Érdekesen indult ez a hét több szempontból is, emiatt csak egészen minimális mértékben húzódik feljebb a szemöldököm, amikor rájövök, hogy az RTL hivatalosan is elengedte a műsor kezét, és mostantól Péter és Ancsa kétszemélyes stábként működtetik a boltot: Ancsának már a haját sem lőtték be, és nagymamájától kapott kölcsön egy inkább a hőháztartás támogatására szolgáló, mintsem esztétikai élményre törekedő szettet, jó hír, hogy legalább a lábai jótékony takarásba kerültek ily módon. A napi kérdést pedig Péter találta ki 3 órányi kreatív elmélyülés és több köteg összefirkált, telerajzolt, összegyűrt, majd sarokba dobott jegyzetlap meggyalázása után. Amúgy én kurva jót röhögtem, de hajnali 4 van, nézzétek el nekem pillanatnyi gyengeségem. 

Fru pityergésével indítunk, mert ugyan mi érdekesebb lehet ennél, Mercinek vázolja érzéseit, - idézem - eddig egymás seggében voltak, nem tudom egyelőre eldönteni, hogy most akkor amiatt sír, mert ezek után hiányzik neki Rencsó, hiszen eddig egymás seggében voltak, most meg nem, VAGY most jött rá, hogy kurvára rossz lóra tett, és innen nehéz lesz visszamászni, hiszen eddig egymás seggében voltak egy gyökérrel, akit a szavazótábor egy emberként küldött haza szombaton. Vekengését levél érkezése zavarja meg, ezennel megkezdődik az önfejlesztő hét! Idén először úgy tűnik, hogy már Laci bácsi sem vállalta, hogy mellékszereplő tanárként a nevét és arcát adja a műsorhoz. Robi olvassa a levelet, és ez ma a második alkalom (pedig a harmadik percnél tartunk csak), hogy mosolyra húzódik a szám, olyan aranyosan küzd a szavakkal, minden évadban imádtam, amikor a nyomoroncok megpróbálnak megküzdeni a betűk, szavak és különböző írásjelek hadával, és ismét arra kérek mindenkit, hogy bocsássátok meg ezt az apró kis bűnös hobbit nekem, én már csak ilyen rosszindulatú, sekélyes kis geci vagyok. A következő képességeiket fejleszthetik ezen a héten: angol (már most sírok a gyönyörtől), sökol ökoháztartás (ez egy képesség???), illemtan (ennél a szónál a kamera Dániel arcát mutatja, köszi Peti, remek vágás), zene (itt Mercit, de homályosan, még zseniálisabb), és jóga. A fenti listát olvasva egyeseknek feltűnhet, hogy a "képesség" gyűjtőfogalom talán nem a legszerencsésebb választás volt ezek leírására, de gondolom Ancsának már nem sok ideje volt ezzel bíbelődni, miközben az adásra sminkelt, így én elnézem neki. 

Róbert örül az új tematikus hétnek, mert szereti magát fejleszteni, és ez egy remek lehetőség arra, hogy valami újat magába szívjon, tudom, ennél már csak akkor leszek lejjebb, ha kakapisi poénon röhögök, de érzem, nincs már messze az a szint sem. Rögtön belecsapunk a lecsóba, a nappali tévéjén megjelenik egy szigorú kinézetű bácsi, karakterének megformálására és a háttértörténetének megalkotására szánhattak volna kicsit több időt is a forgatókönyvírók véleményem szerint, Barta Andrásnak hívják, de úgy töri a magyart, hogy Deák Bill elmehet a picsába. Elsőként Mercivel marad kettesben a nappaliban, Merci még nem melegedett be, ezért angolul úgy köszönti Andrást, hogy JÓNAPOT, a következő mondatnál már meg is akad a beszélgetés, amikor Merci neve felől érdeklődik. András nem adja fel, szeret ő olyan emberekkel is társalogni, akiknek nem sikerül a bemutatkozás próbáját megugrani, a how old are you kérdésre Mercikének pedig felcsillan a szeme - az azt jelenti, hogy hogy vagyok? No, mondja rendíthetetlen nyugalommal András, nem Mercike az első különleges bánásmódot igénylő tanítványa ezek szerint. Mercike végül megérti a kérdést, melyre először magyarul ad választ, András kérésére, miszerint mondja ugyanezt angolul Mercike elszámol 10-ig (az ujjai segítségével, ofkorsz), hogy prezentálja, mik a határai tudásának, a tizenkilenc pedig pont kilenccel több, mint ahány ujja van összesen, így életkorát sem tudja megfelelően elmutogatni. Ez az a pont, amikor Andrásnak leesik, hogy ezért a munkáért ő sokkal, de sokkal több pénzt is kérhetett volna a csatornától:

