Valaki szólhatna a Napnak, hogy az a dóga, süssön, kezdem magam úgy érezni, mint Tarkovszkij Sztalkerja után. Drága kommentelőink és olvasóink időről-időre megörvendeztetnek ajándékokkal, tegnap varand lendült be, a mai posztban az ő képeit (is) láthatjátok és küldött egy tök jó gif-et is, amit sajnos nem tudtam becsinálni, aki szeretné látni, szívesen elküldöm e-mailben, Anikó rajongók előnyben! Persze maradtam továbbra is S. hű rabszolgája, majd húzom szánkón is.

Hát mik vannak, tegnap emlegettem a babos kendőt, erre este az öfiben megjelenik Nagy Feró. Csak azt a piros bőrnyakkendőt tudnám feledni, meg a nyolcvanas években oly divatos lila és méregzöld kétsoros gombolású öltönyöket, felhajtott ujjal, húbaszki. Gyere, gyere, vagy tessék jönni! Juj, hát nagy a meglepetés, mert Jerzsi elhintette, hogy ma sportolni fognak. Ekkora büdös parasztot, komolyan mondom, jön az S-modell köszönteni a vendéget. Tele pofával. Nem baj, egyél nyugodtan, majd a puszit megkapod később! Kicsit tanulunk énekelni, megtanulunk a színpadon szerepelni, amit úgyis tudtok már. Nagyon rossz különben, idegileg? Heherészés. Üdítő vagy sör? Kávé, sok cukorral. Mi a helyzet amúgy? Kinn általában nagyon szép a világ, minden oké. Ja, Fukushimában kifejezett hepihangulat van. Éva elöljáróban annyit szeretne mondani, hogy neki és Jerzsinek van a leggyatrább énekhangja, mondjuk a kutya se kérdezte, biztos most is magát adja. Igazából nem az számít, hogy mennyire tudsz énekelni, hanem, hogy mennyire tudod elhitetni a többiekkel, hogy tudsz. Remélem, minden U2 rajongó érti, hehehe.

A halál utálatos zsűrihez Baukó Éva érkezik egy dallal. Hát, ha muszáj, akkor adja elő. Erdőerdőeeeerdőőőő… Na most az a tizenkét madár, aki abban lakott, már nem él. Kollektív öngyilkosságot hajtottak végre. Ööö…majd kiértesítjük. Nagy Alekosz egy dalrészletet szeretne előadni, ez a perc, hogy mindenki rajtunk mosolyog, ellenség, barát sarokonok, csak bámulnak ránk. Persze, mert a sokkhatástól nem tudnak megszólalni. Én sem. Feró értékel, hát ott a közönség, nem nekik kéne, hogy felmászott a nyúl a fára? Nyomulni kell a közönségre! Jerzsi tudta, mivel fog a legjobban pusztítani. Erdőerdőerdő. Csak az első két sort tudja, de ahhoz teljes koreográfiát ad elő, elmutogatja az erdőt, azt is, hogy az erdő kerek és nehogy azt higgyük, 14 madár lakik, megmutatja azt is, tizenkettő.

Nekem erről azok a fiúbandák jutnak eszembe, akik dekoltázsban, esőcseppektől fényes, lézeres szőrtelenítésen átesett mellkasukhoz szorítják a kezüket és olyan tekintettel éneklik, hogy miért hagytál el, meg mennyire fáj, mintha másfél hete székrekedésük lenne. Mindig van köztük egy szőkített hajú, feminin jellegű ványadt kölyök is, aki egész életében fel volt mentve testnevelésből. Anikó előadja az egyetlen dalt, amit tud, éppoly manírosan, ahogy szokta. Gondolkodott azon, hogy jelentkezik éneklős műsorba, de sose vitte rá a lélek, ezt vehetjük istenbizonyítéknak. Közösen énekelgetik a nyolcóramunkát, mikor írtad ezt a szöveget? 1988-ban. Meg se születtem még, sikolt Anikó. Hát, Ancikám, az az igazán durva, hogy én már akkor éltem, mikor Bon Scott meghalt.

