Kis Ned helyett Kis Olive-val nyitunk, angyali arccal fog egy csákányt, amivel nem a szülei fejét kívánja szétverni mert nem vesznek neki azonnal de rögtön egy arab telivért, hanem csak szimplán leás vele az Arab félszigetig. Nincs lehetetlen csak tehetetlen, mondaná nagyi. Aki megmondja mit csinálnak Olive szülei a nyugágyban azzal a fekete akármivel, annak esküszöm veszek egy tábla csokit. Nos, Olive-nak nem hiába mondaná a nagyi, mert két hét ásás után talált egy őshüllő csontvázat, ami annyira megtetszett egy nagyon gazdag arabnak, hogy a csontvázért cserébe adott Olive-nak egy lovat. Néha megéri a mélybe ásni. Jelenleg Pigby ás, még pedig szarvasgombát. A szarvasgomba illatában Olive nem fedezi fel a szexet, Larue nővér, a begyűjtés irányítója és egyben Olive új legjobb barátja viszont igen, de aztán inkább elmegy harangot fényesíteni, mielőtt még túlzottan pajzánná válna a téma. Olive foglal neki helyet a déli imán, innen már csak egy lépés, hogy együtt járjanak pisilni. Ned két kutyás bögrével, és egy kutyával aki nem bögre, viszont van nála egy kosár péksüti, álldogál Chuck ajtajában, amin egy vadidegen pasi távozik. A kinézete alapján én azért nem lennék féltékeny.

Chucknak dolgozik, aki ma reggel szőkének adja ki magát, jól áll neki az is. A pasi a családfáján dolgozik, amit sosem tudott befejezni, mert a nénik teljesen kiborultak anno az iskolai feladattól, mi tudjuk, hogy miért. Ned nem rajong a múltban turkálásért, mert attól semmi sem lesz jobb, bezzeg a békés tudatlanság. Olive eközben annyira megszerette a gombagyűjtést, hogy akár örökre is gyűjtené az Úrnak. De az Úr nem szereti a gombát, mert a felajánlásra hozzávág Olive-hoz egy halott apácát, a harangfényesítő Larue nővért, aki soha többé nem asszociálhat a szexre a gomba illatáról. Öngyilkosnak nyilvánítják, emiatt a pokolra jut, amit Olive nem hagyhat, így felkeresi Emersont, hogy mentsék meg Larue nővér lelki üdvét. Emerson úgy ¾ óra röhögőgörcs után, amit az apácaruhás Olive vált ki belőle, hajlandó odafigyelni és tőle szokatlan módon pénz helyett imákért cserébe vállalja az ügyet. Olive-nak egyetlen kikötése van, na jó nem is, mert kettő, az egyik, hogy nem hozhatják kapcsolatba Emersonnal, a másik, hogy ne hozza magával a pitéseket.

Ned 76 napja 2 órája és 36 perce iskolásfiú, és újabb keserű tapasztalattal gazdagodik. Világgá indulnak Digby-vel, de csak az első mezőig jutnak, ahol pillangóruhás kislánykák ugrabugrálnak az óvónőjükkel együtt, akin nincs pillangóruha, kár. Kanári fészket találnak az egyik fán, és a kis pillangólánykák cuki kis sárga kanárikat akarnának simogatni, ha azok nem döglöttek volna meg a permetszertől. Nednek szimpatikusak a pillangók, így feltámasztja nekik a kanárikat, hátha nem pont a kislányok fejére fognak potyogni a cserébe meghaló egyéb madarak vagy kisebb mókusok vagy akármik. Azok nem is, de a magukkal hozott harkályokat amiket épp szabadon akartak engedni, bizony hiába biztatják a kalitka elhagyására. Ned magába roskad és mégsem megy világgá, mert minden új kezdetből úgyis egy nagy fos lesz, akárhogy is igyekszel. Húsz évvel később újra új kezdet van, hiszen Chuck már 2 napja, 10 órája, és 28 perce átköltözött a szomszédba, amit Ned minimum 200 évnek 11 órának és 56 percnek érzékel, és messze nem annyira vidám kis nyári táborozásnak, mint Chuck.

