Közeledik az év vége. 2021-től sokan várunk sok változást, én egyelőre nem akarok nagyon bizakodni, mert mindig lehet rosszabb, ahogyan ezt a 2020-as évben megtanulhattuk, és ugyan van még néhány óra ebből az évből, de én ki merem hívni magam ellen a sorsot azzal, hogy leírom, ennél rosszabb ma már nem lesz. Naptárat készítenek ugyanis nyomoronckáink, párban, mert hogy máshogy, témák is vannak, Kiszel Tündi piárosa meg ebben a pillanatban fosta össze magát lábszárközépig, hogy vajon milyen hatással lesz a naptáreladásokra a nem várt konkurencia felbukkanása. Gina és Bálint "extravagáns" stílusban készítheti el a képeket, ami Bálint szerint jó, mert ebbe minden belefér. Gina öröme már nem ennyire felhőtlen, mert a jelmezek próbálgatása közben kell ráészmélnie, hogy a kék lencsés napszemüvegben az ember bizony kéken lát mindent a világból, idézem:

"Ó még tiszta kékbe látok mindent, GECI."

Na de. Pazaroljuk itt a helyet a felesleges karakterekre, mikor a képek is beszélhetnének helyettem, íme.

Visszaugrunk oda, ahol Alla a titokban megszökés közben kiugrott a kocsiból a korlátnál rosszul lenni; megáll mögötte egy autó, ahonnan két faszi udvariasan érdeklődik, hogy segíthet-e valamiben, majd miután az asszony lepattintaná őket, közlik hogy Toropov úr nem igazán örül neki, hogy meg akarja sérteni a megállapodást, így ezt az akciót egy kellemetlen beszélgetés követi a szóban forgó főnöknél. Halálos fenyegetések, meg a szokásos.

Ez a hogyvolt picit rendhagyó lesz. Telelövöm képekkel, mert a mai napot egyéb kötelezettségek teljesítésével kell töltenem. Ugyanakkor nincs ok szomorkodni, mert a tegnapi borzalomból egyébként sem lehetne sokkal többet kihozni.

Azzal kezdünk, hogy Bálint edzi Dzsinát hogyan kell felkészülni egy párbajra és megtippeli hogy vagy őt vagy Mót fogja kihívni. Nem értem miért jófejeskedik, miért a sok tanács, de különösebben nem is érdekel. Beszéljenek a képek:

Kellemes kikapcsolódást kívánok minden VV-n belül és VV-n kívül élő ápoltnak, ezúttal külön köszönteném a kommentelők kozul Adamadamot, akivel megbeszéltük hogy jövőre mi is jelentkezünk, okosabbak és tattikusabbak leszünk mint a bentiek és valamelyikünk majd úgyis megnyeri. Szóval egyrészt az idei lesz az utolsó hv-széria – mert ugye olyan műsorról minek hv, aminek már az elején tudjuk a végeredményét? –, másrészt szerkikéim, lehet agyalni már most, hogy hogyan kívánjátok megnehezíteni a dolgunkat.

Mercivel és Móval kezdünk, Merci háromvonalas cé hangján nyekergi Mónak élete nagy bánatát, hát Mó miért nem szereti őtet? Mó vígasztalja, szereti, csak nem úgy, de Merdzsónak ez nem elég. Ő csókokat akar, meg gyűrűt az ujjára, amit gyaluláshoz aztán levehetne a műhelyben. Mó a villatündérnek meséli Merci szerelmének egyértelmű jeleit, nézi őt alvás közben is, ami szerinte cuki, szerintem meg egy cseppet kétségbeesett, de majd bizonyára minden megváltozik, ha elég sokat basztatja Mót azzal, hogy miért nem tudja szerelemmel szeretni őt. A nyávogás megy tovább, Mó azonban kitartóan tartja magát eredeti kijelentéséhez, nem szerelmes Mercibe, nem is lesz, miközben cuppanós csókokkal teríti be Merci arcocskáját illetve a seggét markolássza felváltva, mi is pont így szoktuk a haverjaimmal egy-egy jól sikerült estén múlatni az időt. Szerencsémre azonnali visszaigazolás jön Petitől is, Bencussal ők is így tolják, mondjuk egy ilyen sorozatot szívesen néznék meg róluk a Best-ben jövő héten.