Az első rész első felében megismerhettünk négy gazdát: a vidám, laza Marcit, a makacs, minden dagonyát legyőző Misit, az erős, de bájos Nikit és a visszahúzódó, ám kedves Balázst. Itt még nincs ám vége a sornak, van még négy gazda, akik várják a jelentkezőket, lássuk, kik ők!

Magdi a következő, Egerszalók mellett van valahol a gazdasága, régen vállalkozó volt, városban élt, nagy háza volt, de már elmúlt, vissza akart térni a nagyi idejébe, ám mivel korábban születni már késő volt, összerittyentette ezt a kis “Smaragdfalvát”. Vannak lovak, kacsák, kecskék, csibék, kokasok, fák virágok. Nehéz feladat volt lelassulni annyira, hogy együtt tudjon élni a földdel, de ezek szerint valahogy sikerült.

Aninak még mindig képtelenek kiutalni egy rendes verdát, és egy pár bakancsot, előző nap az eső is esett egy hétig, szóval megint nem tud a házig menni, és a nyomvonalakban egyensúlyozik. Magdi, a szokásos, jaj, de nehéz volt idejutni körök után bevezeti a susnyába, arra van a hacienda! A kisfilmben már látott lovak, kecskék, csibék hadserege helyett egy nyakig érő gazban ülő kiskertet vél fontosnak, hogy megmutasson: íme a kiskert. De már visszavette az erdő. Hát, azt látjuk, megoldás: gli-fo-zát. Vagy gyomlálás. Így nem sok minden fog megmaradni, no meg 13 hektáron biztos vagyok benne, hogy találna alkalmasabb helyet a cukkininek, mint a tölgyes alja.

Vannak ketrecben kiskacsák (a vágóképben nem tudom nem észrevenni, hogy éppen egy kakas üzekedik egy tyúkkal), de róka koma miatt majd fedett kifutójuk lesz. Van két nagyon cuki puli is a portán (az egyikről csak onnan lehet tudni, hogy hol az eleje, hogy arra megy), ők hivatottak úgy összepakolni  az odamerészkedő Szmörét, mint a dizsi szekusok a bátorra vbk-zott 7.b-t. És hát a cica. Mirci nagyon produkálja magát Aninak, én egyszerűen nem értem, hogy hogyan bírja ki, hogy ne gyámbássza végig a bandát.

Kiderül, hogy ez egy öko-gazdaság (ennyit a glifozátról), no chemicals at all, van meditációs ház (döglelde), vannak napelemek, amikre Magdi azt mondja, hogy elég szerény a költségvetés, szerintem nagyon menők, bár a fák között nem tudom, hogy mennyire hatékonyak. Ezekből van az áram, mert rendben, hogy itt minden nomád, de mégiscsak kilőttünk mán egy autót az űrbe, vannak szükségletek. Jaja, egészség legyen, meg térerő. Meg wifi. Van fás kamra is, de a favágás adta lelki megnyugvás Magdi fiaié, ő 54 évesen már csak max ágakat gyűjt. Tehát vannak gyerekei, róluk több szó nem esik.

Magdi háza egy kis tető tunninggal akár egy pofás hobbit házikó is lehet majd, egyelőre azért még van hova fejlődni, de nem megyünk be, mert meg szeretné először mutatni a fürdőt, amihez a ház mögé kell menni. Bevallom, egy olyan Tarzanos dologra számítottam, ahol óriási lapu levélre pakolom a citromfüves levendula bio-szapant, és medvetalpra (a növény, nem a testrész) akasztom a törcsit, az esővizet meg – ha nem is Tantor húzza – de valami fára akasztott hordóból zuttyantom a nyakamba. De nem. Egy patak. Egy kövek között vígan szaladó kicsi patak. Anikó még mindig keresi a bojlert, amikor a gazdasszony letisztázza, hogy EZ az. Télen kicsit hidegebb, de el lehet viselni. Na, hmm…szóval. Én értem, hogy öko, meg minden, deeee TÉLEN is? Ez egy kis patak, télen be van fagyva, nem? Szerintem azért nagy titokban, a pincében, a lépcső alatt, egy hordókkal eltorlaszolt ajtó mögött, amire az van írva, hogy “a lift üzemen kívül”, csak van egy tusoló elfekvőben… de legalább egy dézsa…kancsó…PET palack?

A lak belülről nagyon egyben van, barátságos, otthonos, cuki, Magdi készült egy “kis” vendégváróval, ami annyi kaját jelent, hogy még 6 stábnak elég lenne, a 40 kg-os Aniba egy kis gyümileves fér csak, úgy tűnik, szegény opcsinak maradt a gyomorkorgás, de ha volt egy kis esze, filmezés közben, fél kézzel tömte magába a kakaspörit. 