Nagy Feró miránk volt kíváncsi. Ilyen hosszú idő alatt minden kiderül, hogy ki vagy, mi vagy, minden. Minden, bólogat Alekosz. Jobb esetben. Aztán Feró érdekes kérdést tesz fel neki, te szereted magad? Szeretem. Csak…akkor jó, ha széles skálán ki tudom nyilatkoztatni azt, hogy milyen vagyok. Ez a skála, akármilyen szélesnek tűnik, annyira szűk. Éva Alekoszról beszélget vele, fú, meg kell ismerni. Teljesen fordítva működik, mint egy átlagos, normális ember! A kerti asztalnál mindenkinek gratulál, tiszteletbeli rockerekké nevezi ki őket, elénekelgetik, hogy azok a boldog szép napok, ég veled. Már aki tudja. Céges bulikon, elvetemült vendégekkel teli esküvőkön ez után következik a vonatozás Demjén Szerelemvonatára. Hiányozni fogtok egymásnak? Hogyne, mint egy kibaszott nagy púp a hátukra. Kinn sokkal szebben süt a nap, higgyétek el! Juj, Jerzsi, köszi szépen, vigyorognak a lányok. Telitalálat volt? Igen. Tudtam én!

Na eddig tartott az öfi nézhető része, depresszióra hajlamos olvasóink inkább nézegessék a képeket a továbbiakban. Őszinteségi délutánnal kezdünk. Alekosz sértetten előadja, aggódik, mert úgy érzi, Éva már nem tartja olyan barátjának, mint azelőtt. Nagyon rosszul esik, mikor azt mondod, egy csomó mindent tettél értem, én pedig érted semmit. Mindig eszembe jut, hogy te az elején elég labilis voltál idegileg, és úgy érzem, a barátságommal sokat segítettem és megerősödtél. Te ezt elfelejted. Ahogy közeledik a játék vége, próbálod a barátságunkat lekapcsolni. Jerzsi, ha jól érti, megpróbálja... De nem kell megmagyarázni, rivall rá Éva, mert ehhez semmi közöd! Leugatja, már megint rossz színben tünteti fel! Alekosz meg, ha ezt gondolja róla, el van tévedve! Az utóbbi három napban te paranoiában szenvedsz! Akkor paranoia, von vállat Alekosz. Jerzsi, ha Évára néz, egy feszültséggombócot lát. Rendes gyerek ez a Jerzsi, mondhatott volna idegbeteg, tébolyult picsát is. Egyik pillanatban szeretsz, kedvelsz, a másikban tudsz olyat mondani, ami akkora bedöfés! A feszültséggombóc közbevág, má’ megint mit mondtam? Neked olyan kis érzékeny lelked van, hogy elsírom magam, tényleg. És? Én egy ilyen személyiség vagyok. Én meg más. Túlérzékeny vagy. Te meg nyers vagy! És akkor mi van? Jerzsi is megkérdi, és akkor mi van, ha ő érzékeny, na ezt jól megbeszélték.

