illeti, Gergőnek meg a legnagyobb dicsőség, hogy MalekMikinek megtetszett végre, aranyos ez a megfogalmazás. Mentorok közti menetrendszerű műbalhé indul, Geszti szerint ez a szám nem állt jól neki, Ildi óbégat, elmész te a tudod hova, hozzánemértő szerencsétlen, menjél inkább a Fási mulatóba mentorálni Zsülikét, valami ilyesmi a hangvétel. Még egy-két adás, és meglesz itt a Maunika show utánérzés is.

Muri Enikőt hagyták a végére, a kisfilmjében színészkedik egy sort, mármint hivatás szerűen. A színpadon Beyoncé If I Were A Boy-ába kezd bele, és jézusom, mi az a cucc Enikőn? Mintha valami elmeroggyant által drótokból, gagyi övekből és egy régi bikinifelsőből összetákolt fűzőkezdeményt aggattak volna egy fekete pólóra, hogy a 20 centis tűsarkú sztriptíztáncos cipőről már ne is beszéljünk. A produkcióval az a helyzet, ami Alexánál is volt, ha ilyen karizmatikus előadótól választ, értelmezze át, hogy ne jusson eszembe az eredeti, és ne akarjam inkább azt a cédét berakni, pláne úgy, hogy pont a dal legizgalmasabb részeit hagyta ki, hogy háromszor egymás után elharsoghassa a refrént. A mentorok egyébként imádták, és végül is ez fontos.

Na, produkció mára ennyi volt, és még több mint 60 perc van hátra az adásidőből, az ég irgalmazzon nekünk. Jön még egy közös dal is, valami általam ismeretlen magyar popsláger, mindenki fehérben feszít, az énekesek jót buliznak. Egy videó bejátszáson még megnézzük azt is, hogy költöztek be az énekesek a Corvin közi álomlakásokba, a Spar gazdaságos cuccokkal dugig tömött hűtőkhöz. Nóri azt mondja, ez 1-2 hete történt, én mondjuk nem emlékszem rá, hogy 1-2 hete rövidnadrágos meg trikós idő lett volna, de ki tudja, lehet, hogy a Corvin negyedben más éghajlat van, mint mondjuk a Blaha Lujza tér környékén. Hoppá, van még egy fellépés, VastagCsé mutatja meg, milyen dalokat írnak X-faktor nyerteseknek, és a produkciója valami rém amatőr módon van összevágva, pedig volt rá 2 és fél órája a stábnak. VastagCsé a képernyő bal szélére lett beszorítva, míg a belassított táncosok a háttérben betöltik a képernyő fennmaradó 85%-át, nem hiszem, hogy átmenne ezzel a vizsgafilmmel bárki is a filmművészetin.

Na végre, a színpadra terelik újra a 12 produkciót, kezdenek a fiatalok befeszülni, mert eredményhirdetés következik. Ezzel nem borzolnám most az idegeket, megteszik ezt helyettünk a műsorszerkesztők hétről hétre, ez az a rész, amivel a Megasztár egy életre megutáltatta az országgal a Bittersweet Simphonyt. 9 fokozhatatlanul hosszú hatásszünet után meg is van a 10 biztos továbbjutó produkció, két utolsóként a Rocktenors és Gyurcsík Tibi maradt a színpadon, hoppá. Párbajozni kell, felkészülésre csak egy reklámblokknyi idő áll rendelkezésre.

Tenorok kezdenek, és a Queen Show Must Go On-ját klasszisokkal jobban nyomják, mint a ma esti fő produkciójukat, ráadásul abszolút ideillő a dalválasztás. Gyurcsík Spiderman is jól teljesít, magyar dalt énekel, és nagyon szépen, jöhetnek a mentorok. Nóri egy pillanatra komplett hülyeséget beszél, kezdjék azok a mentorok, akiket nem érint a párbaj. Meg egy nagy lófaszt Nórikám, harsoghatja most bele a fülesébe a rendező, hol van akkor a feszültség, Geszti és MM kezd, hogy essünk túl gyorsan a papírforma döntéseken, és utána jöhessen a gyönyörűen megkoreografált FESZÜLTSÉG. Egy szavazat ide, egy oda, majd még egy ide, és Ildi most nem vállalja fel a főboszorkány szerepet, kihozza döntetlenre, ami azt jelenti, hogy ki kell nyitni a Borítékot, amiben annak a neve van, aki ténylegesen a legkevesebb szavazatot kapta a közönségtől. Ez az ember pedig Gyurcsík Tibi, így ő az első kieső. Mentorok azt mondták, hogy nem ezt a két produkciót várták a két utolsó helyre, az pedig nyilvánvaló, hogy nem a leggyengébb távozott, de ez sajnos benne van a pakliban. Jövő héten újabb élő show, újabb kieső és újabb könnycunami, én itt leszek.

Képeket az X-faktor hivatalos oldaláról vettem.

Kíváncsi vagy Sixx exkluzív videóira, ajánlóira, kritikáira? Csatlakozz a UPC Magyarország Facebook-oldalához!