June az érkezők zajait hallgatva már vizionálja a kötelet a nyakán, szorosan markolja a Lawrence parancsnoktól kapott pisztolyt, ahogy egyre közelebb érnek léptek az ajtó túloldalán.. de csak Mrs. Lawrence az, aki közli hogy vendégek jöttek, úgyhogy menjen segíteni Beth-nek, majd a világ legtermészetesebb hangján megjegyzi, hogy tán jó lenne, ha itt hagyná azt a fegyvert. Beth elképedve adja tovább az infót, miszerint a szőkének sikerült meggyőznie a repülős ázsiai faszit a szöktetésről, egy hét múlva itt a gép! A szalonban épp a parancsnokok hogyvoltoznak a kanadai incidensről, hogy Waterfordékat lecsukták, valószínűleg Winslow-t is ők kapták el és ez vért követel, úgyhogy Lawrence parancsnok azonnal csináljon valamit, hisz még mindig vannak támogatói – a férfi erre gúnyolódik, majd helyreutasítja a két vezetőt, hogy ha a segítségére van szükség, első körben nem ártana visszaadni a teljes körű hatalmát, aztán majd átgondolja a dolgot. A férfiak távozta után a helyzetet összefoglalva fordul a szolgálólányhoz:
Fel a fejjel! Frednek és Serenának lőttek, te meg megúsztál egy gyilkosságot. Összességében nem rossz egy reggelre.
A boltban June először Almával sutyorog arról, hogy egy hét múlva itt a repülő, majd Ritával is erről pletykál. A márta felajánlja a segítségét, hízelegve hogy June lett a főnök most már, ez a hülye csaj meg önteltségében egy pillanatig nem gondol arra, hogy ne legyen igazam, de Waterfordék mártája esetleg kamuzik, vagy valami más is állhat a háttérben - csak bólogat a barom.
Közjáték: Serenát beengedik 5 percre Fredhez, aki hóttszerelmesen borul az asszony nyakába, jaj, nem hagyom hogy bajod essen, mondja a csávó akit elzártak a külvilágtól egy szobába, és fingani is csak engedéllyel tud – de így legyen ötösöm a lottón, ahogy lefagy az arcáról a mosoly, mikor kiderül hogy Serenának bizony benne volt a keze ebben az egészben, ahogy már a múlt héten is jósoltuk.
Mrs. Lawrence-re June talál rá a szalon előtt a falnak dőlve, nincs jó bőrben, majd mikor bekíséri, ennek az oka is kiderül: odabent Mrs. Winslow jött könyörögni Putnamnével, hogy segítsenek megtalálni a férjét, különben hogy tartsa ő el a hat kölyköt, a törvények értelmében azonnal el is vennék őket tőle! Na, itt kezdődik a baj, mikor Eleanor megszólal, hogy de hát nincs itt semmi gond, majd ők elviszik a gyerekeket magukkal – a repülő pontos indulását kb csak azért nem köhinti oda, mert még ő sem tudja, mikor lesz. June azt se tudja, köpjön-e vagy nyelven, a Feleségek is értetlenül néznek, de a parancsnoknak sikerül kimagyaráznia magukat a kutyaszorítóból.
Luke-nak és Moirának kisbabástól van jelenésük egy reptérre hajazó helyen, ahol a biztonsági ellenőrzésen átmenve is csak pislognak, hogy mi a faszomat keresünk mi itt, és miért mi vagyunk azok, akiket át kell vizsgálni. Hogy Serena pontosan milyen feltételekkel árulta el a férjét, az most sem derül ki, viszont kapunk belőle egy kis ízelítőt, miután a szobájában megjelenik egy gyámügyes, aztán Moira a kis Nichole-lal, akit ott kell hagynia egy órára, amiből nyilván lesz egy kis összefeszülés:
S: Biztos, hogy jól meglesz velem.
M: .. csak mert más ruhába bújt, még nem változott át. Maga még mindig az, aki lefogta a barátnőmet, míg a férje megerőszakolta.
