Hát ezt is megértük, kedves olvasók, közeledve a sorozat vége felé olyat látunk, amit eddig még nem. Dupla rész, ez még hagyján, viszont kétféle bevezető! és ily módon kétféle befejező!! bookend tartozik hozzá!!! Az eredeti sugárzásban ez volt a 2x11 epizód, amit hosszúsága ellenére egyben adott le az ABC Amerikában, és a nézettség növelése érdekében Lucas mester a bookendben bevetette Harrison Fordot, akit a közönség addigra már megismert Indyként a mozifilmekből. A sorozat nemzetközi, pl. brit sugárzásában viszont két részben adták le ezt az epizódot, és mindkét részhez öreg Indyvel készült a bookend.
Az amerikai verzióban 1950-be ugrunk, a téli hótakaró alatt nyugvó kies Wyomingba, ahol a csendes vidéket autózúgás és lövöldözés hangja veri fel. Középkorú Indy barátunk és Szürke Felhő nevű indián haverja menekül egy kék GMC furgonban, amit egy vörös Mercury Coupe üldöz. Indyékre lőnek piszkosul, közben az Indy mozifilmek zenéje szól, szerencsére a havas utat a furgon jobban bírja és sikerül lerázniuk a Mercuryt, ami fennakad egy hóakadályon. Indy tovább nyomja a gázt, ám kissé elbízza magát, ezért pár perccel később a furgon is lecsúszik az útról és elakad, mehetnek gyalog tovább. Mondanom se kell, hogy a kalap a fejen és a nadrágszíjra fűzött szériafelszerelés ostor megvan Indynél. Sietős léptekkel botorkálnak az egyre erősebb havazásban és mielőtt teljesen belepné őket a hó, menedékre lelnek egy elhagyatott faházban. Tüzet raknak a kandallóban, Szürke Felhő megnyugodva vesz elő a hátizsákjából valami ősi békepipát (kalumetet, ahogy azt Winnetoun felnőtt olvtársak nyilván tudják), törzsének legfontosabb ereklyéjét, ezt sikerült visszaszerezniük az üldözőktől. Indy meg talál a sarokban egy szopránszaxofont, fúj rajta pár taktust és felidézi első évét a Chicagói Egyetemen, amikor tanulás mellett egy kajáldában dolgozott pincérként.