A nő nem egyedül vágott ebbe az egészbe bele, de a teremtés koronája az egyik öko-vendég ökológiáját a konzervatív szabályokhoz mérve kicsit jobban feltárta, és ez már nem fért bele. Akkor teljesen összeomlott, “élni sem akart”, de 3 év alatt aztán gatyába rázta magát, és most a kissé elvarázsolt, bohókás Magdi vár valakire, aki ezt a mese világot, benne a gazdasszonnyal, tudja értékelni; egy kitartó, erős férfi, óriási szívvel.

Lapozunk, Vácrátót, Botond. 3 hektáros farmján tart lovakat, barikat, kecskét, tyúkot, de a fő profil a ló. Csikókkal, kutyusokkal, pipikkel, cicával, kis kecskékkel (sikítás) nem egy egyszerű cukiságbomba robban fel, hanem konkrétan szőnyegbombázás történik. Ő egy igazi cowboy, a kalap sem jelmez, bika rodeózott is, volt kaszkadőr is, mert a sima lovaglást már unta, és lovakat is tenyészt. Ő olyan suttogó féle: lovak képzésével, és “elrontott” lovak “megjavításával” foglalkozik, versenyre felkészítéssel. A western lovaglásban fontos az állat pszichológiája is, ez tetszett meg neki, és alkalmazza is.

Boti szép nagyra nőtt, Ani gyereknek tűnik mellette. Edmond, a kecske rohan eléjük egy kis vakarászásért, megismerjük Botond első lovát, és az öreg kaszkadőrös lovát is, akivel majd’ 1000 kaszkadőr show-ja volt már. Ani erre a témára lecsap, kiderül, hogy srác minden mutatványt meg tud csinálni, kivéve kettőt: amikor menet közben az ember lebukik a lóról aztán vissza ugrik, azt is a magassága miatt nem (nekem meg eszembe jut, hogy három féle ember létezik: aki tud számolni, és aki nem). A bika rodeót is elég keményen nyomta, volt Ömérikában is, és Európa bajnok is. Ez azért tényleg vagány.

Ani konstatálja, hogy mindenütt ló van (ami egy delfináriumban tényleg meglepő lenne, de egy lovas farmon azért lehet rájuk számítani), mire Botond már másodjára hinti el, hogy igen, és mindegyiknek saját története is van, de Anikóról ez megint lepereg, gondolom, nem akar ott ülni még két hétig. Két csikót is bemutat: Barbecue Grillbár (esküszöm, hogy ezt értettem, de szerintem félre hallottam), és Barbecue Lill’ Sugar Lady. Anikó kimondja, amire gondolok: miért kell ilyen neveket adni ezeknek a szerencsétleneknek? A műsor folyamán így másodszor fut bele érzékeny témába: kiderül, hogy a Barbecue Botond “tenyészkódja”, tehát ő találta ki, szerinte ez jó, nem kényszerítette rá senki… ami azt jelenti, hogy direkt hívja a lovait úgy, ahogy más kevésbé szerencsés állatot lassú tűzön megsütnek.

Summa summárum, megvolt a rodeós életszakasz, a kaszkadőrös is, volt sok kaland, meg izgalom, de így, elérve a matuzsálemi 32 éves kort, már itt az ideje az öreg cowboy-os etapnak, és ebbe így már belefér a család is, és valaki, akinek éjjeli puszit lehet adni, amikor innen hazamegy, mivel nem idekinn lakik.  Hát apám, ha ennyi dolgod van, tényleg csak ennyire fogtok találkozni.  Botond célja egy igazi home ranch, ahol ott van a család, a bázis, a lovak, kicsik, nagyok, mindenki. Ő nem féltékeny, mert felesleges, egy olyan nőt keres, akivel meg lehet beszélni a farmos életet, de mást is, akinek vannak már céljai (tehát “rozmárvadászok” kilőve, ha értitek), tart valahova, és Boti is belefér. Mármint, az életébe. Nem tudom, hogy ki hogy van vele, de nem is kellene olyan messzire mennie: ott van neki Niki, a lovas gazdasszony!

Tápiószentmárton, Zsolt. Növénytermesztés, állattenyésztés, már kicsi kora óta ebben él: dohányról nyergeltek át malacra, aztán marhára. Most már elég csinkó a birtok, leginkább ő viszi, kora hajnalban kel, etetés, aztán a kötelező kávé egy nagy fehér cicával, addig megcsinálja a tervet, mert ő mindig mindent terv alapján csinál, abból baj nem lehet. És most jön a csavar: ő nem egy “átlagos mezőgazdász gyerek”, aki felkel, dolgozik, lefekszik, de nem ám! Ha kell, felvarrat magára egy új tetkót (hú, micsoda kalandor!), eljár kirándulni, utazgat, fesztiválokra jár, táncizik, bulizik, mert csak egy élete van mindenkinek (tehát nem buddhista), és azt ki kell élvezni; most is lelécelt Panamába 3 hétre, mert épp az jött szembe. Sajnos apukája már nincs ezen a világon, így anyukájával csinálja a gazdaságot, és kb mindent ő csinál.