Emersonnak annyira jól megy az üzlet, hogy vidáman kötöget és szivarozik, a telefon meg had villogjon. Csak rá ne hulljon a hamu a fonalra. Így aztán csak egy nagyon nyomulós ügyfél érhet el nála valamit, Mrs. Heaps pedig annak vallja magát. Meg akarja találni a kamasz lányát, aki szerint ő egy idióta. Biztos, hogy meg akarja találni? Biztos, bár a nő érzelmileg annyira fejlett, mint egy konyhaszék, nem csoda, hogy Nikki világgá ment. Rákérdez Emerson esetleges szülőségére, ami miatt kénytelen elvállalni az ügyet, hiszen ő meg egy eltűnt kislány apja, így együtt érez az érzelemmentes nővel. Közben Olive egyre jobban kijön Pigby-vel a disznóval, aki mindig a megfelelő helyeken röffent helyeslően. Az eltűnt édes kis Nikkinek volt egy kevésbé édes Randi nevű barátnője, akivel Emerson nem jutott dűlőre, de Chucknak úgy két percre van szüksége, hogy kiszedje belőle hol van Nikki. Ennyi idő pont elég Emersonnak, hogy megőrjítse Nedet azzal a gondolattal, hogy Chuck elköltözése a szomszédba csak az első lépés, hamarosan másik kontinensre távozik az új szerelmével.

Itt maradt abba a hogyvolt meg az első évad, nekem meg muszáj folytatni, mert ez a sorozat nem maradhat befejezetlen hogyvoltilag legalább, ha már amúgy nem készült hozzá még vagy öt évad, kár. A narrátor vázolja az eddig történteket, bővülhet a tudásunk ilyen apró részletekkel, hogy Nednek még csengős papucsa is van, amivel jelzi Chucknak, hogy közelít. A narrátort szeretném hazavinni, hogy esténként felolvasson nekem, cserébe adnék neki néha pitét, vagy párizsis zsemlét főtt tojással, ha netán már unná a pitét. A méhek a tetőn megpusztultak, Ned és Chuck meg pucérak, mármint majdnem, ez nem az a sorozat, ahol döglött méhek között fognak orgiát rendezni. Chuck ráveszi a csak rajta mutathat normálisan egy ilyen fehérnemű szettjére a védőruhát, Ned viszont marad gatyában, hiszen minél több szabad bőrfelületre van szükség a több ezer méh feltámasztásához. Kicsit mintha aggódna, de rendes méhek ezek, aranyló csillámlásokkal támadnak felfelé, a csótányok meg cserébe döglődnek megfelé. Jó csere volt, ha engem kérdeztek.

Olive-nak kicsit mintha megnőtt volna a haja, a roppant csodás felszolgáló ruháiból ma a narancssárgát szereti, meg Nedet, még mindig. Emerson készített egy kihajtós könyvet A kis gumicsizma címmel, ami egy lányról szól, akit elveszített az apukája. A mai ügyfél meg a feleségét veszítette el, akiről azt hiszi, hogy megcsalta. Emerson elővesz egy olyan kártyaleolvasót, ami miatt a bankosok sírva tapadnak a képernyőre. Sírva-röhögve. Ma a méhek a főszereplők, ugyanis a halott feleség „Betty a méhes” alkalmazásában állt, míg halálra nem csipkedték a méhek, akikből kinyerték a szépségápolási cikkeik alapanyagát. Ezt de szépen megfogalmaztam. Szóval szappant, meg krémet készítettek a mézből, amitől minden nő megszépül, még az is, aki eleve randa. Kentucky-ra most ráférne némi mézes krém, mert iszonyú gusztustalan a sok felhólyagzott gömböccel a testén. Ez még csak fokozódni fog, de addig is elmondja, hogy ki akart lépni Betty-től, de előtte még szabotálni akarta a vállalkozást.

