Tíz kínkeserves rész után, amikre idén valószínűleg nem öntik majd dézsából az Emmy-díjakat (legalábbis ha olvassák az internet népének véleményét), végre történik is valami: erre már itt is van az évadzáró – meg egy három héttel korábbi hír, ami eddig is nyilvánvaló volt, de azért most megnéztem hogy tuti legyen - jön a negyedik évad!

Nyomasztó flashback a nyitány, abból az időkből, mikor a nőket épp összefogdosták, majd egy telepen szúrva-bökve terelték fel őket egy elsötétített kamionba, mint a vágóhídra szánt marhákat, és June még nem tudta, hogy itt nem hat se a szép szó, se a könyörgés.

Néha rendesen kár megnézni a rész címét, mielőtt nekiülök egy hogyvoltnak – ez történt most is, ugyanis a szemünk ilyenkor automatikusan az értékelésre pillant, aztán szar úgy megnézni a részt, ha az internet népe már befolyásolt a 10/5.7 pontszámával, ami talán nem a legrosszabb a sorozat történelmében, de ebben az évadban biztosan. 

Hangyás felvételekkel kezdünk Al bödönjéből, minden létező szereplő elmondja, mit gondol a mostani helyzetről, én meg már károgok, mert nem jön be ez a kamu reality vonal, ahogy az sem, hogy Morgan már megint arról beszél, hogy élniük KELLENE az életüket, miközben semmi mással nem foglalkozik, csak azzal, mások életével mi legyen. Mivel az egész rész ilyen mederben folyik, eljött az ideje egy újabb lista-hogyvoltnak, az ál-dokuzást meg hagyjuk meg az olyan kiválóságoknak, mint a The Office.

June az érkezők zajait hallgatva már vizionálja a kötelet a nyakán, szorosan markolja a Lawrence parancsnoktól kapott pisztolyt, ahogy egyre közelebb érnek léptek az ajtó túloldalán.. de csak Mrs. Lawrence az, aki közli hogy vendégek jöttek, úgyhogy menjen segíteni Beth-nek, majd a világ legtermészetesebb hangján megjegyzi, hogy tán jó lenne, ha itt hagyná azt a fegyvert. Beth elképedve adja tovább az infót, miszerint a szőkének sikerült meggyőznie a repülős ázsiai faszit a szöktetésről, egy hét múlva itt a gép! A szalonban épp a parancsnokok hogyvoltoznak a kanadai incidensről, hogy Waterfordékat lecsukták, valószínűleg Winslow-t is ők kapták el és ez vért követel, úgyhogy Lawrence parancsnok azonnal csináljon valamit, hisz még mindig vannak támogatói – a férfi erre gúnyolódik, majd helyreutasítja a két vezetőt, hogy ha a segítségére van szükség, első körben nem ártana visszaadni a teljes körű hatalmát, aztán majd átgondolja a dolgot. A férfiak távozta után a helyzetet összefoglalva fordul a szolgálólányhoz:

Fel a fejjel! Frednek és Serenának lőttek, te meg megúsztál egy gyilkosságot. Összességében nem rossz egy reggelre.