Máris itt van március, pedig még csak most írtam meg a novemberi félévad-záróját a 911-nek. De akkor lássuk, mi történt a 3 és fél hónapos szünet után.

Ha eddig valaki plasztikai műtéten gondolkozott, akkor az első eset láttán elgondolkozik azon, megér-e annyit az egész, hogy az anesztes orvos a páciens kiütése után saját magát és a teljes stábot is elaltassa, köszönhetően a szomszédban zajló felújítási munkálatoknak. A műtét nem teljesen 100%-os, a páciens nyaka és homloka nincs visszavarrva, de a szomszédban lévő munkások sem jártak jól: az egyikük hasába a körfűrész állt bele, miután a cső megvágása után abba esett bele. A páciens most már a régi arcával is jóban lenne, ugye.

Viharos estén kezdünk egy nagyon menő családi háznál. A háziúr egy finom itallal segít magán, mert úgy néz ki, mintha fejben nagyon messze járna. Megszólal a telefon, a férfi mintha számított volna erre a hívásra, szinte összeugrott a gyomra a csengéstől. SHA33 a hívásazonosító szerint. Egy Linda nevű nővel beszél, a nő már sokadik alkalommal hívja őt,  könyörög neki, Bennek, hogy jöjjön el hozzá. Ben kéri, hogy ne hívja többé, ráadásul van egy felesége is. Leteszi a telefont, de az újra cseng, Ben ismét felveszi, ez a Linda egy zaklató szeretőnek tűnik, Ben pedig a kétségbeesett férjnek, aki nem tudja, mit csináljon. Ismét lerakja a telefont, de megint cseng, Ben szétveri a készüléket olyan dühös. Hiába tépte ki még a falból is a kábelt, a telefon ismét cseng. Ben némi hezitálás után előveszi a pisztolyát a fiókból, majd elismeri, hogy Linda nyert, indul hozzá, majd főbe lövi magát.

Egy erdőbeli jelenettel nyitunk, ahol egy még sosem látott párocska ünnepli azzal az évfordulóját, hogy zombikat gyak le az erdőben, de az igazi ajándék csak a harc után következik: a jobb napokat is látott, apokalipszis-beli Cersei Lannister a fiújával együtt fedezi fel Hilltopot. Eltelik egy év, két év, a hitvesek boldogan élnének, míg meg nem halnak, ha az asszony nem kezdene el a Hilltopot szimbolizáló, H betűs fasza faragványokat gyártani és nem mennének el a jelenben a vásárba – de mivel elmennek, Alfa és bandája nyakon csípi őket az úton, így a következő snittben már csak azt láthatjuk, ahogy a Suttogók vezére elkezdi megskalpolni a szőke asszonyt.

Visszatérnek a régi ismerőseink, a legamatőrebb, ám legviccesebb szellemvadászok, a Ghostfacers csapat. Feltűnik a SupNat logó, de azt hirtelen leváltja egy nappali. Harry Spangler és Ed Zeddmore műsorvezetőként mutatkoznak be. Ajánlgatják magukat a stúdiók fejeseinek, mint új reality show hősök. Csapatuk is lett, Ed húga, Maggie, az operatőr Spruce és Corbett, a kifutófiú. Ez a rész most róluk fog szólni, a legrémisztőbb kalandok következnek! Harry és Ed kezdésképp arról mesélnek, hogy még a régi szép időkben, csak ők ketten voltak, magányos farkasként járták az országot kalandokat keresve, de rájöttek, hogy szükségük van egy falkára.

Hölgyeim és uraim, lédízenddzsenc, mádámzömisziőz, íme a 10 pontos Outlander-epizód! Miután az előző részben minden fontos szereplő Wilmingtonban tartózkodott, nem az volt a kérdés, hogy megtörténik-e az apa-lánya találkozás, hanem hogy mikor és hogyan. Már az epizód előzetese sem szólt másról, minthogy végre elérkezett a várva várt pillanat, így az alkotók igencsak magasra tették a lécet önmaguk számára. Lássuk, hogyan vették az akadályt! Onnan indulunk, ahol legutóbb félbehagytuk: a megerőszakolt Bree sokkos állapotban támolyog be Lizzie-vel közös szobájukba. 

A mai részben a készítők megpróbálják felkavarni a törzsek körül az álló vizet. Lesz nevetés és sírás. Valaki táncpartnert keres, mások egészen mást keresnek. Az is kiderül lesz-e valamelyik szárnyasból kappanzsíros tejszínnel gyúrt, fokhagymás vajban pácolt borsos tyúkbél torta, à la Kolumba és röpke betekintést nyerünk az Extinctionön lakók lelki világába is. 

Már a rész címe is elspoilerezi, hogy az egész évad alatt lassan adagolt „tudod mi történt legutóbb… - erről nem beszélünk!” fajtájú elharapott félmondatok az X alakú sebekről nem voltak hiába, és végre kiderül, hogyan is kerültek oda. Viszont még mielőtt bárki azt hinné, hogy a szövetségi titokként kezelt misztérium alatt valami durva hátbaszúrós, őrült árulást vágnak az arcunkba, mondjuk egy olyat ahol Gabriel Atyáról kiderül hogy végig a Suttogókhoz tartozott – nos, az nagyot fog csalódni, mert (szerintem) egy összecsapott, se eleje - se vége, indoklásmentes sztorink van csak. Na de lássuk, miből élünk.

Visszaugrunk az időben, vidám zene, Michonne a rakparti zombiölés közben rátalál az iszapban Rick pisztolyára – ugrás – Már Nagyon Terhes Michonne és Daryl még mindig Ricket keresik, és bár ugye nem találják, a seriff legjobb barátja ekkor fogadja meg hogy nem adja fel, és a remete életet választja inkább Alexandria kényelme helyett.

Darryl, akivel találkoztunk az első évadban meg tizenöt résszel ezelőtt, amikor is lesittelték, most már a börtön mosodájában pakolja szépen a szennyest, amikor is hátulról egy lepedőt terítenek a fejére és megkéselik. Hondo az orvosi szobában, korábban már megtámadták a kiskölyköt, de az nem volt ennyire súlyos. Darryl apja azt mondta neki az előző heti telefonbeszélgetés alkalmával, hogy legyen erős és domináljon. Hát, ennek is meg lett az eredménye. Hondo persze itt van, és segít, még előbb ki is tudná hozni a srácot, de akkor jó útra kell térnie.

Roger egészen biztosan megérkezett Wilmingtonba, míg Bree-ről ezt még nem tudhatjuk. A zene egyszerre melankolikus és zaklatott, hasonul ahhoz az egyre elkenődöttebb hangulathoz, ahogy ifjú történészünk mindenkitől a lány után érdeklődik, miközben a fesztiválon készült közös rajzot mutogatja. Persze mindenki csak rázza a fejét. A nyomdász se látta, de legalább annyiban biztosak lehetünk, hogy Roger már tudja, Bree is megérkezett a városba az ő hajójával. Aztán Roger az épp a nyomdából kilépő Fergust kérdezi, ő sem ismeri a lányt (bár ha annyira hasonlít Jamie-re, akkor feltűnne neki, nem?), ahogyan nyilván Rogerről sincs fogalma, hogy kicsoda. És vica versa.