Előzőleg egy több helyszínes szarban levéssel fejeztük be, most pedig Danielnek kell hihető magyarázatot adni a késsel fenyegetőző Ozirisz azon kérdésére, hogy mi a jó fenét keres itt. Régész barátunk azonban a varázsgyűrűjével sikeresen elkerüli hogy leszúrják, mint egy malacot. Ettől olyannyira magabiztos lesz, hogy megkérdi az exében bujkáló kukactól, hogy ugyan minek van nála zsebkés egy fegyvertelen találkozón, de megússza egy fenyegetéssel. Ozirisz lelép, ő meg hívja Jacobot, mert kitört belőle az asszonymentő hős. Sam apja azonban emlékezteti, hogy a feladatuk fontosabb Sarah életénél.

O’Neillék eközben kristályalagút növesztéssel akarnak kijutni a lassan beomló tok’ra bázisról. Ozirisz beszédet tart a kukac tanácsnak arról, hogy legyenek megint mind jó barátok, majd kéri, hogy vegyék be a klubba. Illetve ne is őt, hanem Anubiszt, akinek a székét melegen tartja. A név hallatán nagy zúgolódás támad, mivel mindenki úgy tudta halott. Egyesek azért, mert réges-régen száműzték, Yu meg azért, mert több akkori – már nem élő – Rendszerúrral megpróbálták megölni, csak elfelejtették ellenőrizni, hogy sikerült-e. Anubisz megbocsát, ha visszaveszik, ellenkező esetben viszont lenyomja őket, mint Süsü a cölöpöt.

A hír Selmakot is meglepi. Az új fejlemények fényében lefújja az elgázosítást, és nyomozni küldi Danielt. A Revannán eközben Jack és Teal’c jaffákra lövöldöznek, miközben a kijutáshoz szükséges eszközöket keresik. Carter meg Elliottal vitatja meg a túlélési esélyeiket, aki ráadásul közli vele, hogy Martouf szimbiontája, Lantash is bele van zúgva, mintha Samnek nem lenne elég baja. Zipacna kezd nyűgös lenni, mert eddig csak halott tok’rák kerültek elő és semmi hír a méregről. Daniel egészségügyi séta közben egy nagy, goa’uld alakokkal díszített fazekat talál, amiben randa kígyók úszkálnak.

Jackék visszaérnek Carterékhez, csak közben beomlott a járat. Még szerencse, hogy eleve az alagútfúró kristályokért indultak. Ezek egyébként marha jó cuccok, mert az ember csak a megfelelő fazont beleböki a falba, és mire kettőt pislog, már jöhet is a négyes metró. Mindez alatt Ozirisz Yut igyekszik megpuhítani, bár az öreg elég hajthatatlan. Ozirisz emlékezteti, hogy a jaffák lázadozása egyre terjed, és a Tauri is egyre gyakrabban piszkít a küszöbükre. Ha Yu Anubiszra szavaz, akkor cserébe elpusztítja a Földet, mert ő meg az asgardokkal kötött szerződésre pottyant magasról.

A bányász csapat végre rájön, hogy a jaffák a mérget keresik. Tehát vigyázni kell az adatkristályra, meg keresni egy távbeszélő állomást. Daniel Anubisz Föld elpusztítós tervéről informálja Jacobot, majd arról érdeklődik, hogy nem fogják-e a kukacok kinyírni a rabszolgákat a konferencia végén. Hát, de, csak azért nem mondták el neki, mert addigra elvileg már mindet kifüstölte volna. Yun kívül mindenki megszavazza Anubisz klubtagságát, aztán begyűrűzik a terem közepére a lárvás kondért, és mindenki kettéharap egy kukacot.

Daniel később Baal szolgájával közösen mosogat és elmondja neki, hogy szerinte az uraik nem istenek csak emberekbe bújt kukacok. Meglepő módon a srác is így gondolja, viszont neki az ellen sincs kifogása, hogy esetleg belőle is gazdatestet csináljanak. Teli hassal a Rendszerurak is bátrabbak, így kíváncsiak, hogy Anubisz mivel akarja bebizonyítani, hogy érdemes volt újra maguk közé fogadniuk, hisz együttes erővel erősebbek lehetnek nála. Ozirisz erre elmeséli, hogy mostantól nem kell aggódniuk a tok’rák miatt, Danielnek meg van akkora pókerarc, hogy a hír hallatán nem dobja el a kezében lévő kancsót.

Viszont amint tud, már rohan is, hogy leadja a drótot Jacobnak, de útközben még megszervez egy találkozót Yu és Ozirisz között, mert azt tervezi, hogy egy teherhajót elkötve elrabolja a csajt. Jacobnak nem tetszik az ötlet, de Daniel most már hős üzemmódban van, és nem hallgat rá. A hogy akar a hajóval repülni problémát is letudja azzal, hogy anyahajóval is repült már, ez sem lehet nehezebb. Yu összefut Baal lo’taurjával, aki beköpi Danielt, mondván nem megbízható. Ő éppen csapdába csalta Oziriszt a hajó rakterében, de ekkor betoppan ideiglenes főnöke, és méretes fülessel padlóra küldi. Aztán kiereszti Oziriszt, aki hálából jól hasba böki a bicskájával, majd neki esik Danielnek. Jön a Sarah én vagyok duma, de közben Yu visszatér egy rövid második menetre, így régészünk le tud lépni az egyik mentőkabinban.

Jackék ezalatt hordágyat fabrikáltak Elliot szállítására és neki vágtak ~20 mérföldes sétájuknak a távolsági érzékelőkhöz. Jacob összeszedi Danielt és már nyomják is a gázt a Revanna felé. Mire oda érnek, addigra Samék is a végére értek a maguk túrájának. A jaffák meg persze nem akadtak a nyomukra, csak Jacobék hajóját érzékelték, ami azonnal álcázta magát. Így a főjaffa semmi jó hírrel nem szolgálhat Zipacnának, akinek ettől elég morcos is.

Jacobék majdnem lelépnek egy figyelmeztető üzenet hatására, de Sam még időben küld egy S.O.S. jelzést, ezért maradnak. Csak azt nem tudom Carter miből gondolta, hogy az apján kívül más tok’ra is érti majd az üzenetet. Na mindegy is, mert leszállás közben a kiküldött halálsiklók elkapják a teherhajót. Mivel a goa’uldok nem ismerik a biztonsági övet – ahogy azt Daniel is megjegyzi –, Jacob megsérül a becsapódáskor, de persze semmi komoly. Elindulnak a jeladó felé. O’Neill és Teal’c meg feléjük. Mikor találkoznak, Jack az örök optimista, bár látta zuhanni a hajót, most meg a sántító és össze ketchupozott homlokú Jacobot, mégis arról érdeklődik, hogy mikor lehet becsekkolni a Föld felé.

A hajó romokban, a jaffák lassan a nyakukon, szóval valamit ildomos lenne kitalálni. A méreg ugyan megvan, de csak kis területen hat, és ha itt bevetik, az őket is megfelezi. Elliot esélye egy második küldetésre percről-percre csökkennek és Lanthas se húzza már sokáig, így felajánlja, hogy hagyják őket hátra a méreggel. A jaffák úgy is visszaviszik a táborba, a kapuhoz, és akkor majd kinyírja a nagyjukat. Jack az udvariasság kedvéért tiltakozik egy kicsit, Carter szomorúan búcsúzik, aztán lelépnek. Nyílván a forgatókönyvírók is érezték, hogy ezt a nyögvenyelős befejezést csak nagyon blőd módon lehetne lezárni, ezért nem is erőltették, így az epizód csak simán Elliot arcára közelítve zárul, és a néző fantáziájára bízza a megmagyarázandó kérdéseket.