Ismeretlen helyen kezdünk. Éppen egy sztáziskamra szerű valamit emelnek ki egy füstölgő medencéből. Egy kékruhás férfi parancsára megkezdik az olvasztás, majd egy monitoron láthatjuk a bent lévő agyi aktivitásának emelkedését. A kapszula kinyílik és O’Neillt pillantjuk meg benne. Beszélni próbál, de az olvasztást végző nő lebeszéli róla. A kékruhás férfi – valami vezérőrnagy – és a nő – valami doktor – lép az ezredeshez és tájékozatják, hogy a parancsnokságon van, a csapata többi tagja halott, és az aktuális dátum 2077.

O’Neill egy betegágyon tér újra magához, egy csövön valami rikító zöld trutyit nyomatnak bele. Elég kába, az előbb hallottakat se emésztette még meg, erre további információkkal és kérdésekkel bombázzák, melyek szerint már hibernálva érkezett vissza egy küldetésről és nem e tudja ki tette ezt vele? Hát nem. Kicsit később az őrnagy körbevezeti Jacket a bázison, miközben a földi kolóniákról mesél. Az ezredes inkább a csapata sztorijára lenne kíváncsi, mire megtudja, hogy a többiek már holtan érkeztek vissza. Emlékei szerint egy goa’uld kézen lévő bolygóra mentek utoljára. Az őrnagy megemlít egy készüléket, amivel talán segíthetnek az emlékeit előhozni, ami különösen hasznos lehet tekintve, hogy a kolóniák harcban állnak a goa’uldokkal és el kéne annak a segítsége, aki O’Neillt lefagyasztotta.

A készülék a tok’ráktól van. Jack kap a halántékára egy kis fém bizgentyűt, ami stimulálja az emlékezetét és kivetíti azt egy holografikus monitorra. Kap egy kis nyugtatót, és már jönnek is az emlék videók a noxról. Az őrnagy más fejlett fajok után érdeklődik, mire megjelennek az asgardokkal kapcsolatos emlékek. 79 év alatt nem értek rá elolvasni a küldetésekről készült jelentéseket? A mozizásnak az vet véget, hogy O’Neill rosszul lesz. A doki szerint később kéne fojtatni, így most lila trutyit kezdenek adagolni neki a csövön. Magára hagyják és átmennek egy másik helyiségbe, ahol Danielt, egy következőben pedig Cartert olvasztják ki, majd fogadják a többiek már nem élnek szöveggel. Hoppá.

Carterrel is eljátsszák az emlékvideózást. Őt Apófisz támadásáról faggatják. Ugrunk Danielhez, akinek olyan frizurája van, mint egy óvodásnak és a melyik goa’uld lehet még Apófiszon kívül kérdésre Sokarisra, Hóruszra és Hathorra emlékszik vissza. Jackson is a csapat felől érdeklődik, de ő is csak a már holtan érkeztek választ kapja, annyi kiegészítéssel.

Végre ugrunk Teal’chez is, ő azonban a régről ismert gyengélkedőn tér magához Hammond tábornok és Fraiser doktornő tekintetétől övezve. Nem emlékszik hol lehetnek a többiek. A CSK-3 és 7 talált rá miután a csapatuk eltűnt. Csak annyi rémlik neki, hogy kígyó és sólyom gárdisták közösen támadtak rájuk. Már rohanna is vissza, de kiderül, hogy három hétig volt eszméletlen, mert annyira súlyosan megsérült. A tábornok nem engedélyez további kutatást tekintve, hogy gőzük sincs hol folytassák, mire Teal’c közli, hogy akkor ő kilép és hazatér.

O’Neill elszorította a lila infúziós csövet és arra tér magához, hogy a doktornő és az őrnagy goa’uld nyelven vitázik. Kiszedi magából az infúziót és lerugja az ápolóját. A Földön eközben elbúcsúztatják Teal’cet. Az ápoló ruhájában Jack sétára indul egy bázison, de legnagyobb meglepetésére a lift hátulja egy goa’uld létesítménybe nyílik, ahol kígyó és sólyom gárdisták sétálnak. Mivel a memória javító még mindig a fején van szabályosan rosszul lesz az Apófisz hajóján történtekről rátörő emlékei miatt.

Visszatér a „bázisra”, és megtalálja a Carter hibernációs szobáját. Leüti az ápolót, kiszedi az infúziót mire a százados is magához tér. Az ő fején is ott a gép és a monitoron meg is lennek a palackpostás kaland emlékei. Jack tájékoztatja a kukacos fejleményekről, és egy pillanatra elmereng a nő meztelenségén, mielőtt javasolná, hogy vegye fel az ápoló ruháit. Együtt indulnak tovább, de a goa’uld folyosó láttán Sam is visszaemlékszik az űrhajóra, amitől persze ő is rosszul lesz. Éppen elkerülik a doktornőt és az őrnagyot, akik pár jaffával sietnek valahova. Megtalálják Danielt, majd tovább kutatják a „bázist”, de csak vakajtókra bukkannak.

Eljutnak az indító csarnokba, de a csillagkapu sem valódi. Daniel költői kérdésként felteszi, hogy kinek állhatott ez érdekében. Erről le kéne szoknia, mert ilyenkor mindig megjelenik valami rossz szándékú egyén. Jelen esetben Hathor, majd az őrnagy és a doktornő is jó pár kígyó és sólyom gárdista kíséretében. Mint azt Hathortól megtudjuk, azért van kétféle jaffa csapat, mert úgy „lopják” el őket eredeti gazdáiktól. Az egész kamu sztorira, meg álbázisra, pedig azért volt szükség, mert túl keveset tudnak a goa’uld birodalomról így O’Neilléktől kell az információkat megszerezni, akik viszont már immúnisak Hathor igéző leheletére. A tények ismeretében önszántukból nem akarnak segíteni, így dönthetnek, hogy ki lesz az egyik jaffa kifejlett kukacának gazda teste. To be continued...