Crane szenved, nagy fájdalmai vannak, ő már nem fogja sokáig bírni. Abbie elsziszegi, hogy Katrináért küzdjön. Ha kibírja, mindent kibír, a teste és az elméje is erősödni fog. Nem kell megijedni, a páros csak jógázik. Crane semmi rációt nem lát a kitekert, kicsavart pózokban, ezzel nem kerülnek erőfölénybe Molochhal. Abbie rájön, nem is ez a baja a tudóskának, hanem Katrina. Ugye, Vöröske csúnyán átverte őt, eltitkolt előle egy igencsak fontos személy halálát (Mary, akiből a Síró hölgy lett) és biztosan sok mást is elhallgatott előle, mert a Tanúskodás a legfontosabb. Crane mérges, már amennyire a 18. századi modora csak engedi, de az tény, nagyon fájt Katrina árulása. Crane-nek elege lesz a lelkizésből, ettől nem jutnak előrébb, a jóga hasztalan, csináljanak mást!

Crane-nel kezdünk, akivel egy hölgy van, ő pedig nem Abbie és nem Jenny. Egy bizonyos Caroline, akit Crane a helyi töriegyletből szedett össze. A kis hölgy kézzel varrt, korhű ruhákat hozott, sőt saját készítésű sajtot és lekvárt is. Teljesen Crane hatása alá került, hisz sosem lép ki a 18. századi szerepéből, ráadásul még felesége sincsen… De van, kedves hölgy, csak éppen sosem beszélt róla, hát ez baj, mert Caroline tényleg rávetette volna magát. Szerencsére Abbie megérkezése megmenti a helyzetet, viszont Caroline azt hiszi, hogy ő Mrs. Crane, így gyorsan eltűnik. Így viszont adott a páros témája, Katrina. Igen, még mindig nagyon szörnyű, hogy önszántából a Lovasnál maradt.

Éjszaka, egy ismeretlen kislánnyal kezdünk, aki szinte biztos, hogy alvajáró, de minimum megbűvölték, mert önszántából biztos, hogy nem járná ilyenkor az erdőt. Ezután ugrás Crane-re, aki összefoglalja nekünk, milyen kihívásokkal küzd jelenleg: Fej Nélküli Lovassal harcol, a Háború Lovasa a fia, és most új lovakat kap, lóerő formájában, vagyis derék időutazónk vezetni tanul. Persze a kommentjeit az okoskodó stílusában teszi, de alkalmazkodnia kell a mai korhoz, és már százszor látta Abbie-től is a technikát, váljon eggyé az autóval. Miért nem ezzel kezdte, Crane valami keleti filozófiára gondol és beletapos a gázba, száguldozni kezd a parkolóban. Megy ez neki, sőt miután fékezett még egy kis javítást is javasol, amivel erősebb lenne a gép. Kezdetnek ez is jó volt, nemsokára önálló lehet, utal Abbie arra, ha vele valami történne. Crane szentül hiszi, hogy akár győznek, akár veszítenek, azt együtt fogják megérni. Ekkor kap egy sms-t, ha eltűnik egy gyerek, mindenkihez eljuttatják az infót, hogy segítsenek. A gyerkőc a rész elején látott kislány lenne, irány a család.

Henryvel kezdünk, megint kézműveskedik, ezúttal egy épületet faragott ki, ami nem más mint a pszichiátriai gondozóintézet. Ide érkezett meg Abbie és Crane, Irving parancsnokot jöttek meglátogatni. Crane-t megtalálja az egyik ápolt, csak köszön neki, de azt sokat teszi a kis zakkant ürge. A nővérke a pult mögött azt hiszi, hogy Crane-t szintén kezelésre hozta be Abbie, de nem, csak látogatni jöttek. Ezzel lesz egy kis gond, a látogatás nekik tiltos, mégpedig Henry Parrish ügyvéd úr határozata alapján. Hoppá, valami használható infót kérnek róla a nővérkétől, aki csak a taxis cég számát tudja megadni. Távoznak, de reménykednek, hogy Katrina hamarosan értesíti őket a világuralmi tervekről.

Katrinával és a Lovassal kezdünk, a Fejetlen egy szertartás helyére hozta a nőt, ott várja őket Henry is. Abe sokáig várt arra, hogy a nő az övé legyen, hát most meg fogja őt kapni, egy vérkötelékkel fűzi össze a párocskát. Kis kellemetlenség ugyan, de nekik nem számít, hogy Katrinának olyanná kell válnia, mint a Lovas. Vagyis le kell őt fejezni.

Újra üdvözlök mindenkit Álmosvölgyben, ahol már javában zajlik a világvége előkészítése , a hadműveletekről itt lehet olvasni. Ebben az évadban is egy kicsit vagy épp nagyon újra átértelmezzük a történelmet és remélhetőleg sikerül egy későbbre halasztani az apokalipszist.

