Ilyen előzmények, illetve az időrend alapján utózmányok után azzal kezdünk, hogy Hammond tábornok várja haza kedvenc csapatát, mint anyuka a kisiskolásokat. Jönnek is, nem kisebb felkiáltással, minthogy lehet bezárnia a kócerájt, mert teljesítették a küldetést. Vagyis találtak egy felső tagozatost, aki nem csak, hogy megvédi őket, de még a légpuskáját is kölcsön adja. Mindezt olyan lelkesedéssel adják elő, mintha a meglátogatott volian kertészek nem csak a nagyon fejlett, és nagyon humorérzék nélküli asheneknek mutatták volna be hőseinket, hanem megkínálták volna őket valami jóféle űrkender-származékkal is.

Carter nem sokkal később már egy teremnyi fejesnek magyarázza, hogy az ashenek annyira király gyerekek, hogy a Volian-rendszerben az egyik gázóriásból csináltak egy második napot. Nehogymá’ meg kelljen várni, míg felkel az első. Csinálunk még egyet wazze. Érted? Az üvegház a nyomiknak való. Ahhoz viszont bénák voltak, hogy megoldják a csillagkapu problémát tárcsázó nélkül, ezért eddig csak a szomszéd bolygóra járhattak vele. Szóval most nagyon örülnek, csak jól titkolják. Jack szerint olyanok, mint egy bolygónyi könyvelő.

Holnap az ezredes és Sam a névtelen nagykövetet kísérik el tárgyalni, Daniel és Teal’c meg kicsit utána néz, hogy az ashenek tényleg olyan mesebeli jófiúk-e, mint amilyennek tűnnek. Jó lesz, ha találnak valamit, mert a megbeszélés után Carter és a nagykövet olyan fejet vágva csevegnek, mintha már látnák a közös gyerekeiket. Már csak ezért is meg kéne akadályozni az elcseszett jövőt, nem mintha Sam a későbbiekben jobban választana, de legalább az esély legyen meg.

Másnap induláskor a nagykövet öltönyben jelenik meg, mire Carter próbál nem röhögni, Daniel megjegyzi, hogy elegáns, Jack pedig felveti, hogy a cipők talán tönkremehetnek. Mivel a Volian egy mezőgazdasági bolygó, ami a földút mellett álló csillagkaput leszámítva pont olyan, mint… Mintha még mindig Kansasben lennének, fejezi be Jack a nagykövet mondatát Dorothy kalandjaira utalva. Daniel és Teal’c balra el, a többiek meg végig nézik, amit egy ashen repülő kombájn a vízszintesre döntött kapuba önti a learatott gabonát. Majd jön Borren, hogy elvigye őket a főnökéhez tárgyalni, de előtte még nemtetszését fejezi ki, hogy O’Neillék most is hoztak magukkal fegyvert.

Odahaza eközben – Carter egy korai elméletét felhasználva – igyekeznek kideríteni az ashen anyabolygó koordinátáit, amit a hivatalos szövetségkötésig nem akarnak megadni. Az ember azonban kiváncsi faj, és Walteréknek már sikerült is négy címre szűkíteni a jelölteket. A baj csak az, hogy ebből az egyiket a nyolc hónapja az O’Neilltől O’Neillnek jött levél alapján a tábornok kizáratta a tárcsázóból. Vagyis négy az egyhez eséllyel az ashenektől akarták magukat óva inteni. Hát ennyit a szép, kukacmentes jövőről. Danielék a volian Keelt faggatják humortalan barátairól, de csak annyit tudnak meg, hogy a faszi bírja őket, mert ők nevelték fel, most meg nem baszogatják. Sőt, ha kell, akkor meg segítenek is. Márpedig most elkélne, mert egy óriási vas bizbasz került elő a földjén. Nem kell ide légitraktor. Látod ezt az erős kopaszt itt mögöttem, majd mi megoldjuk. Ajánlkozik Daniel.

O’Neillék feltranszportálnak az egyik aratógépre, hogy megkezdjék a tárgyalásokat a fapofa Mollemmel. Keel elviszi Danieléket a problémát okozó vasdarabhoz, amiről kiderül, hogy egy villanyoszlop, amit a lelkes melósok kicsit mélyebbre ástak a kelleténél. Teal’c arcáról lerí, hogy nincs kedve szívességből fölösleges munkával fárasztania magát, de a régész kolléga ma mindenképpen jót akar cselekedni, ráadásul szó szerint vette a tábornok „Ássanak mélyebbre!” parancsát. A lelkesedés azonban el is múlik, amint letérdel, mert úgy tűnik csak sikerült valami váratlanra bukkanni. Pár perc múlva ugyanis már egy város romjainak tűnő földalatti csarnokba állnak.

A tárgyalások eközben szép csendben zajlanak. Az ashenek hajlandóak technológiát adni cserébe a csillagkapus telefonkönyvért, de csak akkor, ha a megkötendő egyezmény a Föld valamennyi népére érvényes. Ergo, nyilvánosságra kell hozni a csillagkapu létezését. Viszont lesz minden földi jó: megduplázott élettartam, sehol egy betegség, a Föld tagja lehet az Ashen Szövetségnek, fegyvernek meg nem holmi lézerágyút adnak, hanem laza biofegyvert, amivel egy csapásra az összes kukacot haza lehet vágni. Régészeink tovább kutakodnak, és arra a megállapításra jutnak, hogy a várost építő, majd ismeretlen okokból elhagyó civilizáció fejlettsége kb. a 20. sz. elejének volt megfelelő. A kettes ajtó mögött pedig rögtön újságokat találnak, hogy a miértek megtalálása bele férjen a negyven percbe.

Hammond tábornok felderítőket indítana a kizárt P4C-970 szomszédaira, de a Pentagon lefújatja az akciót. A tárgyalásokat egyelőre felfüggesztik, hogy mindenki elmondhassa otthon, mennyire jók voltak. Jack azonban megjegyzi, hogy rossz érzése van a dologgal kapcsolatban. Otthon a nagykövet még megbeszél egy jövőbeni randit Carterrel, majd lelép, hogy elmesélje Washingtonban a látottakat. A tábornok tájékoztatja O’Neilléket, hogy a fejesek nem akarják kockáztatni a megkötendő szövetséget holmi jövőből jött üzenet miatt, ezért leállították az ashen anyabolygó keresését. Jackék visszamennek Danielékért, akik még mindig az újságokat olvassák a földalatt. A cikkek arról szólnak, hogy 200 éve az ashenek megmentették a volianokat egy járványtól, de vakcinájuknak volt egy mellékhatása, amit Jackson nem tud lefordítani, de a volianok nagyon tiltakoztak miatta és az eltelt idő alatt a civilizációjuk teljesen visszafejlődött.

Mivel az elnök nem válaszol Hammond tábornok hívásaira, Jack úgy dönt, behajtja a legutóbbi Föld megmentés miatt esedékes Fehér Ház-i meghívást. Az elnökhöz azonban nem jut el, mert köcsög Kinsey megtorpedózza Starsky ezredes látogatását, mondván Jack személyes hadjáratot folytat ellene, hogy megakadályozza a jövőbeni elnökké választását. Ez nem jött be, de van még egy esélyük, mert Carternek vissza kell kísérnie Faxon nagykövetet, hogy elhozzák az ashen delegációt, hogy Kinsey folytassa a tárgyalást. A tábornok kérésére – mivel parancsba nem adhatja – Samnek meg kell próbálnia hátulról irányítania a nagykövetet. Szemből biztos könnyebb dolga lenne, de így is bízunk benne. Danielnek van egy ötlete az ismeretlen szó jelentésének kiderítésére.

Sam indulás közben gyorsan beavatja Faxon szenátort, Kinsey meg játssza a megszokott tapló szerepét. Már előre élvezi, hogy ha ő lesz itt a kiskirály, akkor nyugdíjaztatja Hammond tábornokot. Annyira nyilvánvalóan faszkalap, hogy Walter is a fejét rázza a hallottak miatt. Carter egy laptopon csillagkapu címeket mutogat Mollemnek, közben trükkösen lefordíttatja Borrennel a Daniel által papírra vetett, ismeretlen szót. „Meddőség”. Szembesítik az asheneket azzal, hogy tudnak a tervükről, mire ők a hónuk alá csapott laptoppal elsétálnak, őket meg simán bezárják. Nincs idő morfondírozni, mert az ashenek a Földet tárcsázzák, még szerencse, hogy Carter hátizsákjában van kötél.

Sam mászik a kötélen, a nagykövet meg egy szép vetődéssel leszereli az időközben visszatért Borrent. Pedig nincs idő hempergőzni, mert a pókerarcok átakarják küldeni a biofegyvert, Carter meg már kinyittatta az íriszt maguknak. A nagykövet hősiesen haza zavarja a nőt, így Sam elvágja kötelet és dob egy hátast a kapuba, aminek következtében szabályosan oda esik a tábornokék lába elé, de legalább van ideje bezáratni az íriszt, amin rögtön utána koppan a bomba. Elmondja mi történt, közben Kinsey, aki szart se ért a történtekből már háborog, és amilyen hülye, Jacket faggatja a történtekről, majd kivizsgálással fenyegetőzve kiviharzik. O’Neill búcsúzóul emlékezteti, hogy két l-lel írja a nevét. Faxon szenátor úgy tűnik nem csak nekem nem volt szimpatikus, mert senki nem hiányolja. Daniel is csak az átadott kapu címek miatt aggódik, de Jack szerint felesleges, mert az első kapásból egy fekete lyukba vezet, a következők meg még rosszabbak.