O’Neill és Carter érkezik haza a hírekkel, hogy sikeresen szétlőtték Anubisz szuperfegyverét, a két okostojás azonban a hajón ragadt, amiről nem tudják, hogy hová tart. Mi viszont igen, mert látjuk, amint a főgenya közli az agyszondázáson frissen átesett Jonasszal, hogy kapott egy ingyen fuvart haza. Az exkukac ugyanis kíváncsi a naquadriára, így most látványosan, a felhők közül elbukkanva leparkol az űrhajóval Kelowna fővárosa fölött. (Függetlenség Napja rémlik?)

Hammondéknak nem kell sokáig sötétben tapogatózniuk, Jonas földijei rögtön hozzájuk fordulnak segítségért. Teal’c eközben egy cellában ücsörögve Yu méreten aluli, szokatlanul értelmes első testőrével tárgyal. A kollégának megingott a bizalma a főnökében, az ugyanis a jelek szerint szinte teljesen meghülyült, és mivel már túl öreg, hogy gazdatestet váltson, valószínűleg a halálán van. Azonban az értelmetlen parancsai addig is a jaffái vesztét okozhatják, így Teal’c igyekszik meggyőzni a kis ferde szeműt, hogy vegye kézbe az irányítást.

Q’Neill és Carter átruccannak a Kelownára, és egy tok’ra kommunikátorral rögtön kapcsolatba is lépnek Daniellel, aki – bár Anubisz már tudja, hogy ott van – az izotópnak hála még mindig szabadon kommandózik a hajón. Mivel a memóriája még mindig lyukas, így meglehetősen borúlátó az események végkimenetelét tekintve, Jack azonban felvilágosítja, hogy rendszeresen keverednek ilyen kilátástalan helyzetekbe. Ha nem is teljesen, de Teal’cnek sikerült meggyőznie Yu Nagyúr első jaffáját, hogy csak úgy győzhetik le Anubiszt, ha az egyesített flotta vezetését átadják egy másik rendszerúrnak. Felhívják Ba’alt, aki aztán egy nagyon gyengén előadott jó zsaru-rossz zsaru jelenet hatására el is vállalja a feladatot.

A kelownaiak elmesélik Jackéknek, hogy az erőfitogtató várospusztítás és lakosság irtás után az egész naquadria készletüket átadták Anubisznak, aki most valamiért a régészeiket hajkurásztatja. Mellesleg kiderül, hogy minden óva intés ellenére csak sikerült háborúba keveredniük a szomszédaikkal, aminek aztán a naquadria bomba bevetése lett a vége. A hajó érkezésekor éppen béketárgyalásokat folytattak. A kis naivak azt hiszik, most hogy átadták a naquadriát, a bánya meg kimerült, Anubisz majd csendben tovább áll, ők meg mehetnek vissza a balettbe ugrálni. Carter felhomályosítja őket, hogy sokkal inkább a bolygó megszállása és a lakosság rabszolgává tétele a bevett rutin, így segítenek harcolni, de csak akkor, ha ez mindenki akarata. Vagyis a kelownaiaknak fel kell fedniük a kapu titkát a többi ország előtt.

Egy tudós goa’uld tájékoztatja Anubiszt, hogy a naquadria ígéretesnek tűnik, de nehezen kezelhető. A főnök azonban eredményeket akar és nem kifogásokat, így jó lesz, ha a kukac belehúz, és nem azzal foglalkozik, hogy Jonas miért van még életben. Egyébként azért, mert másként nehéz lenne megmenteni Anubisz tanulmányozni akarja a szervezetét, amit érdekesnek talál. O’Neillékat bemutatják a tiraniai és andari követeknek, amire előbbinek az az első reakciója, hogy nem tűnnek túl idegennek. Mit tetszett várni, gumi maszkos humanoidokat? A kapu bemutató közben befut Teal’c is, Jack pedig a „Megőrültél?” kérdéssel fejezi ki véleményét a Ba’al bevonásával újra felmelegített Anubisz ellenes tervről, majd át is passzolja a feladatot, hogy beavassák a helyieket.

Akik persze nem értik, hogy miért lenne jobb az egyik goa’uld helyett egy másik. Mivel Jack nem igazán tudja visszaadni az előző részben hallott kutya és a táncoló majmok tanmese tanulságát, így Carternek kell elmagyaráznia, hogy a jaffák nem fognak útlevél ellenőrzéssel foglalkozni, és valószínűleg a helyi greenpeacesek sem fogják megakadályozni Anubiszt abban, hogy naquadria keresés kapcsán külszíni fejtést csináljon az egész bolygóból. Szóval fogjanak össze a közös fenyegetés ellen, mert O’Neill csak akkor engedélyezi az akciót.