Éva kipattan a szőnyegre, Jerzsivel kezdem. Túlbuzgóságot, idegesítést, kellemetlenkedést váltasz ki belőlem. Próbálsz belém beszélni dolgokat, próbálsz fölényeskedni. Mióta megkaptam a zöld kendőt, te változtál meg legjobban, somfordálsz Anikó után! A kihívás előtt hiába mondtad, hogy nem akarsz neki puncsolni, de láttam olyan jeleket! Hát Alekosz! Ne gondold azt egy percig se, hogy én sztenderdpályára tettelek volna, sőt! Pont fordítva! Én érzem úgy, hogy te tettél engem sztenderdpályára. Mi a kóchengeres ez a sztenderdpálya? Sosem gondoltam azokat komolyan (hálóüngös részeg ordítozás), ne forgasd ki a szavaimat, mert ismersz engem, tudod, hogy milyen vagyok! Te már nem szeretsz annyira, vagy nem tudom! Ó, Anikó szívesen van Jerzsi társaságában. Nocsak. Szívesen mond el neki dolgokat és nem tudja, ez jó-e, mert már fél bárki felé is nyitni. Már látja előre, hogy most Jerzsivel is össze fogják hozni. Anikó, én szingli vagyok. Felröhögök. Anikó is. És, ha ezt gondolják, vigyorog Jerzsi. Jézusmária! Szóval így pozitív érzéseim vannak veled kapcsolatban. Csak ezeket még félek kimutatni. Na, elszívok egy cigit. Éva hívja Alekoszt beszélgetni, akinek esze ágában sincs menni. Miért? Mert. Szeretne lepihenni. Úristen, hát ez hülye. Nem vagyok hülye, nincs semmi baj, csak szeretnék lepihenni, ezt olyan nehéz megérteni? Nem, csak megint ideges vagy és feszült. Éva Anikót kérdezgeti, mert muszáj megkérdeznie, csinált valami olyat, ami miatt Alekosz így viselkedik vele? Anikó sokáig sajnálta Évát és úgy érezte, ki kell állnia mellette, hátha Alekosz akkor rájön a dolgokra. De nem jött rá! Az utolsó három napomat nem akarom így eltölteni vele!

Mediáció van a békítsük ki Alekoszt és Évát jegyében. Jerzsi a mediátor. Alekosz fütyörészik az asztalnál, én ezért alapból ütök, Éva sorolja a sérelmeit. Nem érti Alekosz viselkedését, akinek bocsánatot kéne kérnie, az Alekosz, nem ő. Alekosz sosem tud bocsánatot kérni, ő egy olyan fajta ember. Már nem is várom el. Ő a szent, a tökéletes, a sérthetetlen. Alekoszt nagyon zavarja, ahogy Éva bánik az itallal. Nem tiszteled az italt. Nem az ital szépségéért iszol, amiért én. Az az erőszakosság, amit az itallal kapcsolatban lefolytattál, kiverte nálam a biztosítékot. Mikor valaki ilyen szinten remeg a piáért, hiába értem, hogy miért….Éva köszöni szépen, feláll, elindul kifelé, elszívni egy cigit. Akkor Alekosz is feláll. Ugyanazt csinálja, mint a borral. Remeg a cigiért. Anikó tojást akasztott a fülére, én is szoktam, meg cserösnyét is. Éva ordít az ajtóban, őt az összes villalakó lealkoholistázta és nehogymá’ Alekosz döntse el, mennyit cigarettázik! Most arról beszélgetünk, hogy mi miért történt. Kiverte a biztosítékot. Ühüm, meg volt a beledben másfél üveg bor! Hat hónapig azon voltam, hogy te nyerd meg ezt a játékot! Az én érdekeimet magam elé helyeztem! És akkor? És akkor neked kicsit normálisabban kéne viselkedni!

Éva kiviharzik, Anikó és Jerzsi is kimennek, kis idő után Alekosz is, mert ez így nem jó, így ő most nem tudja, miről van szó. Éva maga elé helyezte Alekoszt És, ezért engem hibáztatsz? Nem, magamat hibáztatom! Éva ordibál, ő már azt sem tudja, mit mondhat Alekosznak meg mit nem, leépítette magát köztük a negyedik helyre és ha így folytatja, tényleg ki fog esni. Alekosz megint előhúzza a rossz piás vagy, a piába menekülsz, ahelyett, hogy megoldanád a problémáid kártyát, Éva felugrik az asztalról, leszedi magáról a zöld kendőt, a földhöz vágja, nem én vagyok az alkoholista, ha kettőnkről beszélünk! Fogalmad sincs, mit miért teszek, valaki nyerje meg, nincs rá szükségem! Nem lehet megérteni, hogy nem gondoltam komolyan? Jaj, Alekosz morci! Alekosz sokkal többször megbántotta, ő nyolcvanötször nyelt, két ilyen dolgot hoz fel neki, amit nem gondolt komolyan? Kibaszottul unom. A mediátor értékel. Elválasztanálak benneteket egy életre. És utána átgondolnátok azokat, amik történtek. Ezek szerint tényleg van élet a halál után. Átértékelnétek, megérte-e ekkora balhét csinálni. Mikor elveszíted azt, akit szeretsz, de nem becsülted meg, akkor érzed, mennyire volt fontos számodra, inkább ebbe gondoljatok bele! Ez szép volt Jerzsi. Közhelyes, de szép.

