Oké. Ez a rész az első évad hűdekirály részei közül való, viszont anyázás követi a vége felé, mert hasonlókat már láttunk az anyasorozatban is. De a hűdekirály mivolta erősebb, mert HAZAMEGYÜNK! A poént ezzel még nem lőttem le, szóval majd tessék továbbkattanni. Továbbá lesz a részben Weir nagyúrnő, aki végre egyszer megnyugszik, majd ezzel arányosan ki is akad; Teyla, aki ebben a részben lesz a legeslegrondább, mert földi cuccokban fog flangálni, és brrr, nem éppen fogja eltakarni; és persze lesz McKay, aki szimplán McKay, ergo röhögünk rajta. Lesz Sheppard is, de most már inkább induljunk neki. Hosszú lesz.

Egy bolygón vagyunk, ahol egy pár oszlopon, a kapun és sűrű ködön kívül semmi sincs. McKay magyaráz valamit, hogy az egész helyet egybefüggő energia veszi körül. Sheppard-öt az érdekli, hogy fel lehet-e használni. McKay azért akart idejönni, mert az energia technológiára utalt, viszont csak köd van. Ami szerinte nem köd. Szóval Sheppard-nek azt válaszolja, hogy még nem tudja, hogy lehet használni, de jó sok van belőle. Az őrnagynak elege van, tárcsáznak. Miután a kapu aktiválódik, McKay észrevesz valamit. A kapu a ködből veszi az energiát. Sheppard-öt ez nem nyűgözi le. McKay szerint, mivel a köd jó sok helyet elfoglal, elég energiát tudna adni ahhoz, hogy tárcsázzák a Földet. Yeah!

Atlantisz. Tárgyaló. Sheppard, McKay és Weir a fő szószóló. Tömören ennyi hangzik el: csak az atlantiszi kapu képes tárcsázni a Földet, mert abban van egy speciális kristály. Ha kivesszük, és berakjuk a másikba, akkor talán azzal is működik. Még mindig nem tudjuk, mitől van energiája a ködnek. Ha elmennének a Földre, akkor nem tudnának visszatérni, hiszen ott nincs akkora energiaforrás. Szóval sanszos, hogy ott maradnak. De attól még tudnak üzenetet küldeni, információt, meg ilyenek.

Ugrunk. McKay kiszerelte a kristályt, de csak úgy tudja berakni a másikba, ha szétszedi a tárcsázót. Ford aggódik, de McKay sznob, és szerinte nem hibázhat. Sheppard szívatja egy kicsit, és közli, hogy 804 év lenne, mire odaérnének a bolygóhoz az ugróval. McKay szelíden néz: de azért megpróbálnák, ugye? Sheppard tovább húzza az idegeit: persze, hát miért ne tennénk. Na ja, leírva nem annyira vicces, de sebaj.

Ugrunk. Sheppard a Háború és békét olvassa, fél év alatt 17 oldalt már el is olvasott. Weir szerint Sheppard-nek kéne menni a Földre, szerinte meg Weir-nek. Az lesz a vége, hogy egyikük se megy. Okosak. McKay közben bejelentkezik, végzett a kapuval, mehetünk hazatelefonálni. Tárcsázás, és igen, működik! Weir köszön a Parancsnokságnak. Walter a recepciós, szintén az anyasorozatból, és közli, hogy nyugodtan átjöhetnek. Ugyanis az asgardok által továbbfejlesztett Prometheus (földi hajó) egy hónap alatt vissza is tudja őket vinni. Ez a beszéd, nyomás haza!

Otthon a kedvenc kopasz tábornokunk, Hammond üdvözöl minket. Még fel se fogtuk, hogy mi történik, de már számolunk is be. Hammond közli, hogy a Pentagon szerint túl nagy kockázat ez az egész lidércdolog, és hogy ott kellene hagyni a Pegazus-galaxist, úgy ahogy van. Weir győzköd, szerinte attól még lidércek eljuthatnak ide, ezért maradniuk kell, hogy új technológiákat szerezzenek. No meg persze az adut is kijátssza Weir: felelőséggel tartoznak az ott élőkért, mivel felébresztették a lidérceket. Hammond még meggondolja.

Ugrunk. Sheppard elviszi Teyla-t bolygónézésre, de előbb ruhát kell neki szerezni. Eközben Weir egy vérvörös BMW cabrio-val behajt valahova. Ez bizony Simon, a barátja. Bizony, a zord Weir-ben is érző szív lakozik. Gondolom. Na de nézzünk át McKay-hez. Lejátssza az üzeneteit, illetve csak játszaná, mert fél év alatt egyet se kapott. Aztán leül tévézni, a kanapé mögött talál egy kis chipset, ami szintén fél éve ott van, és nekiáll falatozni. Kopognak. Egy szépnek beállított nő az. Nem tudjuk meg, mit akar, mert ugrunk. Teyla órákon át vásárolt, hiába na, a nő az nő minden galaxisban. Sheppard szerint szép ruhát választott, de tuti hazudik. Viszont valami más is zavarja, minden olyan furcsa. Mivel egy limuzinban ülnek, szól a sofőrnek, hogy vigye el őket valamilyen park közelébe.