Az idő hipp-hopp elszállt, és mi máris elérkeztünk az évadzáró 9. részhez. Ez a hogyvolt extra hosszú lesz, mindenki készüljön fel, mivel egyszerűen nem tudtam jobban besűríteni. Az előző epizód jókora cliffhangerrel végződött: Ned nem bírta már tovább, és bevallotta Chucknak, hogy ő ölte meg az apját. Egy hét várakozás után most végre kiderül, hogy mi is történt ezután. Nedet látjuk, ahogy kétségbeesetten a hófödte utcákat járja, és a Halott Lány nevét kiabálja. Átgondolja, hogy hova mehetett, és az egyetlen megoldást a nagynénik házában látja. El is megy hozzájuk, de miután arról kérdezősködik, hogy érezték-e Chuck „jelenlétét” mostanában, a nénik rövid úton kidobják a házból.

Következő útja a szomszédba, Olive-hoz vezet. A lány azt tanácsolja, hogy ha Chuck nem akarja, hogy megtalálja, akkor ne is keresse egy ideig, és becsukja az ajtót. Természetesen a Halott Lány ott ül benn a kanapén. Miután nem bírja már tovább Olive kérdezősködéseit, elmondja, hogy meghalt, és Ned hozta vissza az életbe. Ja, persze, forgatja a szemét Olive. A kis szőke felajánlja, hogy míg el nem simulnak a dolgok, addig ő elkészíti és szállítja a néniknek a pitéket. Chuck belenyúl a pizsamája zsebébe, és átadja neki a homeopátiás szert (Mit keres az ott? Azzal akart aludni?), hogy ebből a kis „vaníliából” rakjon a pitékre. Csakhogy másnap reggel Olive megkóstolja a szert, és miután közli a nézőkkel, hogy nincs valami intenzív íze, ráborítja az egészet egyetlen darab pitére. Na ez vicces lesz.

Ahogy azt megszokhattuk, a magányosan unatkozó bentlakásos Neddel nyitunk, aki épp az egyik kirekesztett sráccal haverkodik össze. A barátság viszont nem valami hosszú életű, miután Ned megfeledkezve képességéről, egy halom avarba ugrik önfeledten, visszahozva a leveleket az életbe. Az újdonsült barát pedig hatalmas szemeket mereszt, majd ijedten tovaszalad. Mai leckénk: a szenvedélyből születő boldogság soha nem lehet hosszú életű.

A felnőtt Pitekészítő eközben a Chuck nevű lánnyal próbál dűlőre jutni a Pitekuckóban, de ez nem egyszerű: Chuck ugyanis keserédesen kijelenti, hogy aznap lenne az apja 60. szülinapja. Ned rögtön kijózanodik a szerelmes mámorából, erre nem számított. Ahogy gyötri a lelkiismeret (mert ugye ő ölte meg Chuck apját, mikor visszahozta életbe a saját anyját), érdekes dolgot vesz észre: mindössze egyetlen vendég tartózkodik csak a Pitekuckóban, a homeopátiás drogokat áruló Alfredo, aki épp Olive-ot vizslatja kitartóan. Azaz már kettő, mert belép Emerson, Ned rögtön le is támadja, és rázúdítja lelkének összes problémáját. Ahogy azt Emersontól megszokhattuk, csupa jó tanáccsal szolgál, de a lényeget kimondja: Ne szólj a lánynak arról, hogy megölted az apját! Ekkor berobban egy noname srác, aki köszönés nélkül elkezdi promotálni a szomszédban nyílt édességboltot. Emersonnak ez máris gyanús.

Megkésve bár, de törve nem, itt a következő Pushing-hogyvolt. Kezdek egyre nehezebben találni szavakat a bekezdésekre, mivel újból a kicsi Neddel nyitunk, aki annyira magányosnak érzi magát a mamája nélkül a bentlakásosban, hogy nekiáll éjnek évadján pitét sütni. Ennyi ebből elég is, ugrás a felnőtt Nedre, aki épp virágokat ültet a panelházak tetejére a Halott Lány méhei számára. Eközben Olive és Chuck egyre jobb barátnőkké érnek a közös cél érdekében, miszerint az enyhén túladagolt nénikéket bele kell erőszakolni a medencébe, hogy újra ússzanak! És mindeközben Chuck mini-pitéket süt, és ahogy a Pitekészítőt megcsapja a változás szele a menüt illetően, eléggé kiakad.