A tudós kukac jelenti a főnöknek, hogy úgy hiszi megoldotta a naquadria instabilitási gondjait. Anubisz ezt egy rögtönzött fegyver teszttel ellenőrizné is. Amit, ha már ott van, praktikus lenne az alattuk elterülő városon elvégezni. Daniel időközben megtalálta Jonas celláját, a srác azonban masszív önsajnálatba merült, amiért segítség helyett pont ő vezetett egy goa’uldot a szülőbolygójára. Daniel addig hallgatta a siránkozást, hogy a kezdeti három órából csak tizenöt perc maradt, mielőtt elmúlna az izotópok hatása. Ráadásul már a Ba’al vezette flotta is úton van, tehát nagyon időszerű lenne elhagyni a hajót. Csak azok a fránya jaffák ne jönnének pont rosszkor a raktárt átpakolni.

Szerencsére egy reaktorrobbanás eltereli a figyelmüket, tudóskánk ugyanis alaposan elnézett valamit. Talán érdemes lett volna egy ellenőrző tesztet lefuttatni, akkor esetleg nem kivégzés lett volna a dolog vége. Na, de ez van. Világhódító zsarnokoknak dolgozni sosem volt biztos nyugdíjjal kecsegtető karrier. Legalább Jonasnak jól jött ki a helyzet, a robbanás miatt ugyanis meggyengült a cellájának az erőtere, így egy kis zsibbadás árán át tud rajta ugrani. O’Neill hazatér erősítésért, de a Pentagon jóváhagyása nélkül csak a CSK-15-öt és 11-et viheti magával, amit a kelownai parancsnok igencsak kevésnek talál, hiába jegyzi meg Jack, hogy ez nyolc JÓ ember.

Carter egy múzeumi lista alapján rájön, hogy Anubisz egy olyan adatkristályt kerestet, amin a korábbi goa’uld naquadria kísérleteinek eredményei lehetnek. Mivel nem hagyhatják, hogy megszerezze, Teal’ckkel és Dreylock nagykövettel hármasban – hogy ne keltsenek feltűnést – elmennek a goa’uld cuccokat rejtő raktárba. Jonas eközben odafent arról elmélkedik, hogy mi legyen most, hogy Daniel visszatért. Egyelőre elnapolják a kérdést, és úgy döntenek, hogy legyűrűznek arra a platformra, amit egy ásatáson találtak a bolygón. Teal’c éppen hogy megtalálja a kristályt, mikor rajtuk üt egy csapat jaffa. Daneilék azonban remek időzítéssel pont akkor gyűrűznek le ugyanabba a raktárba, így azonnal ki is mentik őket.

Alig érnek azonban vissza a kelownai bázisra, máris újra elfogják őket. Nagyokos parancsnok ugyanis megegyezett Anubisszal, hogy a kristályért cserébe megkíméli az országukat. Ebben a történetben azonban súlyosan büntetik a hülyeséget, így Her’ak helyben le is lövi, a többieknek pedig előjegyez egy nyilvános kivégzést. Jack otthon hagyta a fellépő ruháját, így ezt szívesen elkerülné, de mivel a másik opció az itt és most, így inkább úgy dönt, hogy mindent a közönségért. Végre befut Ba’al flottája is, és a földalatti bázis megrázkódik a mellé ment lövésektől. O’Neillék pedig kihasználják a helyzetet és egy pankrációzni, meg lövöldözni kezdenek a jaffákkal.

Anubisz hajója romokban, így visszavonulót fúj, jaffái a kapun felé igyekeznek. Carter egy szép vetődéssel szereli Her’akot, Daniel pedig megszerzi az elejtett kristályt. A kukacosok azonban nem adják föl, és ellentámadásba lendülnek. Az izgalom a tetőfokára hág, de az utolsó pillanatban Jonas hősiesen Daniel elé veti magát, és testével blokkolja a lövéseket. Teal’c borfegyverrel megállítja a jaffa támadó sort, így a mérkőzést a hazaiak nyerik. Her’ak csapatkapitány egyedül hagyja el a pályát a kapun át. A bolygó felett is zajlanak az események, a rendszerurak flottája rommá lövi Anubisz hajóját, ő azonban egy mentő csészealjban elmenekül.

Habár a győzelem nem teljes, időlegesen mégis csak valagba rúgták a rosszakat, és még Jonas sem patkolt el, mert csak súrolta a lövés. Ezzel viszont annyira bevágódott otthon, hogy a tiraniaiak és andariak őt akarják kelownai képviselőnek az egységes kormányzatba. És hát ki ő, hogy nemet mondjon egy állásra, melyben két új ország könyvtárát kiolvashatja? Így aztán búcsút vesz Hammond tábornoktól és a csapattól, majd átlép a függőleges pocsolyán. Daniel pedig engedélyt kér Jacktől, hogy csatlakozhasson a CSK-1-hez.