Visza Weirhez. Ez egy nagyon unalmas rész, röviden: mindketten örülnek egymásnak, de Weir nem beszélhet az útjáról, viszont kap egy nyakláncot, aztán egy cuppanósat. Itt viszont ő is furán néz, valami neki is furcsa volt. Nem tudjuk meg, mi, mert közben felhívja a tábornok. Nem tudjuk, mint mond.

McKay. Alsógatyában és magáért beszélő pólóban fekszik a kanapén. Megint kopognak, most Weir az. Közben kiderül, hogy az a csaj, aki először benézett, az vigyázott McKay macskájára, és elhívta randira. Viszont Weir megszakítja: az imént hívta Hammond, hogy a Prometheus megsérült, és nem tudnak visszamenni.

Ugrunk. McKay a tábornoknak magyaráz, hogy egy húsvér nővel lett volna randevúja, de ez azt nem érdekli, úgyhogy a tárgyra tér. Szerinte azzal az ős-duracell-lel, amivel először tárcsázták Atlantiszt, újra lehet tárcsázni. Hammond közli, hogy lemerült. Rodney szerint akkor az tartotta fent a féregjáratot, most viszont csak a kapcsolat létrehozásához kell, mert a ködös bolygó kapuja akkor is feltöltődik, ha bejövő féregjáratot kap. Az meg ugye fenntartja majd. Hammond szerint csak találgat, de aztán engedi, hogy kísérletezzen.

Ugrunk. Na végre Fordról is hallunk. Át akarják helyezni az Antarktiszra. Jön McKay, és közli, hogy nyugodjon bele. A Prometheus nem működik, az ős-duracell pedig csontszáraz. Mi a franc van? McKay kissé hamar feladta. Most már tényleg furcsa valami. Nézzünk is el Sheppard-höz. Eljutunk a lakásába. Minden úgy van, ahogy hagyta. Ad Teyla-nak egy sört. Ilyen rondán sört inni, mint ahogy ő...

Megint McKay. Érdekes, most megint az ős-duracellt macerálja. Kezd zavaros lenni. Weir ezalatt a tábornokkal beszél. Tudatják vele, hogy leváltják, és katonai vezetés alá helyezik Atlantiszt. De hogyan? Állítólag nem tudnak visszamenni. Sheppard-höz beállít két régi haverja. Elég meglepődött arcot vág. Megint Weir. Felkeresi McKay-t. Szerinte valami nincs rendben, de Rodney szerint semmi gond sincs. Na de hoppá, közben egy másik McKay szerint a fizika törvényeivel valami gond van, és egy másik Weir azt mondja neki, hogy bele kell törődniük, hogy nem mehetnek vissza. MI A FRANC FOLYIK ITT?

Sheppard-nél ezalatt egy komplett házibuli kerekedett. A két haverja a közös háborús sztorijaikat meséli, amikor beállít Ford egy csomó pizzával. Közben az eredetinek mondható Weir megint valamelyik McKay-jel vitázik, amikor az megemlíti Simont. Csakhogy Weir sosem mesélt Simonról. Hoppá. Megint Sheppard. A két haver tovább mesél, aztán Sheppard közli, hogy őket évekkel ezelőtt lelőtték Kabulban. Előkap egy pisztolyt és meglövi az egyiket, és válaszokat követel.

Vissza Weir-hez, aki McKay-től kérdi, hogy kicsoda valójából. Ekkor megjelenik Hammond, aki közli, hogy felesleges tovább titkolóznia, és egyszer csak átváltozik valami lebegő izévé, aztán vissza. Mindenki a földi kaputerembe kerül. Kiderül, hogy mindenki a saját kitalált világában volt. Ehh. Sheppard-nek például sosem volt olyan háza, csak szeretett volna egyet. Mivel Teyla nem földi, azért az őrnagy illúzióján osztozott. A Hammond-lény felajánlja, hogy szabadon választott illúzióban élhetik le az életüket. De ők ugye el akarnak menni.

A lény állítólag azért teszi, hogy megvédje magukat. Kiderül, hogy a köd egy életforma, és az energia mind-mind életjel. A kapu pedig jó sokat megöl belőlük, amikor aktiválják. Az is kiderül, hogy még mindig ott vannak a ködös bolygón eszméletlenül. Viszont így nem tudnak enni-inni, szóval napokon belül meghalnak. A lényt nem érdekli, ezért Sheppard közli, hogy többen fognak jönni értük. Az pedig újabb kapuaktiválás, újabb áldozatok. Weir megígéri, hogy soha nem térnek vissza, ha elmehetnek. A lény beleegyezik. McKay kiveszi a kristályt, aztán békével távoznak.