Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Hogy volt?

Oscar-díjas osztályharc

2020. április 15. 20:15 - sixx

003.jpg

A karantén mindent felülír, még az olyan fogadalmakat is, hogy istenbizony nem nézek meg semmi olyat a lapostévén, amit a moziban is meg tudok. És ilyenkor jönnek jól a streamingszolgáltatók és az online videótékák, mert aki az itthon elérhető, legális megoldások kínálatában nem talál magának a koronavírust legalább két órára az agyából kiűző tartalmat, az valamit nagyon rosszul csinál

A Telekom Videotéka kínálatának egyik legfontosabb darabját a dél-koreai Pong Dzsunho rendezte, a címe Élősködők, és miden fontos filmes díjat megnyert (összesen 180-at), amit meglehetett a Cannes-i Aranypálmától a legjobb filmnek járó Oscar-díjig. És ha már itt tartunk, az Élősködők történelmet írt azzal hogy az első nem angol nyelvű film, ami megkapta ezt a elismerést. De nem ezért fontos film, hanem azért, mert úgy nyúl hozzá egy, a világ minden társadalmában ismerős témához, ahogy más nem, vagy csak sokkal otromba módszerekkel.

Nem az mondom, hogy Pong Dzsunho a legkifinomultabb rendező, aki érzékeltet, lebegtet és sejtet, és kvázi elvárja a nézőtől, hogy a helyére emelje a kirakós darabjait, dehogyis.

Kevés olyan, világhírű rendező van, aki az osztályharcot két filmben is egyformán direkt, nyers és erőszakos módszerekkel ábrázolja (a másik a posztapokaliptikus Snowpiercer, amiben egy perpetuum mobile-ként a befagyott világban közlekedő szerelvényen gondolják úgy a melósok, hogy elég), de mégis markáns máshogy mesél, sőt, az Élősködők maga is szakaszokra (de kettőre mindenképpen) bontható.

Van egy család, ami afféle parazita életformát folytat. Lopják a wifit-t, ügyeskednek, megoldják okosban, és a szegénységben vastag bőrt növesztenek az arcukra, és szemük sem rebben, amikor selejtet termelő munkájukért teljes fizetséget kérnek. Aztán az egyik gyereküket megkérik, legyen egy gazdag lány angoltanárja, és vele együtt szépen lassan az egész család beszivárog a felső tízezerbe, igaz, csak melósként, de valahol el kell kezdeni. Ennél többet vétek lenne elárulni róla, mert nem alkarok egy meglepetést vagy fordulatot sem lelőni.

A filmet több szinten és síkon lehet élvezni, a látványvilága a kontrasztokkal lenyűgöző, a színészi játék eredeti hanggal is élvezetes, nem véletlen, hogy Pong kedvenc színészére, Szong Ganghóra bízta a családfő alakját, intenzív játéka a kevés üresjáraton is átlendíti a filmet. Olyan az Élősködők, mintha legalább négy, jól elkülöníthető stílusban forgatott filmet vágtak volna össze a börleszktől a horrorig, de a nézőnek gőze sincs, melyik következik, ezért minden váltás olyan, mintha a film nézése közben 30 percenként valaki szájba vágna minket egy kétnapos tükörponttyal.

A tehetős és elszegényedett rétegek között pont olyan szakadék tátong Dél-Koreában, mint a jóléti társadalmakban, de Pong nem a sztereotípiák erősítésére játszik rá, hanem csak árnyal velük, a gazdagok nem olyan seggfejek, mint egy független filmben, és a szegényekkel sem lehet maradéktalanul azonosulni.

(Nem Telekom előfizetők számára a film a TV GO-n érhető el.)

#szponzorált tartalom

komment

Facebook kommentek

süti beállítások módosítása