Zsolt kérdésére, hogy Anikó könnyen odatalált-e, a lány vagányan mondta, hogy ennél már durvább terepen is járt, gondolom, a másik hét helyre gondolt. Rögtön a bejáratnál kisboci simi pipa, 70 körüli a számuk, kicsik, nagyok. A gazda el is kezdi vizsgáztatni Anit, hogy felismeri-e a gépeket, de a lányt sem ejtették ám a fejére, rá van írva az izére: trakesz! Van a gépek közt egy nagyon komoly, nagy deg: napraforgóasztal. Az aratáshoz kell, Zsolt imádja a napraforgót, “tudod, az a szép sárga, rám is van varrva”. Ha Ani felvette volna a kesztyűt, mondhatta volna, hogy nem, még sosem találkozott napramorgóval, de eddig azt hitte, hogy a tengerek mélyén él, és lekezelő gazdákat eszik; ám inkább nagyvonalúan elengedte a füle mellett a kérdést. Trágyaszóró, kombájn, Ani beleül, lesz majd otthon mit mesélni a fiának! Van benne kamera is, mert Zsolt egyszer összetörte a gépet, és többször nem akarja. Van benne hűtő is, abban vannak a sörök, de persze nem isznak meló közben, mert azt nem szabad. 

Megmutatja a kinn legelésző bocikat is: “Tehenek mindenütt, de legfőképpen jobbra” mondat szerintem kicsit erős volt, mert Anikó ott áll tőle balra…de lehet, hogy csak bután jött ki a helyzet, nekem olybá tűnik, hogy ezek elkezdték kóstolgatni egymást, no nem úúgy! Mutatja, amíg a szem ellát, az ő területük, van repce, meg búza, meg tehenek, meg minden. Minden is. Ő is megmutatja, hogy hol lakik: egy elég takaros házikó, egy nagyon menő bulisarokkal, eléggé rendben van az egész porta, természetesen két írtó cuki kutyival, az egyiket jól meg is gyúrja: eddig nem mutatott túl sok érzelmet, elég fölényes Anival szemben, de a kutyáit szereti, ez azért jó jel.

Anikó kiszúrja a jakuzzit, de sajna nem hozott fürdőrucit, Zsolt szerint lehet anélkül is. A lány ezt is elengedi a füle mellett, bár a srác lelkesen feszegeti a pofonládát. Oszt’ Zsolti, vajon miért nincs melletted senki? Voltak többen, komoly is volt köztük, de ő nem keres, mert nem kell: jönnek. Ha keresünk, akkor nem lesz. Az élet szekere mindig hoz valamit, ő meg megvámolja az öreg ekhóst. (hopp, az ott csak nem a tavalyi Ozora szalag a kezén?) Régebben sokat buliztak, de már nem, bár a műsorba is bepálinkázva jelentkezett, aztán tessék, mi lett belőle. Ha már bekerült, nem száll ki, de nem reménykedik, ahogy esik, úgy puffan.

Régebben nem volt az a problémákat megbeszélős fajta, valszeg ezért mentek gallyra a kapcsolatai. Mára már érettebb lett, és szeretne családot, nem azért, mert itt az ideje, hanem, mert vágyik rá. Nem görcsöl, ha bejön a műsor, bejön, ha nem, hát nem. Külsőre nincs zsáner, belsőre sincs kizáró ok, lehet lusta, hisztis is, szerencsére neki nincs hibája. Ezt már Ani sem hagyja szó nélkül: Zsozs, ha nagyon belegondolsz, csak találsz valami hangyafülnyi hibácska-csíra kezdeménynek a szikráját. Na jó, NÉHA flegma. Bingó! De hát ez egy ilyen bicikli, Anikó felé ez “sugározódik” ki a személyiségéből, de (még) nem ismeri, nem tudhatja, ám igen, ez is hozzá tartozik. Ez a méltán híres VV-k történelmében minden, Jägermeister áztatta veszekedéskor kiböfögött drazsés-kásás “én ilyen vagyok”-nak egy fokkal szofisztikáltabb formája, de a lényeg ugyanaz. Zsoltnak az a kell, hogy amikor leül valaki szembe, mint most Ani, akkor megfogja a “valami”, de ilyen már rég nem volt. Bááár, Anikó személyisége neki nagyon bejön. Ezt a lány gyorsan elfojtja, hogy ő sajnos nem lesz a jelentkezők között, de jönnek lányok, ha minden igaz, szóval, hajrá Zsolti!

