1942 augusztusában, Guadalcanalon járunk (Csendes-óceán, Salamon szigetek), ahová Chester vezényelték, miután beállt a hadseregbe. Innen írja levelét a kis szerelmének, hogy minden pazar, jó az idő és harcolnia is csak a maláriával kell, szóval megnyugodhat, mert csak iratokat fordítanak és próbálja kitalálni, miért nem bír aludni. Kimegy a dzsungelbe és az új gépével belefényképez a büdös nagy semmibe, szellemeket keresve.

Luz is megírja a saját kis levelét, a mindennapjairól, a családról, meg arról nem is annyira fasza amerikai-latin kívülállónak lenni egy japán közösségben. Chester előhívta a vaktában kattogtatott képeket és a társával, Ogawával a szellemekről beszélgetnek. Bár a barátja nem hisz az ilyen mesékben, de szerinte akkor kísértenek, ha életükben történt velük valami, amiért bosszút akarnak állni.

A táborban Luz éppen Yukoval trécsel, aki még mindig bábaasszonyt játszik. Nem tűnik vészjóslónak, inkább segítőkész és ad egy kis játékdobot a babának. Chester új feladatot kap az ezredesétől, aki megmutatja, honnan szerzik a lefordításra szánt az iratokat. Egy, a dzsungelben állomásozó csapathoz viszik, ahol iszapos gödörben kell turkálnia a halottak zsebeiben némi információért. Végül egy szíjat találnak, aminek a belsejébe van vésve némi kód. Egyébként valami őrmestert keresnek, aki eltűnt többedmagával egy ideje és semmi hír róluk.

Luz is megkapja Chester levelét, amit megoszt a családdal is. Apósa még mindig nem lelkesedik a lányért, de lassan kénytelen lesz megbarátkozni a gondolattal, hogy ő fog neki unokát szülni. Luz kérdi az anyósát, hogy milyen volt mikor Chester született, de kitérő választ kap, az anyuka már nem emlékszik rá. Hát ja, teljesen hihető, hogy egy anya elfelejt ilyesmit… Éjjel a táborban egy katona fényt lát abban a barakkban, ahol a „bábaasszony” lakik. Elvileg az egy lezárt terület lenne, de megtalálja benne Yukot. Rászól, mire a lány megfordul és mondjuk úgy, hogy ma nem hozza a legjobb formáját. A haja kihullva, a csinos kis pofija szétrohadva, nagyon úgy néz ki, hogy lejárt a szavatossága. Gondolom, megint szereznie kell egy embert, hogy karbantartsa magát. Így átveszi a riadt katona teste fölött az irányítást, és kezében egy üveg szakéval, darabos, recsegő léptekkel megindul az egyik őrtorony irányába, aminek tetejéről látványos ugrást abszolvál az őrnagya szeme láttára.

Az esetnek az a következménye, hogy minden barakkot átkutatnak tiltott cuccok után, mint pl. szaké. Amy, aki időközben az őrnagy titkárnője lett, kicsit lobbizik a családjáért, de a tiszt le se szarja. Végül meglesz a pia, amiért fogdába csukják Amy tesóját, Waltot. Luz újra Yukonál van, aki már a legjobb formáját hozza. Elbeszélgetnek apósáról és azt a tanácsot kapja, hogy foglalkozzon többet az öreggel. Tök rendes is tud lenni ez a kis gonosz szellem. Végül megállapítja, hogy a születendő gyerekek ikrek lesznek. No, ennek nem sokan örülnek a barakkban, mert állítólag a japánok balszerencsét, halált tulajdonítanak az ikreknek.
Chester újra levelet ír, és megint durva látomásai vannak, az egyikben pl. hátulról le is szúrják egy bajonettel. Aztán összeszedi magát és megfejti az eltűnt őrmester esetét.

Luz elmegy Nakyama-sanhoz és taktikusan előadja neki, hogy a gyereki mindig tisztelni fogják a nagyapjukat, még a halála után is. Aztán kitér a gyerek nevére: az egyiket róla nevezik el, a másik pedig Enrique lesz, de, ha ez nem tetszik az öregnek, akkor válasszon másikat. Nakayama láthatóan meghatódik és megtörik köztük a jég.
Chester javasolja, hogy az egyik levélből kihámozott helyen, az Óriás barlangjában keressék az eltűnt őrmestert, és nem is tévedett, mert meg is találják. De sok hasznuk nincs belőle, mert a csávó teljesen oda van és japánul hadovál egy "Fehér Ördögről". Chester kikérdezi, de mintha megszállta volna valami a katonát. Először ki akarja nyírni a japánt, majd csak egy mondatot mantrázik: „A gyöngék halnak, az erősek falnak.”
Ugrunk a gyűjtőtáborba, mert Luznál beindul a szülés. Az orvos teljesen kétségbeesik, mert még nem volt iker szülése, meg úgy egyáltalán szülése se nagyon. A lány látja a tanácstalanságok, és a bábaasszonyt követeli, aki meg is jelenik és beleszáll az asszisztens testébe, és nagyon úgy néz ki, hogy segíteni akar Luznak. Megjön az első baba, egy fiú, de a gyerek nem sír fel, nem is lélegzik. Az asszisztens üvöltözik az orvossal, de már jön is a következő, aki szintén halva születik. Az asszisztens-Yuko annyira elborzad, hogy valószínűleg nem ő vette el a gyerekek életét. Chester csak most kapja meg Luz előző levelét, amiben még igen pozitív a lány. De vége a gondtalan levelezésnek, mert megjelennek a tábor katonái a megkerült őrmesterrel együtt, és láthatóan nem szívlelik a tolmácsot. Annyira nem, hogy elkezdik verni és többen is földre viszik, de az őrmester nem vesz rész a balhéban, mert láthatóan nem önmaga. Felvesz egy lángszórót és minden előzetes figyelmeztetés nélkül tüzet nyit a földön fekvő katonákra. Néhányan, akiket nem ért el a tűz lefogják és próbálják eloltani a földön fetrengő alakokat. Chester, akin ketten is feküdtek, óriási mákkal (vagy megvédte a szelleme) megúszta az égetést, így felkel és kérdőre vonja a katonát. A válasz, hogy irtani kell a "Fehér ördögöket", ez Takahasi admirális parancsa. Odahaza a táborban Mrs. Yoshida a Chestert körbelengő balszerencsét hozó szellemről beszél, miközben Luz kéri, hogy keressék meg a bábaasszonyt, és mondják el neki a hírt. Chester anyja vállalkozik a feladatra, elmegy a barakkba, de most nem talál ott senkit, csak egy lehámlott hajas fejbőrt. Kint az emberek Obon ünnepét tartják, ami egyfajta tisztelgés az ősi szellemek előtt. Feltűnik egy vigyorgó maszkos lány a tömegben, akinek úgy néz ki határozott úti célja van. Elsétál az orvosi barakkba, ahol a doktor éppen végezne. Mikor meglátja a lányt, elküldi, de az az istennek sem tágít. Végül leveszi a maszkot és alatta a felismerhetetlenségig szétrohadt Yokunak végre mondandója is akad: „Gyilkos vagy!” közli, majd kézi vezérlésbe teszi a dokit, aki egy szikével felhasítja a saját gyomrát.