Péternek valószínűleg időpontja lehet körmöshöz az adás utánra, mert úgy hadar, mintha nem lenne holnap, annyit azért sikerül kihámoznom, hogy Rencsi Mót hívta ki (0.01% - 99.99%), a napi szavazásban meg arról kellene döntenem, hogy kit fog jobban megviselni szerelmének kiesése, de nem fogok. Fru és Merci tart rövid évértékelőt - Hogy vagy? - kérdi Fru Mercitől. Merci jól van, a körülményekhez képest persze, ma már nem alszanak együtt Móval, de ez nem azt jelenti, hogy Merci Dante poklát járná éppen mezítláb, és felhagyna minden reménnyel. Szerinte ugyanis ha békénhagyná Mót, akkor ő is nagyon hiányozna a fiúnak, ezért nem fogja, ha elég türelmes, egyszer csak megtörténik a csoda és viszontszereti majd, mondja csillogó szemekkel Frunak, és magabiztos léptekkel, arcán fátyolmaszkkal megindul a háló felé, hátha most jön el az a pilllanat. De hát, kérdem én, ki ne tudná szerelemmel szeretni a vasálarcost?

Dániel veszi pártfogásába Vivit, de engem így inkább ne vígasztaljon soha senki. Dániel remekül hozza a Fábry Sándor féle interjúztatás alapjait, azaz hogyan kérdezzünk vendégünktől úgy, hogy aztán megválaszolhassuk saját kérdésünket magunknak, így Vivi nem sok szót kap, dicséretet annál többet:

Dani: Játszod a hülyét, közbe nem vagy hülye.

Vivi: Tudom.

Hát persze hogy tudja, hiszen nem hülye. Dániel szerint Vivinek össze kell magát szednie, mert egyelőre másodosztályú szereplője ennek a tragikomédiának, nem látnak belőle semmi olyat, ami tartalmas. Én speciel mondjuk Dánielben sem látok sok tartalmat, de azt el kell ismernem, hogyha buzdításról van szó, akkor ő a megfelelő ember a feladatra:

"Meg kell nyomni Vivien baszdmeg, ez má egy kurva Valóvilág."

Szeretném most az orra alá dörgölni mindenkinek, aki nyavalygott, hogy márpedig kutyákat a villába ne engedjünk a nyomoroncok közé, hogy tessék, hát igenis felelős kutyatartókkal van dolgunk, az éj leple alatt ugyanis a kutyák beszabadulnak a fürdőbe, ahol megtépázzák a klotyó papír csomagolását, de nem baj, mert a műanyag köztudottan nem okoz emésztési panaszokat vagy fulladást. Az esetlegesen elfogyasztott papír is jó hatással van a kutyák bélrendszererére, és a kutyanyálban áztatott elektromos fogkefével mosott fogsornál nincs csillogóbb, 10-ből 9 fogorvos ajánlása szerint. Merci invitálja Mót zohanyozni, Mó igyekszik Mercivel az alapoktól indulni - figyi Mercike, ha nem alszunk együtt, akkor nem is fürdünk együtt - de Merci megingathatatlan - há mé, az nem olyan - és valóban nem. 

Vivi szerkesztői utasításra vagy sem, de kiönti a lelkét a sarokban alvó kutyáknak, akiket láthatóen rendesen leszívott az éjszakai őrjárat a fürdőben, így Vivi ventillálása csak csekély mértékben zökkenti ki őket reggeli sziesztájukból. A jelenet még aranyos is lehetne a maga módján, ha Vivi hanghordozása és mondandója nem lenne kellemetlenül mesterkélt, úgy sejtem vagy Dániel jótanácsát igyekszik megfogadni, és többet mutatni magából nekünk, nézőknek, vagy tényleg a villatündér javasolta neki, hogy "menjél, öntsd ki a szíved a kutyáknak, olyan cuki lesz!", de nekem ettől a performansztól olyan erős diszkomfortérzetem támad, megyek is inkább rágyújtani és közben a körmömet módszeresen tövig visszarágcsálni. 

Következik a könnyes búcsú a négylábúaktól, Vivi gyermekeként szerette Brúnót, és most nehéz az elválás, ezzel kapcsolatosan már kifejtettem a gondolataimat az előző évad során is, most nem teszem meg mégegyszer, csak annyi: a kutya családtag, de nem gyerek. Köszönöm a figyelmet. Nyomoroncaink és gyökerentyűink ajándékokat készítenek a kutyusoknak, a jóisten bocsássa meg lelkemnek feketén örvénylő gonoszságát, de percekig vinnyogva vergődöm Mó ajándékán, ami amellett hogy ocsmány és értelmezhetetlen, de még életveszélyes is, sajnos képet nem sikerül készítenem, de vizuális élmény kategóriában vannak azért ennél jobb dolgok is a világban, úgyhogy nem maradtok le semmiről. Péter a reklám előtt még felhívja a figyelmet a felelős állattartás fontosságára, oltás, gyógyszerek, ivartalanítás, zárszóként zacskóba fojtott kiskutyák képével fenyeget minket, amiből egyébként soha semmilyen körülmények között nem csinálnék viccet, de azért mégiscsak éles váltás ez most a műsor eddigi menetéhez képest. Mindenesetre jó pont, hogy végre valami hasznos dologra is használni akarjátok ezt az amúgy rettenetesen értelmetlen 44 percet naponta. 

Péterre a szünet alatt rászóltak, hogy ne hadarjon már annyira, ha nem éri el a vonatot, hazavitetik taxival, úgyhogy a műsor második felét már valóban sokkal nyugodtabban vezeti fel nekünk, és nincs az a szűnni nem akaró érzésem, hogy azért siet ennyire, mert ahogy bekapcsolunk a villába, seggét markolászva vágtázik a budira a délutáni bioszójás kókuszhabos mokkacsínója után. Kihívás, Móra kerül ugyebár ama bizonyos kék kendő, aki nagyon örül ennek, mert egyébként minek örüljön az ember, ha nem ennek. Dániel és Virág természetesen Renátó mellé sorakoznak fel, hiszen BARÁTOK, jaj pedig mennyire vicces lett volna, ha Virág Mó mellé áll be. Ikszdé. Vivi kicsit bátrabb, mióta nem őt hívták ki megfogadja Dániel tanácsát, és igyekszik tartalommal feltölteni a villában töltött idejét, első nekifutásra Renátóval eleveníti fel korábbi konfliktusaikat, nem tudom ti meglepődtetek-e a végeredményen, mert én nem: rövid vita után mindenki külön vonul, és úgy értékeli, hogy a perpatvar győztese ő maga, hiszen a másik hazudik mint a vízfolyás. Hogy eldöntsük, ki hazudik kevésbé, valaki visszanézhetné, mit is mondott Vivi Szilveszterkor Frunak Renátóról, köszi előre is. 

Bulika! Már meg sem erőltetik magukat a szerkik, hogy indokolják nekünk valamivel a dolgot, van pia és zene és kész.Renátó és Fru jó szokásukhoz hűen egy sötét sarokban kombinálnak, ki kit fog kint hagyni majd, jaj de nagy lesz itten a pofára esés kérem szombaton. Vivi az eddigi bulik alapján már levonta a tapasztalatot, hogy amikor iszik, akkor baj történik, ÉS (és itt várnánk, hogy akkor a megvilágosodás egyenes követkesménye hogy a tapasztalást gyakorlatba ültetve a helyes vágányra próbáljuk terelni életünket, de wait for it...) ÉÉÉÉÉÉS ennek ellenére mégis ivott. Az ivászat következménye márpediglen az, hogy Vivi igyekszik elmondani, hogy Renátó mit mondott neki előző nap Robiról a nyugiban, de Bálint ordas módon felbassza magát azon, hogy Vivi ennyit várt ezzel, ráadásul nem is szó szerint adja át az elhangzottakat (unalmas vs unalmas szar, amelynek valóban más a töltete, de Vivi el is ismeri, hogy a szart csak ő tette hozzá mintegy hangulati elemként, és Renátó száját nem hagyta el ez a kifejezés). Ezek után a lavina már megállíthatatlanul robog előre, mert egyébként is mi az, hogy Vivit Dániel vígasztalása tette helyre, és nem az övék, Bálintnál meg valahol elszakad ama bizonyos cérna, egy ponton kis szarházinak titulálja Vivit, majd idézem:

"Ne pofázzál, amikor én beszélek, mert nem tudom mit csinálok veled baszdmeg. Húzz ki a picsába innen, azt majd elmondom nekik a véleményemet."

Azok számára, akik esetleg úgy gondolták, hogy Bálint nem illik ebbe a társaságba a fenti történet jól példázza, hogy tökéletesen megtalálta a helyét a világban. Zárásképp Dániel még vígasztalja egy kicsit Vivit a fürdőben, nem érti, miért van jelentősége, hogy Vivinek az ő szavai jelentettek kapaszkodót szorult helyzetében, a lényeg, hogy kint van a gödörből, Vivi távozásával pedig nekilát viszkető testrészei borotválásának, habár az végül nem derül ki, hogy Kicsimet zavarja-e a zacsiszőr, avagy sem.

A villa burkolómestere Józsi, kiváló referenciákkal, akinek már kicsiny gyermekként sem okozott nehezebb kirakójátékok megfejtése.

Péter próbálna tanulságot levonni a mai nap történéseiből, igenis nem jó, hogy férfiak így beszélnek nőkkel, és hogy mostmár sokadjára láthatunk erre példát, Bálint nem az első és még csak nem is a második, aki ilyen hangnemet megenged magának egy nővel szemben. Pétert zavarja, hogy ezt kell néznünk, és Péter, engedd meg, hogy egyetértsek, engem is kurvára zavar, annyit had' helyesbítsek, hogy ember ne beszéljen így másik emberrel, nemtől függetlenül. És én sem tudom, hogy mi a faszért kell ezt néznük, de ha téged is zavar, akkor esetleg a következő ilyen esetben kibaszhatnátok az illetőt mint macskát szarni, vagy küldjetek be egy szakembert ezeknek a gyökereknek, hogy megtanulják, hogyan kell kezelni az indulataikat, és jelentsen valós változást az életükben a villában töltött idő. Az, hogy mindenféle beavatkozás és követezmény nélkül hagyjátok, hogy ez újra és újra megtörténjen, remek üzenet a világnak is, hogy valójában ez nem olyan nagy probléma, és az a megoldás, ha nem avatkozunk bele, elég, ha hallótávolságon kívül gondterhelten csóváljuk a fejünket, hogy hát ez azért mégiscsak botrányos. Köszönöm ismét a figyelmet, a szó a stúdióé.