Kedves utasaink, egy időre magunk mögött hagyjuk a vadiúj vadnyugatot, és bemerészkedünk az ultramodern, high-tech központi bolygók területére, ahol a kerítés kolbászból, a háztetők mézeskalácsból készültek, az egy négyzetkilométerre jutó szövetségi tisztek aránya pedig messze meghaladja az egészséges szintet. A Serenity úticélja az Ariel bolygó, ahol Inarának részt kell vennie a luxusprosti céh által előírt éves felülvizsgálaton. A nép a konyhában dőzsölve tervezgeti, mihez kezdenek majd a nagyfaluban, egészen addig, amíg a szőrös szívű kapitányuk le nem szögezi, hogy Inarán kívül senki sem teheti ki a lábát a hajóról. Jayne a fegyverkészletét tisztogatja nagy szeretettel és bő nyállal, és fütyül Simon kifakadására, aki csak öklendezés nélkül szeretné elfogyasztani az ebédjét. River csöndesen nézegeti őket, majd suttyomban magához vesz egy konyhakést, és se szó, se beszéd felhasítja a melák mellkasát. Jayne reflexből kioszt egy maflást, a többiek ledöbbenve állnak felettük.

Mialatt Simon összevarrja a sebet, Jayne a méregtől füstölögve követeli Maltől, hogy most már tényleg szabaduljanak meg a két idiótától. Úgyis az Arielre tartanak, használják ki a lehetőséget, és adják át őket a Szövetségnek. Szó sem lehet róla. Jayne köti az ebet a karóhoz, mire Mal előszedi a legelvetemültebb „ne szórakozz velem” arckifejezését, és közli, hogy ez az ő hajója, a testvérek ide tartoznak, kuss. Jayne puffogva kivonul. A kapitány Simont is helyre teszi: abban állapodtak meg, hogy féken tartja Rivert, hát tartsa magát ehhez, különben irgumburgum. Ugye, romlik a lány állapota?

A Serenity leszáll az Arielen. Inara lelép, a többiek pedig folytatják azt, amit eddig: teljes erőbedobással unatkoznak. Jayne és Wash amiatt panaszkodnak, hogy hetek óta nincs munkájuk. Ebben a pillanatban betrappol Simon, és közli, hogy van számukra egy megbízása. Igen, jól hallották, munkát ajánl nekik. Előkap három fiolát, amelyek a feketepiacon aranyáron szoktak elkelni, és elárulja, hogy egy átlagos szövetségi kórház raktárai dugig vannak ilyenekkel. Ha a csapat bejuttatja őt és Rivert a helyi kórházba, ahol elég jók a diagnosztikai berendezések ahhoz, hogy kideríthesse, mit tettek a húga agyával, akkor cserébe segít nekik kisöpörni a gyógyszerraktárt. Sietve tisztázzák, hogy az ellopott árut fél órán belül pótolni szokták a központban, ezért nem kell aggódnunk sem a betegek jóllétért, sem a hőseink (szinte) makulátlan becsületéért.

Beindul a tervezgetős fázis, Simon most bebizonyíthatja, hogy az első epizódban hangoztatott „én kiemelkedően okos vagyok” szövege nem csak üres rizsa volt, sőt, a társai méterekkel lemaradva követik az agyament ötleteit. A kórház biztonsági rendszerét úgy tudják a legjobban kicselezni, ha Zoe, Jayne és Mal mentősöknek öltöznek, és a két körözött szökevényt pedig egy-egy koporsóban, tetszhalott állapotban tolják be a kórház hullaházába. A szükséges felszerelést a bolygóról kell beszerezni, Wash, Jayne és Kaylee Hermione lelkesedésével jelentkeznek a feladatra, alig várják, hogy elszabadulhassanak a hajóról. Jayne egyenruhákat szerez és azonosítókat hamisít, Wash és Kaylee viszont megszívták, ugyanis Simon azt elfelejtette megemlíteni, hogy nekik a kórház szeméttelepén kellene összekukázniuk egy mentőautóra, izé, repülőre való alkatrészt.

Simon vért izzad, mire beleveri Zoéba, Malbe és Jayne-be a minimális orvosi szakzsargont, amivel átjuthatnak a recepción, látszik, hogy a huszonhatodik században nem a Vészhelyzeten és kistestvérein szocializálódtak a népek. A műszaki zseni részleg közben összeállít egy dögös, vadonatújnak ható járművet, lassan minden kész az akcióhoz. River nem repes az ötlettől, hogy egy szövetségi kórházba viszik magatehetetlen állapotban. Simon megnyugtatja, hogy nem lesz semmi baj, majd beadja neki az altatót.

