Nyílik a kapu, de nem várunk senkit. Az azonosító szerint a tok’ra, tájékoztat a technikus. Talán apu, jegyzi meg Jack Samnek. Nem, ez nem ő, hanem Martouf meg két névtelen. Ráadásul rossz hírt hoznak. Jacobot/Selmakot elfogta Sokar, az ördögi kukac és nem másutt tartja fogva, mint a Pokolban.

Vagyis a Netu nevű holdon, ami Sokar központi bolygólya körül kering, és börtönként funkcionál. Soha senki nem szökött meg még onnan. Kivéve Jolinart, de ő meg nem mondta el, hogyan. Kit érdekelhet az ilyesmi? Mivel azonban Sam anno egyesült vele, így ismeri a kiutat, a tok’ranak pedig megvan az eszköze, amivel az emlék előhívható. Selmak megmentése azért is rendkívül fontos, mert ismeri Sokar támadási tervét a Rendszerurak ellen. Az, pedig rossz lenne, mert jobb a több egymással is marakodó kukac, mint egy erős. Szóval az univerzum sorsa forog kockán, bár ez Jack szerint kicsit drámai megfogalmazás.

Írány a Vorash, ahonnan hajóval mennek a Netura. Útközben derül ki, hogy Teal’c most csak pilóta lesz, mert a mentőkabinokban fognak lejutni a holdra, abból viszont csak négy van. „A Pokolba velünk!” adja ki Jack az indulási parancsot. Martouf elmeséli, hogy a Netu valamikor egy ipari kolónia volt, amit Sokar elfoglalt, majd a saját kis színdarabjába illően alakította. A felszínre vezette a magmát, és mérgező gázokkal töltötte meg a légkört. Igazi hobbikertész a fazon.

Ideje Sam fejében kotorászni. A magánéletére való tekintettel most nem használják a holografikus megjelenítőt, hanem Carter mondja el, ami a témához kapcsolódik. Így Daniel kénytelen olvasással tölteni a hosszú utat, mi viszont láthatjuk mire emlékszik a százados. Legelőször arra, amikor kamaszként megtudta, hogy elvesztette az édesanyját. Martouf ez neked most egy mínusz pont. Rögtön próbál is javítani és segít Samnek felidézni azt az éjszakát, amikor Jolinarral utoljára találkoztak, és együtt töltötték az éjszakát. Cseles a srác, mert az eszköz jóvoltából Carter át is éli az emlékeket.

Később, mikor már mindenki alszik, Sam idejét látja egy második körnek. Emlékezésből. Martouf nem szeretné, ha az ő és Jolinar személyes kapcsolata miatt Carter bármit eltitkolna, amit lát. Most azonban a változatosság kedvéért Jolinar kínzását éli át, eléggé realisztikusan. Talán a szex után lejjebb kellett volna venni a műszer átélés fokozatát, amit Martouf a következő bekapcsoláskor meg is tesz, de a százados most már csak egy csapat rosszarcúra emlékszik a hold felszínéről.

Jack és Martouf (Marty, ahogy ő hívja) elbeszélgetnek, hogy ha Sam nem tud visszaemlékezni, akkor csak a a tok’ra megy a felszínre Selmak információiért, mivel nem kockáztathatják, hogy mind meg halljanak. Ezalatt Daniel Sam lelkét ápolja, aki elmondja, hogy van a Netun egy goa’uld, akivel szerinte Jolinar közelebbi kapcsolatba került, de nem azért, mert annyival jóképűbb lenne Martuofnál.

Elérik a holdat. Sikeresen landolnak a mentőkapszulákban, majd elindulnak a felszín alatti romokhoz, ahol a rabok élnek. Carternek beugrik a ronda kopasz neve, akivel Jolinar lefeküdt. Bynarr, a Netu ura. Közlik is a fogadó bizottsággal, hogy vele szeretnének találkozni. Na’onak, Bynarr testőre szerint ez nem fog összejönni, és a többi rabbal felviteti őket a felszínre. Jack erre rögtön pisztolyt fog mindenkire, de megjelenik Bynarr és a kézifegyverrével leszereli. Sam elmondja, hogy ő volt Jolinar gazdateste, mire a kopasz bebörtönözteti őket. Ennyit a titkos küldetésről.

Carter elmondja Martoufnak, hogy mi történt Jolinar és Bynarr között, és, hogy valószínűleg ő a szökés kulcsa. A cellában megtalálják Jacobot, aki elég rossz bőrben van, Selmak is haldoklik. Bynarr kihalgatása megy Sokarhoz, ahol köszönetet mond Jolinar gazdatestéért. Kiderül, hogy hívatlanok érkeztek a Netura. Bynarr egy napot kap a kilétük kiderítésére, és Teal’c hajóját is elkezdik keresni. Selmak elmondja, hogy Sokar serege tízszer nagyobb, mint gondolták, így biztos legyőzi a Rendszerurakat. A támadásig még tíz nap maradt.

Cartert elviszik Bynarrhoz, aki csak rondább lett Jolinar emlékeihez képes. Sokar büntetése következtében elvesztette az egyik szemét, ezért most bosszút akar állni a nőn. Amíg csevegnek, Samnak beugrik egy emlék. A kopasz nyakában lóg egy kristály, ami egy gyűrű transzportert hoz működésbe. Azon keresztül szökött meg Jolinar. Bynarr már éppen megölné a nőt, mikor Na’onak hátba lövi egy botfegyverrel.

Cartert visszaviszik a cellába, ahol beszámol a gyűrűkről és a történtekről. Ha a teherhajóval sikerül bemérni a lenti gyűrűket, akkor sikerülhet a szökés. Az őröket könnyen elintézik, de közben Teal’cet megtámadja két halálsikló. Bejutnak Bynarr szobájába, de a kristály eltűnt. Szerencsére Marty anélkül is eltudja indítani a liftet, csak egy kis időbe telik. Az persze nincs sok, mert Teal’cet is üldözik, és az őrök is dörömbölnek az ajtón.

Kész a gyűrűk indítása, de a hajó nincs pozícióban. Na’onak a kézifegyverrel betöri az ajtót és a csapatot elfogják. Az egyik rab felszólítja őket, hogy boruljanak térdre Na’onak ellőtt, mire a nevezett közli, hogy mostantól visszaveszi a régi nevét. Leveszi az eddig az arcát fedő sisakot, és nem más áll előttük, mint Apófisz…