A sötétségben rémüldöző Crane-nel kezdünk, nagyon keresi az ő hadnagyát. Szerencsére felkapcsolódik a villany és előbukkan Abbie egy kis muffinnal, rajta egy darab gyertya, boldog 251. születésnapot! Crane szörnyülködik egy sort, hogy ilyen nagy hűhót kell csapni egy születésnapnak manapság, de Abbie szerint ez fontos, eltereli a figyelmüket egy kicsit. Crane enyhül, elfújja a gyertyát, még kíván is egyet, majd újra komor lesz. Egy év telt el, és még mindig a bosszúról álmodozik. Mindketten egyetértenek abban, hogy nehéz túllépni azon, hogy elvesztettek valakit, aki fontos volt számukra. Mi van, egy év eltelt, valakik meghaltak? Megegyeznek abban, hogy egymás nélkül biztosan halottak lennének, rendkívül hálás köszönet az életben tartásért. Abbie kap egy hívást, irány a rendőrség.

Elérkeztünk az évadzáróhoz, kiderül lesz-e világvége vagy sem, ki lesz az áruló a csapatban, vagy új ellenséget köszöntünk. Kezdetnek Henry Parrish egy álmot lát, Moloch idézi meg a legújabb harcosát, látjuk, ahogy kikel a földből és lángoló lován vágtázik. Egy kicsivel csendesebb tóparton Crane mereng Katrinán, ahogy általában szokta, ám meglát egy vörös hajú hölgyet elsuhanni az erdőben. Gyorsan utánamegy és kiér egy közeli mezőre, ott katonákat lát, mégpedig olyanokat, mint az ő társai voltak a függetlenségi háborúban. Megtalálja Vöröskét, nem Katrina, de mire föl a háborús készülődés? Egyik fontos csatára emlékeznek így, hogy eljátsszák azt évfordulós megemlékezésként. Crane-nek több se kell, gyorsan pontosítja a hölgy történelmi tévedéseit, a hölgynek leesik, hogy töribuzival van dolga, majd keres neki egy katonai tiszti egyenruhát, mert polgárok nem játszanak. Crane telója megcsörren, Henry keresi, fontos megbeszélésre hívja őt és a Mills-lányokat.

Közeledünk a végjátékhoz, az évadzáró előtti részt látjuk. A bevezető képsorok alatt Crane üzenetrögzítőjének a szövegét halljuk, a vége kicsit sutára sikeredett, de remélhetőleg Abbie üzenete eljut hozzá. Ugye Washington Bibliája az epizód fő kérdése, és Abbie-nek támadt egy ötlete. A Bibliát el kéne küldeni kormeghatározásra az FBI központba, talán hamisítvány. A lány hazaérkezve mondja ezt az üzenetet, és nem is sejti, hogy valaki már vár rá. A félhulla Andy. Eközben Crane Washington dátumáról keres adatokat, de semmi ötlet. Abbie-től kap egy üzenetet, miszerint érkezik, a végén egy smiley-val, de addig flashbackeljünk vissza Crane egyik találkozására Washington tábornokkal. A tábornok üdvözli őt, kiemeli, milyen fontos feladatai lesznek a jó és a rossz harcában, ahol remélhetőleg a jó győz és felemelkedik, mint Lázár a sírjából. Lázár, Lázár, akkor János evangéliuma kell ide és ott megtalálja, amit keres.

11 részt kellett rá várni, de megérte. Ichabod Crane lecserélte 18. századi ruháját, menő 21. századira göncökre. Fekete ing, feszülős farmer, kicsit feszeng még benne a srác, de az ígéret szép szó. A sorozat idővonala szerint az új évben járunk, és Crane megígérte Abbie-nek, ha megérik ezt, jöhetnek az új cuccok. Hát, Crane megkapta, de a feszülős farmer nem tetszik neki annyira, így a munkával tereli a figyelmét, mi a helyzet Moloch üzenetével? Még mindig a „szent nevén” és egy elrabolt lelken gondolkoznak. Két teória között Abbie átadja a következő felpróbálandó nadrágot és felsőt, de az átöltözés túl gyors volt. Crane visszavette a csizmát, bricseszt, inget és kabátot. Abbie minden hölgynéző nevében csalódását fejezi ki, a tisztító remélhetőleg tisztán tartja a régi dolgokat.

Mit tesz az ember, ha rájön, hogy hazudtak neki és ezt nem tudja felrónia annak, aki emiatt a teljes kétségbeesésbe taszította? Nos, a mi derék Ichabod Crane barátunk a favágást választja, van mit megemészteni, hisz nemrég tudta meg, hogy van egy fia. Miközben a fahasábokat csapkodja, a fejében ezernyi kérdés fut át, némelyiket az érkező Abbie-vel is megosztja, aki a karácsony lázában ég. Crane érthetően nem foglalkozik a karácsonyfa-Mikulás-ajándékok kérdéskörrel, a sosem látott fiával viszont annál többet. Miért nem mondta el Katrina, mi történt a fiával mialatt ő aludt és más hasonló igen komoly fejfájást okozó kérdések marják őt. A válaszokat csak egy valaki tudja, Katrina. Mi van, ha a gyerkőcnek köze lehet a háborújuk alakulásához? Crane az egyetlen lehetséges segítőhöz fordul, aki minden gonosz erőn keresztül tudja magát verni, hogy a mi időutazónk beszélgethessen a purgatóriumban tartózkodó arájával. Ez Henry Parrish, a Bűnevő lenne.