 Nincs azonban még vége, az ABC-vel folytatjuk, Mercike univerzumában az F után L jön, amely azt hiszem sokkal súlyosabb problémákat sejtet Mercike alapműveltségével kapcsolatban, minthogy nem tudja angolul elmondani, hogy 19. A betűk számlálásához újfent ujjait hívja segítségül, csakhogy sikerüljön eljutnunk az F utáni ismeretlen tájakra is, ám második nekifutásra a D-t teszi a felsorolás végére, András továbbra sem adja fel. Az önfejlesztés további kellemetlen perceitől szerencsére megmentenek bennünket, Mercike a riportban mentegeti magát, hát ő világ életében németes volt, na persze, németül sem tud semmit, de az egy másik történet, angolul ő csak annyit tud, hogy DZSRÍ. Gyerekek, velem tényleg valami komoly baj van, mert én ezen nyöszörögve, arcomat kaparva röhögök hoszzú, hosszú percekig.

A többieket már szerencsére zanzásítva mutatják, Fru kicsit szomorú, András pedig olyan vigyorral teszi fel a kérdést, hogy MIÉRT, hogy nem tudok nem arra gondolni, hogy szerintem ő is belenézett a műsorba már egyszer-kétszer. Dániel kisangyalként sorolja a hét napjait, Monday, Tuesday, Sevenday, Vivi kedvenc lakótársa pedig a háló. Frunál beakadhatott valamilyen lemez, mert egy idő után minden kérdésre magabiztos mosollyal, szerelmes párás tekintettel feleli, hogy Renátó, aki egyébként holnap megy ki a villából. Exit. Door. Tomorrow. Ehhez képest Bálint válaszai alig férnek ki feliratozva, így belőle kevesebbet is látunk, mert mit röhögjek azon, hogy tud angolul. 

A következő óra környezettudatosság, melynek jegyében a zero waste fogalmával ismerkednek nyomoronckáink, Dániel önbevallásos alapon szemétkezelésben már kitűnő skillekkel rendelkezik, hiszen megtanulta, hogy a kukászsákot kivigye a kukáig, mely mutatványával bármelyik bazári majommal versenyre kelhet. Hogy onnantól a szeméttel mi történik, az már a kukásautót vezető úriemberek magánügye, legalábbis Dánielünk szerint. Csilla, a környezettudatosság jegyében arra kéri a társaságot, hogy írjanak fel olyan dolgokat egy táblára, amelyeket kiválthatnak csomagolásmentes dolgokkal, elsőnek a szappan kerül fel a listára, másodikként egy tehén, mert ugye tej. Az első feladatuk pedig, hogy az elmúlt két nap szemetét válogassák át, és szelektálják, mutatom a mennyiséget:

A feladat közben már figyeli őket kamerán Eleonóra, aki illemet fog tanítani, de legalábbis meg fogja próbálni legjobb tudása szerint. Egy papíron strigulázza a szemétválogatás közben elhangott tesózástokat, Dániel herevakarását, illetve a káromkodást. Sajnos az első óra tananyaga kizárólag a káromkodás elhagyása, házifeladat, hogy gyökerentyűink nem káromkodhatnak, ha mégis kicsúszik valakinek valami, akkor a többieknek UDVARIASAN kell felhívni rá a figyelmét, tehát semmi ASZONTAD HOGY BASZDMEG TESÓ BASZDMEG. Bálint a sportra fog mindent, ő amiatt kármokodik annyit, nehezen is tudja elképzelni, hogy egy kihagyott helyzet, vagy egy véletlenül bekapott gól után az hagyja el mostantól a száját, hogy a aztabüdöskutyamindenit neki. 

Zeneóra következik, a tanárbácsi első kérdése, hogy ki milyen hagszeren tud játszani, Bálint klarinétozott, a többiek meg.... a többiek nem játszottak semmilyen hangszeren. Az első feladat, hogy zeneszerzőket kell felismerniük képek alapján, és hirtelen egyszerre rohan meg minden őrületesen, seggösszerándítóan kellemetlen emlék az énekórákról, és a falakon lógó fekete fehér képekről. Bartók Béla az első, Merci tippje Einstein, és amúgy tök igaza van, mert róla is fekete-fehér képek születtek főként. Beethovent először Mozartnak nézik, de Mónak eszébe jut, hogy Mozartnak van csokija (családi vállalkozás), és azon nem úgy néz ki mint a képen. Hiába, abból gazdálkodunk, amink van. Moh egyébként felismeri Liszt Ferencet is, aki Merci szerint énekes, Fru szerint pedig Vangóg. Mozartnál egy emberként üvöltenek fel az egysejtűek, CSOKIIII, én meg elképzelem, ahogy a hálóajtón ebben a pillanatban berobban VV Csoki egy láthatatlan rágót rágva, na mi van tesók, megy a parittyázgatás? Vivaldi nő, mert gyűrűje van, és én a végére egyébként elégedetten dőlök hátra, hogy Bálint a 8 év klarinét után magabiztosan vág neki a feladatnak, egy-egy képnél pedig lenéző mosollyal tekint körbe, amikor a többiek faszságokat kiabálnak be, de at the end of the day ő sem talál el egy képet sem magától.

A következő feladat (mert van még ebben a témában is potenciál), hogy ismert zenéket kell felismerniük, egy ponton Mercike könnybe lábadt tekintettel kiált fel, ez a barbis mese! Igen Mercike, a barbis mese zenéjét kellett felismerni, aminek az a hivatalos címe, hogy Barbis Mese. Bálint is csak a fejét vakarja, a Négy Évszaknál dühösen horkan fel, 10 évig járt zeneiskolába, ez alapján azt feltételezem, hogy a Tavaszt sem sikerült felismernie, úgyhogy mind a 10 év hasznosan telt el az életéből. Dánielben nincs szégyenérzet, honnan kéne neki mégis tudnia EZEKET, ő ilyenkor szokta kinyomni a rádiót. A héten mindenesetre még hangszeren is megtanulnak majd játszani, hogy a végén koncertet adhassanak elő, kíváncsian várom, hogy a triangulumon és a cintányéron kívül milyen olyan hangszert sikerül találniuk a szerkesztőknek Ancsának és Péternek, aminek a megszólaltatását meg tudják tanítani a félkegyelműeknek. 

Marad a végére a jóga, ami inkább hasonlít a Rippel fivérek főbróbájára, és amelyet Vivi kitartó sikoltozása kísér, valahányszor el kell hagynia szeretett és biztonságot nyújtó anyaföldünket. A jógát stílusosan együtt cigizéssel zárják, Mercikének nagyon tetszett, nem valószínű, hogy valaha életében még fogja ezt csinálni, de vissza fog rá gondolni, és valóban, azért ez is több a semminél. 

És akkor aki izgult, hogy mi lett a napi kérdés sorsa: