Ott hagytuk abba, hogy Apófisz lett az új góré a pokolban, de persze majd az ördögnek is lesz ehhez pár hozzáfűznivalója. Szóval kedvenc halhatatlan kukacunk azt tervezi, hogy általunk fog újra hatalomra törni. Daniel gyorsan közbevág, hogy Amaunetnek annyi, ráadásul Teal’c a ludas. Apropó Teal’c. Elkobozzák Danieltől a csudajó walkie-talkie-t, aztán Apófisz átszól a chulakinak, hogy hű de meg fogja majd jól kínozni, irgum-burgum. Azt a nagyon ronda, izomfejű valakit teszi meg első harcosának. Visszakerülünk a cellába. A tehénarcú Martouf nagyra van vele, hogy ő előre megmondta, hogy Sokar feléleszti majd Apófiszt. Hűha, hogy oda ne rohanjunk...

Apófisz alapsereget toboroz, mindenki jól otthagyja a francba, csak pár hülye marad (300, persze nem spártai egyik sem). Sokarral közlik, hogy az idegen hajó meglógott. Sokar szerint kémek voltak, úgyhogy két nap múlva már támadni is akarja a rendszerurakat. Hm. Apófisz szert tesz arra az emlékeztető-tollra, és ki is próbálja Carteren. Kap egy hallucinogén szert, ami Sokar vére néven fut. A jó öreg koccintós. Sam ismét az anyja halálának emlékébe csöppen. Jacob vigasztalja. Megtudjuk, hogy Carter bátyja Jacobot okolta, de Cartertől azt akarja apuci, hogy bocsásson meg neki. Csakhogy már rég megtette. Meg aztán olyanokat is mond, hogy haldoklik. Meghal, ha Sam nem adja meg az írisz kódját. Persze Carter rájön, hogy Apófisz szórakozik vele. Nem jött be.

Teal’c ezalatt elrepült a tok’rákhoz segítségért. O’Neill a következő jelölt, kap ő is Sokar-fröccsöt. Természetesen Charlie jelenik meg előtte. Ő kivételesen nem a Föld, hanem az asgardok felől érdeklődik. Ez sem jön be. Carter Martoufnak magyarázza, hogy vigyázzon, a vallatás nagyon élethű. És ugye Jolinar egy nagyon egyszerű eszköz Martouf kikérdezésére.

A tok’rák közben segítségképpen egy jóravaló atombombát szándékoznak adni. Mivel Apófisz lázadásnak hírére Sokar majd a Ne'tu mellé megy a hajójával, simán elintézhetjük. De a pajzson egy fegyverünk sem tud áthatolni, ezért inkább felrobbantjuk az egész Ne’tut. Egy kisebb hiba van a tervben: a mieink is meghalnak. De hát mi az a pár ember a tok’ra nagytanácsnak. Teal’c látszólag benne van. De csak látszólag. Egy Aldwin nevű tok’ra kapta a parancsot mellékesen. Na, jön Martouf vallatása. Bevallom, kevés annál viccesebb dolog van számomra, mint amikor sírást kell egy színésznek eljátszania. Martouf viszi a pálmát:

Vessünk egy pillantást a szemöldök és a homlok ráncolásából kialakult, aszimmetrikus alakzatra, amely erősen az aurora borealis-t, avagy a Sarki fényt hivatott megformálni. Tekintete egy röhögőgörcs közepén lévő, éppen tüsszenteni készülő mosómedvére hasonlít. Szemhéjait scofieldi pontossággal állítja be arra a távolságra, amikor még éppen ki tud folyni a műkönny, de még nem ragadnak össze. Bámulatos Martouf, csillagos ötös! Persze a vallatás csak nála lesz sikeres, el is mondja a hülye, hogy az Entak bolygó a tok’ra ellenállás központja.

Na de nézd már, milyen eszes! A fene se gondolta róla. Elmondja Carternek, hogy hazudott, az Entak egy elmaradott világ, egy tok’ra sincs ott. Végül Danielt is kihallgatja Apófisz. Jack alakjában érdeklődik a helyről, ahova a Harsesis, vagyis a fia került. Totális csőd ez is. Megérkezik Sokar hajója, Apófisz közli, hogy Bynarr halott, és hogy kihallgatta az értékes foglyokat: tudja, hol van a tok’ra bázis, meg egyebek. Aztán nyalja egy kicsit Sokar hátsóját, aki erre engedélyt ad, hogy Apófisz a színe elé léphessen.

Daniel egy bal horogért cserébe visszaszerzi a kommunikátort, aztán megy vissza a cellába. Apófisz ki akarja nyírni Sokart, amikor az fogadja. Mindezt egy karvédőbe rejtett pengével kívánja kivitelezni. Teal’c és Aldwin megérkezik, pont látják, hogy Apófisz átgyűrűzik Sokar hajójára. Aldwin már lőné a bombát, amikor Carter odarádiózik. Sőt lövi is! Egy zatot fog Teal’c-re a hülye. Sajnálja, nem tehet mást. A Ne’tu 12 perc múlva megsemmisül. Remek. Az egész hold megremeg, új gejzírek jönnek létre, vagy mik. Telepakolunk egyet kővel, ami így kirobbantja nekünk a cellaajtót.

Apófisz közben elújságolja, hogy a tok’rák az Entakon rejtőznek, most már megteheti őt Sokar a Ne’tu urává. Kár, hogy Sokar nemrég igázta le a bolygót, és semmi nyomuk nem volt. Bukta. Teal’c közben bezárja a raktérbe Aldwint, eddig ő az egyedüli, aki nem szerzett 8 napon túl gyógyuló sebesülést, amiért keresztbe tett Teal’c-nek. Elindul Sokar hajója felé, a többiek meg odalent már felsorakoztak a gyűrűnél. Sokar éppen nevetgél Apófisz kínzása közben, amikor közlik vele, hogy darabokra esik a Ne’tu. A kis közjáték elég ahhoz, hogy Apófisz kinyírja az őröket, szerezzen egy botfegyvert, és rátámadjon Sokarra. Személyi pajzs, ilyesmi, nem sikerül, úgyhogy nyúlcipő.

Gyűrű elindul, Teal’c persze időben odaér, mindenki a helyén. Sokar hajójáról valaki átgyűrűzik a Delmakra, aztán robban a Ne’tu, Sokar hajójával együtt. Mi még időben meglógunk. Jacknek már csak jeges tea és légkondi hiányzik. Jacob meg szívesen elugrana Alaszkába. Aldwin bocsánatot kér, hogy majdnem tömeggyilkos lett. Mindenki boldog és vigyorog. Még az is, aki éppen Delmakról nézi végig a robbanást. Bizony: a jó öreg Apófisz.