Ennyit a bevezetésről. Emerson békésen üldögél az irodájában, és hangosan röhögve olvassa a „Szabás/Kacagás” című műremeket (Mr Fuller, minden elismerésem), mikor legnagyobb bosszúságára bejön a dologidő, vetni kell a tarhonyát, egyszóval munka van. A telefonon értesül Anita Gray rejtélyes haláláról, miszerint az arcába robbant a tanára, Napoleon LeNez új könyve. Ezt nevezem robbanó sikernek. A férfinak nem mindennapi munkája van: azt kutatja, hogy az illatok milyen hatással vannak az agy különböző részeire. Erről írt egy könyvet is, ám a lány nem bírta kivárni, hogy az megjelenjen, elcsente az egyetlen létező példányt tanárától, és beleolvasott. Majd rövid úton felrobbant.

A kis Ned élete 11 hete, 1 napja, 7 órája és 41 perce változott meg örökre, amikor megérintette halott anyját, és ennek következtében akaratlanul megölte Chuck apját. A bentlakásosban a szebb időkre gondol, mikor még vele volt az anyja, a pitéi, a lány, és annak az apja, és mindenki boldogan élt. Ám rá kell döbbennie, hogy azóta annyi tragédia történt miatta, hogy már soha nem lesz képes békésen álmodozni. De azért a reményt nem adja fel.

Ezt követően a felnőtt Pitekészítőt látjuk, ahogy a szomszédos ágyban ébredező Halott Lányt nézi. Ned bevallja, hogy imádja nézni a lányt, ahogy felébred, mert olyan, mintha visszajönne az életbe. Chuck mosolyogva kikászálódik az ágyból, de véletlenül megbotlik a földön fekvő kutyában, és egyenesen a fekvő Ned karjaiba zuhan! WTF?! Halk szisszenést hallunk, ismerjük ezt a hangot, hiszen annyiszor láttuk már a Hullaélesztőt munka közben. Chuck mozdulatlanul fekszik, Ned lélegzete elakad (a miénk is), az nem lehet, hogy ennyi volt, mégis, hogy történhetett ez? De a lány felkapja a fejét, és nagyon is él!! Ned hápog (mi is), hogyhogy nem működik a varázsereje? Kit érdekel, mondja Chuck, és ráveti magát a Pitekészítőre. Hmm, ez már gyanús. Hatalmas csókcsata zajlik, egymás után kerülnek le a ruhadarabok, de Chuck még a ruhák ledobása után is vetkőzni akar; megfogja a saját bőrét és úgy húzza le magáról, ahogy a normális ember a pulcsit szokta, és a használt bőr alól Olive bukkan elő! Ez már nekem sok. Olive ráveti magát a Pitekészítőre, mire az felébred, és zavarodottan körülnéz. Á, szóval egy álomról van szó, így máris logikusabb. A mellette ébredező Chuckkal ugyanaz a párbeszéd következne, mint a jelenet elején, de Ned meg sem akarja kockáztatni, hogy a végkimenetele is ugyanaz legyen, így válaszait 1-1 szóban lerendezi, és furdaló lelkiismerettel felkel.

(Zárójeles megjegyzés: A rész eredeti címének („The Girth”) köze nincs a Halloweenhez, de van egy olyan érzésem, hogy a fordítók a „ló” szóval akartak játszani egy kicsit. Hát nem sikerült.) A kis Neddel nyitunk, aki a bentlakásos iskolában szenved, és minden héten hiába várja, hogy apjától levelet kapjon. A Halloween előtti napon végre érkezik egy képeslap, melyben azonban csak arról értesül, hogy apja elköltözött. A szellemnek beöltözött fiú ellátogat az új házhoz, de az új házhoz új család is jár, két kisgyerekkel és egy szép feleséggel. Ned pedig szomorú. Ugrunk 20 évet, és a következő jelenetben láthatjuk, hogy ki hal meg és hogyan; egy kovácsot tapos agyon könyörtelenül egy ló, melynek orrlyukaiból tűz lövell ki, és aminek hátán egy sötét köpenyes alak ül. Ez nem lesz egyszerű, az már biztos.