1-0 oda, de itt még nincs vége, Moira kezdi komolyan felhúzni magát, és közli a nővel hogy a férje amugy őt is megerőszakolta a bordélyban, és bár neki magának is sok bűne van, Serena bárkinél rosszabb, mivel ő a nemét árulta el. Az említett nem is tud erre mit mondani, viszont míg a feka lányt kivezetik, elindul a visszaszámláló az egy óráról, úgyhogy Serena nekilát babázni, viszont Nichole-nak nem tetszik és nyűgösködik, mire az asszony próbálja „nyugi, itt a mama” szövegekkel nyugtatni, ami miatt rá is szól a gyámügyes, hogy ne hazudjon a gyereknek, így csak összezavarja.
Mindeközben Mr. Tuello próbálja rávenni Waterfordot, hogy adjon a New York Timesnak egy exkluzív interjút, arról hogy mit miért csináltak és hogyan is gondolták Gileád működtetését, de a parancsnok nem igazán nyitott rá. Na, ha nem, hát nem, mondja a jóképű amerikai, majd Fred beleegyezésével beengedi az eddig az ajtó előtt várakozó Luke-ot a szobába, ő maga pedig távozik, de az őr azért marad. Parázs vita alakul ki arról hogy ki bassza tönkre mások életét, és ki a büszke hazafi, aztán személyeskedésre kerül sor a feleségekkel kapcsolatban
Az a June Osborne, akit maga ismert, már nem létezik. Gileád megváltoztatta. Én változtattam meg.
.. aminek egy lélegzetvételnyi szünet, majd egy irgalmatlan nagy állas a vége, Luke-ot úgy kell leszedni Waterfordról.
Tuello pizzát és újságokat visz Serenának, előbbi csempészárunak, utóbbi pedig az asszonyok számára tiltott dolognak lett kikiáltva, majd magára hagyja, hódolni a bűnös élvezeteknek.
A határ lezárásáról szóló hírt osztja meg épp June-nal a parancsnoka, mikor Mrs. Lawrence-t még épp elkapják az ajtóban, aki elindult összefogdosni a szomszédok gyerekeit, mert hát azt a szőke kislányt az utca végéről csak nem hagyjuk már itt, ha magunkkal is vihetnénk. June kirázza az asszony lelkét, majd a férje csitítgatja, és felküldi a szobájába, a szolgáló megvető pillantásától kísérve.Később aztán June felviszi az asszony vacsoráját a szobájába, benyit és látja, hogy az asszony nincs magánál, elkezdi először rázogatni, majd meglátja az ágy melletti kisasztalon a pirulákat, úgyhogy ahelyett hogy hívná a mentőket, hátha lehet még valamit tenni, csókot lehel Eleanor arcára, majd nemes egyszerűséggel kisétál a szobából, a tálcát leteszi az ajtó elé, ő maga pedig elégedetten nyugtázva, hogy ez is megoldódott, lefekszik aludni.
Másnap már a temetésre készülvén rákérdez a parancsnoknál, sikerült-e megakadályozni a határ lezárását, amire a férfi igennel válaszol – egy gyászoló emberrel még a tanácsnak is nehéz vitába szállnia, mondja. Lawrence egyébként saját magát hibáztatja, amiért egy éjjelen át nem nézett rá az asszonyra, June meg védelmébe veszi, hiszen ő is „ránézHETETT volna”, mondja. A temetésen megjelenik mindenki, aki számít, majd a végén June Lydia néni engedélyével odamegy a magányosan ácsorgó parancsnokhoz, aki olyan áthatóan néz rá, mint aki tud valamit, de végül is mindig így néz, szóval csak képzelődöm.
A következő rész az évadzáró, és tudjátok, miért jó ez? Mert egy évig nem kell látnunk ezt a most már iszonyúan túltolt, dark nézést, ahol June szemeinek fehérje kezd megvakítani, valahányszor ránézek:
Facebook kommentek