A most következő sorozatot Joe R. Lansdale Hap and Leonard című regénysorozata alapján készítette a Sundance Channel, a két főszereplő James Purefoy (Hap) és Michael Kenneth Williams (Leonard). Két nagyon jó cimboráról szól a mese, akik a 80-as évek Texas államában élnek, és apró-cseprő kisegítő munkákból tartják fenn magukat. Mindketten nagyon sok csomagot cipelnek a múltból: Hap börtönben ült, mivel megtagadta a bevonulást a vietnámi háború idején és egy kicsit idealista is, Leonard pedig egy afroamerikai, meleg, vietnámi veterán, akinek elég komoly dühkezelési problémái vannak. Az urak barátsága örök és kikezdhetetlen, egészen addig, amíg fel nem tűnik a Nő.
1968-ban kezdünk, a texasi Marvel Creek mellett egy autós üldözést látunk, a rendőrök két bankrablót akarnak elfogni. Károk mindkét oldalon vannak, egy rendőrt lelőttek, és az egyik rabló is megsérült. A rablók beszáguldanak egy lezárt úton egy erdőbe, a rendőrök mennek tovább egyenesen. Viszont a páros akkora lendülettel száguld keresztül a járhatatlan úton, hogy egyenesen egy folyóban kötnek ki. Egyikük kijut a kocsiból, pont az, akit meglőttek, a másik vízbe fullad. A szerencsés túlélő kikecmergett a partra, néhány dollárt megmentett ugyan, de miután megszemlélte a terepet (egy elrozsdált hidat lát), elájul. Ugorjunk 1988-ba, a szintén texasi LaBorde városka rózsakertészetébe. A két cimbora itt húzza az igát, legalábbis addig, amíg ki nem rúgják őket. Egy rakás mexikói munkás érkezik egy másik farm csődje miatt. Leo nem fogadja túl jól a híreket, a dühét pár rózsabokor szenvedi el. Később a boltban vásárolnak, fel kell tankolni a következő melóig. Olcsó, nem olcsó, de Leo nem hajlandó lemondani a sütijéről. A pénztárnál sikerrel elhitetik egy idős nénivel, hogy Leo kiszolgálja Hapet, mint a régi rabszolgatartó időkben, nem könnyű jó szolgálót találni.