Az esti rockbuliból nem látunk egy kockát sem, bezzeg a kurva konspirációs elméletet elejétől végig kell nyűglődni. Alekosz sms-eket olvas. Hogy lehetsz ilyen bunkó Anikóval és Évával? A lányok röhögnek rajta, figyelj, most lesz rosszul! Most bekortyol, most fog kiakadni! Véletlenül kapott egy negatív sms-t! Éva, nem figyelsz Alekoszra! Semmi nem az, aminek látszik! Tudom, hogy azt akartad elérni, hogy Anikó téged vigyen párbajozni, nem vagyok olyan hülye! Éva jobban megörül felfedezésének, mint Arkhimédész, csak ő nem az utcára rohangál Heurékát óbégatva, hanem Anikó után. Képes lett volna? De miért? Ezért nem őt választottam, feleli Anikó. Az egész erre ment ki. Éva Jerzsinek is elmeséli a hatalmas felfedezést. Én ezt kurvára nem láttam! Akkor én vagyok ilyen buta, nem tudom, én mindig magamat adtam! Én mindig úgy viselkedek, ahogy érzem magam, érted? Alekinnyó visszafogja most magát, mert fél valamitől, Anikó meg rafkós! Nem vettem észre! Miért kell mindent észrevenni, kérdezi Jerzsi. Ja, ja, ja, és te meg én vagyunk a hülyék! De nem vagyunk azok! Éva már teljesen behergelte magát. Te kit választottál volna? Vagy téged, vagy az Anikót. Éva folytatja a soha véget nem érő, és se füle se farka dumát. Mi vagyunk hülyének nézve! De miért beszélsz többes számban? Felemelem a táblát, tíz pont! Mi van akkor, ha ez a sztori engem nem érdekel? Újabb tábla, újabb tíz pont. Ha nem érdekel, ennyi, úgyse te fogsz nyerni a ValóVilágban.

Ezalatt Alekosz a fürdőben próbálja rávenni Anikót a közös alvásra. Megegyeznek abban, ha Anikó visszajön, a párbajról, akkor komolyra fordítják a szót. A jelenetet csak azért nem hagytam ki, mert ahogy Alekosz vizslatta Anikót, attól rosszul lettem. Aztán röhögtem rajta. Aztán iszonyodtam. Aztán megint röhögtem. Íme:

Jerzsi elmeséli Anikónak, mi volt Évával, újra kap tíz pontot a következő mondatért: Évától milyen igazságot várjak? A beszélgetés közepén Alekosz becsörtet a szobába, ráül Anikó ágyára és odadob rá valamit. Álljon már meg a fáklyás menet, hogy sörökupakkal dobálsz! Csak odatettem hozzád! Miért, miért nem takarja már meg valaki? Felkel, átül a saját ágyára, ennek az elméletnek semmi alapja nincs. De, Anikó szerint van, aki a pozitív sms-eit vagdossa, annak az ollónak most tudnék egy sokkal jobb helyet. Alekosz hátába állítva. Éva még mindig a felfedezésen pörög, szalad Alekosz után a medence széléhez, szóval most akkor miért csináltad? Mert én nem gondoltam, hogy te ezért csinálod! Ő azt gondoltam, hogy Alekosznak ki van a fasza más dolog miatt. De ha ez így volt és nem vette észre, tényleg nagyon sötét, buta nő vagyok! Nem hiszem el, hogy te így akartál megóvni. Nem is így vót! Na, ez az, ennyi, örül Éva. Nem azért csináltad! Minden úgy van, ahogy elmondtam. Máshogy nem is lehetne, mondja Alekosz. Évának nem tűnik fel, hogy Alekosz nem mondott semmit, nekem igen. Másnak még?

Köszönöm a képeket S-nek és varandnak! :)