Hogy volt?

HÁZASODNA A GAZDA - 2X08 - Erre vizet nem iszunk!

2019. november 30. 22:00 - nёmere

Az előző részben két családlátogatás után Niki Norbit választotta, Mili meg már a kiválasztás előtt lelépett Misitől, így Anikó sem tudott nagy show-t csinálni a megjelenésével. Ma Balázs, Zsolt és Botond mondja ki a boldogító gyere velemet, Niki Norbival, Misi meg Alexával már a nyakába is veszi a km-eket, és elindulnak az álomrandira.

hg_01.jpg

Tovább
3 komment

Terror: Gyalázat 2X10 – A túlvilág

2019. november 30. 20:50 - Bruti

Az utolsó részhez értünk, és egy álommal kezdünk. Yamato-san egy fura világban találja magát, mikor az egyik rokona közeledik felé. Az öreg először nem érti a dolgot, de a találkozás fényt derít mindenre: ők már a túlvilágon vannak, ahol feleleveníthetik a régi időket. A rokon mesél a családjáról és arról, hogy költöztek Hirosimába. Majd előkerül egy égett arcú kislány, mire az öreg nagy hangzavarra ébred. Mindenki kiözönlik az utcára, ahol nagy ünneplés folyik. Yamoto kérdésére egy ismerős elmondja, hogy végre sikerült megtörni a japánokat, egy különleges bombával. 1945 augusztus 6-át írunk.

vlcsnap-2019-10-20-21h12m00s758.jpg

Tovább
Címkék: the terror
Szólj hozzá!

Szolgálati közlemény: we are back in business

2019. november 30. 20:49 - sixx

giphy_2.gif

Nincs mit szépíteni a dolgon, el lett baszva itten sok minden, és nem úgy, hogy valaki vagy valakik elbaszták, hanem úgy, hogy én. Túlvállalás, kimerültség, sokameló, mindegy, mentséget nem kerestem eddig sem semmire, most sem fogok, ígéret viszont jön, mert ingyen is van, meg mert komolyan is gondolom:

Elvtársak, fel, támadunk!

Szóval lassan visszaállunk abba a kerékvágásba, amiben kellett volna haladni október 23 óta. 

3 komment

A fiú, aki csak csajozni ment Európába, de a világot kellett megmentenie

2019. november 30. 20:39 - sixx

pokember_idegenben_jelenetfoto_6.jpg

Azt kérte a Telekom, nézzem meg, mit ajánlanék legszívesebben a videótékájuk kínálatából. Szabad kéz, mondták, ami tetszik, tették hozzá. Jó, mondom, megnézem. Két órán át csak a tartalmat pörgettem, és jegyzeteltem, hogy mit kéne ajánlani, aztán inkább rákerestem olyan dolgokra, amiket mostanában kedvelek. Itt az első.

Pókember azért jó, mert egyáltalán nem pók. A pókoknak nyolc lábuk van, nekünk kettő; ahol nekünk fogunk/szánk, nekik csáprágójuk, szóval ha Pókember valóban egy Pók-Ember lenne, a büdös életbe' nem rajzolták volna meg, mert a művésznek is olyan traumákat okozott volna, amire jelenleg még nincs terápia. Pókember ezzel szemben az egész Marvel-DC kombinált szuperhősuniverzum (Batmantől Thoron és Wonder Womanon át Fekete Párducig) legszerethetőbb figurája.

Mert egy kölyök.

Stan Lee, Pókember (és a Marvel-hősök jó részének) társalkotója, a képregényvilág egykori atyaúristene nem véletlenül nevezte nem egyszer a kedvencének az eredetileg gimnazista diáknak kitalált Peter Parkert, emberközelibb, megfoghatóbb volt, mint egy félisten vagy egy dühében kétemeletes (zöld) ház nagyságú szörnnyé váló tudós, és ami a legfontosabb, olyan korosztályt képviselt, aminek a képregények elsősorban szóltak, de amit egy szuperhős sem képviselt 1962 augusztusa előtt. Peter, aki képességeit egy radioaktív pók marásának köszönheti, jó ideig megmaradt egy átlagos tininek, akit a nagynénje és nagybátyja nevel, iskolába jár, szerelmes lesz, barátokat szerez, összetörik a szívét, és közben a képességei felfedezésével egyre magabiztosabban lép fel New York bűnözőivel és a városra alkalomadtán rászabaduló szupergonoszokkal szemben.

Tovább
Szólj hozzá!