A mentőhajó a St. Lucy kórház fele száguld. A fedélzeten Jayne még a szövegét magolja, Mal viszont nem hagyja békén: szeretne meggyőződni arról, hogy Jayne nem szívta túlságosan mellre a késelős esetet, és rendesen fog viselkedni a dokival. Meglepő módon Jayne-nek tetszik a terv, fivéréül ugyan nem fogadná Simont, de egy kicsit megenyhült az irányában. A hajó leszáll, az álmentősök betolják a két álhullát a kórház előterébe. A recepcióst nem érdekli, mi történt, a második betanult mondatnál félbeszakítja, és a hullaházba küldi őket. No, ez így nem járja! Ennyi tanulás után megérdemlik, hogy előadhassák a mondókájukat, legalábbis Jayne így vélekedik, és csak azért is elmondja a neki kiosztott mondatot.

A hullaházban kipakolják a testvéreket, Jayne velük marad, Mal és Zoe pedig elindulnak az üres ládákkal a gyógyszerekért. Nézzük csak: Jayne és a magatehetetlen testvérek együtt, egyedül. Egy szövetségi kórház kellős közepén. Ebből baj lesz. Jayne kisomfordál a folyosóra, ráveti magát az egyik terminálra, és felhív valakit. Egy szövetségi ügynököt. Minden a terv szerint ment, kérdi a fickó. Igen, Tamék itt vannak, jöhetnek értük. Dolga végeztével visszatér az álhullákhoz. A testvérek magukhoz térnek, átöltöznek Rivert egy tolószékbe ültetik, majd nekilendülnek. Aprócska probléma, hogy River a lábadozókkal és orvosokkal teli teremben folyamatosan szövegel. Az az ember meg fog halni, mutat rá az egyik fél másodperce látott emberre. És tényleg, a rákötött ketyerék vijjogni kezdenek, a kétbalkezes orvosa meg csak szerencsétlenkedik. Simon nem bírja tovább nézni, félresöpri a zöldfülű bénabélát, és klasszikus defibrillátoros életmentést rögtönöz. Sikerrel. A fickó megmenekül, River nagyon büszke, és értjük, ennek a srácnak egy ilyen kórházban lenne a helye. Gyorsan lehordja a sárga földig a kollégát, és még mielőtt kérdezősködhetnének, angolosan távozik társaival.

Mal és Zoe útközben összefutnak egy kukacoskodó orvossal, akinek gyanús a két halottszállító. Nem tudják magukat kidumálni a helyzetből, ráadásul a fickó arroganciáját tekintve Romano kései leszármazottja lehet, azaz szorul a nyakuk körül a hurok… Amíg Zoe ki nem üti egy defibrillátorral. Jayne-ék megérkeznek a diagnosztikai részlegbe. River leheverik a vizsgálóasztalra, Simon beindítja a szerkezetet, amely egy háromdimenziós modellben gyönyörűen leképezi a lány szervezetét. Ezalatt Mal és Zoe az elkábított doki kártyájának segítségével betörnek a gyógyszertárba, tízesével dobálják az üvegcséket a ládákba. Simon River agyára összpontosítja a gépet, majd két kezével forgatva jobbról, balról megvizsgálja a képet. Kislábujjig megizzad, amikor megállapítja, hogy a gazok megműtötték a lányt, és eltávolították az agyának azon szakaszát, amely az érzelmek irányítására és kordában tartására szakosodott. Jayne-t nem nyűgözi le az orvosi duma, ehelyett kijelenti, hogy változott a terv, azonnal távozniuk kell a kórházból. River hangos sikollyal ébred, kifele menet pedig látványosan retteg, és már megint okkal picsog: az épület előtt egy csapat szövetségi bíró ölelő karjaiba szaladnak. Letartóztatják a szökevényeket, és hoppá, bilincs kerül Jayne kezére is, azzal az ürüggyel, hogy körözött személyeket bújtatott. A tenyérbemászó főügynök pedig elegánsan zsebre teszi majd a jutalmat. Karma, öregem.

Malék bepakolják a szajrét a mentőhajóba. Jayne-ék még nem érkeztek vissza, vajon merre lehetnek? Egy szövetségi állomáson ülnek libasorban, megkötözve. Simon megköszöni Jayne-nek, hogy megpróbált szembeszállni a támadókkal, magyarán gőze sincs arról, hogy elárulták. A legénység megelégelte a várakozást, a többiek biztos bajba kerültek. Kaylee leellenőrzi a kórház kommunikációs csatornáit, majd jelenti, hogy a hivatalos szövetségi adón szokatlan zagyválás megy. A zsenicsapat ebből máris vágja, hogy ez egy kód, Tamék lebuktak. Az egyes számú ügynök a nagyfiút játssza a raboknak, de Simon (aki újabban megacélozta az önbizalmát, vagy csak egyszerűen hülye) addig alázza, amíg el nem árulja, mit akarnak tőlük. Nos, ők semmit, de hamarosan átadják őket a titokzatos megbízóiknak. Mindhárom foglyot beterelik egy hátsó fogdába. Miután kikerültek a túlerő látó- és hallóköréből, Jayne nekimegy az egyik őrnek, majd Simon is ráugrik a másikra, mind a hetven kilójával. Izzasztó verekedés, majdnem szemkinyomós, fogas-körmös, gigatörős, Bauernek is becsületére válna, amit ezek előadnak.