A sort Máté zárja, Alsószenterzsébet (Őrség). 3 éve vett néhány marhát, amihez aztán kellett egy trakesz, amihez aztán kellett föld, aztán abból még kicsit több. Elég egyszerű a képlet. Így hipp-hopp 180 hektárja lett, kijelenthetjük, hogy a srác jön fel, mint a talajvíz. A gazdaság központja nagyinál van, aki elég nagy arc – amikor keresztrejtvényt fejtenek, és a srác kérdi, hogy mi lehet az: csirkefogó, nagyi meg rávágja, hogy róka, az priceless-. Máté nagyon szereti őt, mindig ott állt mellette, mindig bátorította, a családról annyit tudunk még meg, hogy apa, és tesó is gazdaságban dolgozik, de nem az övében…ez mondjuk nekem kicsit fura.

A srác elég ügyesen összeszedte a gazdaságot, dolgozik is rajta rendesen, volt már komoly kapcsolata, de akkor még nem tudta összehangolni a kettőt, így a kapcsolat odalett. Megmutatja Anikónak a terület egy részét, bemutatja a tyúkokat, de mi már tudjuk, hogy ez smafu, a lány már a napraforgóasztalt is ismeri, nem hozza zavarba néhány kapirgáló kendermagos. Úgy látszik, hogy a műsorvezető szívatása kötelező elem: Máté is úttalan ösvényeken viszi el a következő látnivalóhoz; amikor ezt Ani megjegyzi, a srác megnyugtatja, hogy semmi baja nem lesz, max majd elesik. Valami árkos, faírtásos részen cibálja keresztül a lányt, de őszintén szólva, én az opcsit jobban sajnálom, azzal az X kg-os kamerával a vállán küzd szegény, mint disznó a jégen, lenn is marad az árokban. Végül csak odaérnek a bocikhoz, akik nagyon cukin ügetnek hozzájuk, mindegyik a gazda kedvence, mégis mindegyik neve csak egy szám. Ez biztos valami őrségi dolog. Nemsokára születnek majd még bocik, az lesz ám a csudajó! Velük kezdődött az egész gazdaság, jól vannak tartva.

Máté szokott bulizni, de ahhoz 50 km-re kell elmenni, ad is egy tippet ingyen: ilyenkor a “csajnál” kell aludni. Köszönjük, Emese. Az a baja a mai leányzókkal, hogy mindegyik pörög, ő meg még fáccsén sincs fenn, az Instagram-ot is elég szögletesen mondja ki, nem ismeri ezeket a platformokat, és nem is érdekli, ő olyan nyugodt srác, akit eddig is az állatok és föld tartott itthon, nem lesz ez másképp a jövőben sem, de azért jó lenne, ha ezzel a műsorral kicsit messzebbre menne a híre, mint a két faluval arrébb dübörgő Pokol presszó. Máté még nem tudja, hogy készen áll-e egy komoly kapcsolatra, a lényeg, hogy a lány legyen vékony, csinos, és mindig mosolyogjon, “ne egyen citromot”. Várja őt otthon, hogy meghallgathassa, mi volt aznap kinn a földeken. Hm… Máté, biztos nincs más még? Pl., nem vonz, ha védett kosborokat árul a dark neten, vagy négy színű haja van, esetleg a két fülét nem egy madzag tartja össze a toronyban? Így ez a léc egyelőre nem került túl magasra…

Anikó könyörög, hogy visszafelé azt a 10 perces utat ne a susnyában tegyék meg, Máté megszánja: jó, akkor menjünk betonon, a sarki plázában vehetsz is valami szépet! Utóbbi nem hangzott el, de én azért hallottam, hogy a cameraman szívéről leesett egy szikla.

Olvastam néhány commentet, hogy a múltkori (2012) gazdákhoz képest “ezek” mekkora túrók, meg különben is hogy néznek ki. Tény, hogy az első évadban sikerült nagyon szerethető, igazi egyéniségeket összeszedni (nekem is megvolt a két kedvencem), de szerintem itt sincs minden veszve, sőt! A titkos favoritok itt is megvannak, csak gyanús, hogy nem mindegyik fog bekerülni. A kinézetre meg – amellett, hogy szerintem mindenki teljesen rendben van- tök felesleges rámenni, teljesen szubjektív, hogy ki szerint mi a szép. De ez csak az én véleményem, amiről tudjuk, hogy olyan, mint a cranium cerebrale (igen, most loptam wikiről): van belőle mindenkinek.

Én azért drukkolok, hogy a hölgyek/urak castingját ne szúrják el, és legyen sok vices pillanat, szerethető “szereplők”, mivel 2019-ben is házasodna a gazda!