A Pie Hole-ban a két csajszi beszélget, és végre nem célozgatnak, hanem nyílt lapokkal játszanak. Olive kijelenti, hogy a nénik csak azért nem tudják, hogy Chuck életben van, mert nem akarta megkockáztatni, hogy az információ hatására felrobbanjon az agyuk. Mert az mégse lenne valami szép látvány. Ezzel egyet kell értenem. Ned belép, és ahogy meglátja a Chuck által töklámpásokkal és csontvázakkal kidekorált helyet, kis híján szívinfarktust kap. Olive nagyon élvezi, hogy végre igaza lett, mert ő megmondta, hogy Ned utálja a Halloweent, meg amúgy is. Épp ezt ünnepli az ágyán ugrálva, mikor meglátja a tévében a kovács Lucas Shoemaker halálát, amitől rögtön kiül az arcára a félelem, lefordul az ágyról, és jó nagyot dübben a földön.

Nos, a Halottnak a csók hogyvolt-ja újra itt van, miután úgy gondoltam, hogy ez a sorozat igazán megérdemelné, hogy írjanak róla. A harmadik rész után Fluffy kommentárjaitól búcsúzhattunk, ezúton is köszönjük neki a munkát.

Természetesen flashbackkel kezdünk, a kis Neddel a középpontban, aki magányosan játszogat a bentlakásos sulija kertjében, mikor feltűnik az újraélesztett kutyája, Digby, aki 3 napig kereste gazdáját, simán lekörözve Lassiet. Happy reunion lenne, ha megölelhetnék egymást. De nem lehet. Sebaj, ez is elég, mondja a narrátor, és úgy tűnik, igaza is van, hiszen a jelenben a Pitekészítővé érett Ned igazi szerelmes mosollyal figyeli a nénikéinek (homeopátiás hangulatjavítókkal megspékelt) pitét sütő lányzót. Szép jelenet következik, Chuck ajándékba kapja a panelház tetőjét, ami tele van a kedvenceivel: méhekkel és kaptárakkal. Love is all around.

Féltve őrzött titkok lepleződnek le ebben a részben, de nincs minden veszve, legalábbis egyelőre úgy tűnik. Ned megint 9 éves, és bogarakon kísérletezik, hogy megtudja, pontosan mire is képes. Pár rovarnak meg kell döglenie ahhoz, hogy megtudja, egy perce van arra, hogy ha valakit vagy valamit feléleszt, azt vissza is küldje a halálba, máskülönben a közelben valaki másnak meg kell halnia. Ugye így végezte Chuck apja is, ezen tipródik folyton Ned. Megesküszik, hogy nem hagy életben senkit egy percen túl, aztán, amint már tudjuk, kivételt tesz, és Digby kutyán kívül még egy újraélesztettel köti össze az életét, amikor Chukot az után a bizonyos vizihullás epizód után nem tudja visszaküldeni a halálba. 

És már itt is vagyunk a jelenben, nagy Ned és Chuck pitét készít: Chuck faggatózik, Ned titokzatoskodik, a rohadt barackokból újra hamvas lesz, bár a büdöskék nem sokkal később sorra dőlnek ki a virágládában, de Chucknak ez nem tűnik fel, csicsereg, meg mosolyog, meg elkerekedett szemekkel néz. Aztán egy fólián keresztül lesmárolja Nedet, amit viszont szerencsétlen szerelmes Olive nézhet végig. Pofán csapja, amit lát, úgy érzi, nem kap levegőt. Le is rogy az egyik vendég asztalához, akiben viszont pár percen belül lelki társra talál. Az udvarias, barátai által valószínűleg jóképűnek mondott Alfredo ugyanis nagyon is jól tudja, milyen, amikor valaki nem kap levegőt, hiszen állandóan attól retteg, hogy elfogy az oxigén, és a vákum az űrbe szippantja. Egymásra találnak Olive-val, aki összehúzott szemmel néz maga elé, tehát forral valamit abban a kis agyában.