Zoe és Mal végigrohannak a kórházon, Kaylee segítségével keresik a foglyok tartózkodási helyét. Wash figyelmezteti a kapitányt, hogy húzzanak bele, egy másik hajó is leszállt az épület mellett, rajta új játékosokkal. Jayne és a testvérek a menekülési útvonalon marakodnak, Simonék inkább a hátsó kijárat fele vennék az irányt, Jayne viszont le akarja tarolni az összes szövetségit. River reszketve megjegyzi, hogy hiába minden, itt vannak. A másik teremben a csúszómászó ügynök farokfelvágva serénykedik a vendégei körül. Valami nincs rendben a két férfival, és ez nem merül ki abban, hogy az elegáns öltönyük mellé kék gumikesztyűt húztak. Hüllőtekintettel vizslatják az alávaló halandót, aki oly botor, hogy megemlíti: a jelentésében leírt mindent, beleértve a lány értelmetlen zagyvaságát is. Hohó, maga beszélt a foglyokkal? Az emberei is? Az alacsonyabbik mutáns előkap egy aprócska szónikus szerkezetet, melynek hatására a közelben tartózkodó szövetségiek összes testnyílásából dőlni kezd a vér. Ronda halál, lapozzunk. A két kesztyűs ott ül a hatósugár kellős közepén közelében, mégis kutya bajuk. Ezeket meg hol tenyésztették?

Jayne ledöbbenve hallgatja a haldoklók üvöltését, River viszont a második epizódból ismerős mondókát (két kettes, kék kezes) hajtogatva elrohan a másik kijárat felé. A bájos vendégek körbenéznek a fogdában is, megállapítják, hogy az egyik őr még él. Nem sokáig. A fickó sikolya végre meggyőzi Jayne-t, hogy itt nem babra megy a játék, ő is futásnak ered. Körömrágós pillanatok ezek, a menekülők zsákutcába futnak, az utolsó ajtó zárva van, a mutánsok pedig mindjárt utolérik őket. Ám az utolsó előtti pillanatban valaki szétlövi kívülről a zárat, és tökösen belöki az ajtót. Köszönjük, Reynolds kapitány. 

Inara visszatért a Serenity-re, egy percen belül beröppen a mentőhajó is a raktérbe. Megkönnyebbült arcok szállnak ki belőle, és Simon egyenesen dicséretet zeng Jayne hősiességéről. Országomat egy papírzsepiért. Mal megkéri Jayne-t, hogy segítsen elpakolni, de miután kettesben maradnak, alaposan fejbe bacarintja egy csavarkulccsal.

Jayne a raktér előtti zsilipben ébred. Mal megkocogtatja az ablakot, jelzi, hogy vegye fel a mellette heverő adóvevőt. A kapitány az iránt érdeklődik, hogy miért nem tartották magukat a tervhez, mit kerestek a hátsó bejáratnál, és beszéd közben megnyitja a zsilip ajtaját. Jayne esküdözik, hogy ő hívta oda a szövetségieket, eressze már be! A Serenity épp elhagyni készül az Ariel atmoszféráját, Jayne-nek pár perce maradt, mielőtt kipréselődne az űrbe. Így járnak az árulók. A zsoldos megtörik, nagyon sajnálja, hülye volt, megszédítette a pénz. Mal leszögezi, hogy Tamék a legénységhez tartoznak, és aki elárulja a csapatot, az egyben a kapitányt is hátba szúrja. A beszélgetést ezennel lezárta, kisétál a raktérből. Jayne még utána szól, megkéri, hogy tartsa titokban a többiek előtt az árulását. Ez volt a varázsige, Mal megkegyelmez neki. Az ajtót bezárja, a zsilipből azonban nem engedi ki, hadd főjjön egy kicsit a saját levében.

Simon végre tudja, mi a húga baja, így azt is, hogy milyen gyógyszerrel kezelje. Az újabb injekcióstű láttán River azt hiszi, hogy megint aludnia kell, de nem, kérdésére a doki azt válaszolja, hogy ideje felébredni.