Keresztelőre igyekszik Gileád népe, Lydia néni oldalról - egy olyan járműről ami miatt Eric Cartman kénytelen volt még tovább hízni, hogy kaphasson egyet és ne kelljen többé gyalogolnia – osztja az igét, miszerint Isten figyel, úgyhogy tessék szépen viselkedni a templomban és nem a hátsó padban vihorászni meg húzgálni az előtted ülők haját. A jó kislányoknak (=aki már minimum egyet szült Gileád fejeseinek, és látszólag nincs vele gondja hogy tenyészkancának használják) lefoglalt helyek vannak elöl, a többi meg állhat egymás lábára, ha látni akarják ahogy Janine meg a többiek porontyaira csorgatják a vizet. 

June is a kiemelt állóhelyekre nyert vip jegyet, meglepődve kérdezi a kellemetlen sétapartnerét, Ofmatthew, te is szültél már? Ja, hármat is, mondja a feka csaj, nekem tényleg áldott a méhem meg a gyümölcse. Velük szemben ül le Waterford, de a felesége nélkül, June meg azon gondolkodik hogy hogyan érez a férfi iránt akit gyűlölnie kéne, de mégsem tudja, viszont nem is szereti, így hát nem tudja, milyen érzés feszíti a kebleit mikor ránéz a kivert kutya látszatú Fredre. (A szó amit keresel a szánalom. Szívesen.)

Megkezdődik a szertartás, June fejben párhuzamot von Hannah keresztelőjével, ahol az anyja meg Moira félhangosan polgárpukkasztottak a templomban, de szép is volt, mikor még legálisan lehetett kinevetni a papokat a saját házukban! A szerzetes elmondja a kötelező elemeket, igen, mindenki a biblia tanításai szerint fogja nevelni a gyerekét, most pedig mondjuk imát Gileád elveszett lányáért, akit Emily A Gonosz rabolt el.

Lydia néni emlékezteti a szolgálólányokat, mennyire hálásak lehetnek azért, mert Putnamék meghívták őket a keresztelő afterére, Janine szóba hozza hogy alig várja, hogy láthassa a kislányát - egyelőre megússza szóbeli figyelmeztetéssel a dolgot és nem kap egy pofont az efféle szemtelenkedésért. Megérkezvén a helyszínre Mrs. Putnam üdvözli a bandát, majd mikor Lydia befáradna a fogadásra, jelzi hogy annyira azért mégsem volt nagylelkű ez a meghívás, hogy a szolgálók a nagy emberekkel étkezzenek, úgyhogy tessék csak bekullogni a nekik kialakított helyiségbe. June sétapartnere nem csodálkozik, szerinte nincs nekik itt semmi keresnivalójuk, de azért mindenki átvonul a másik szobába, June viszont lemarad Waterford után leskelődni, amikor megérkezik Serena, aki továbbra sem hajlandó akárcsak hozzáérni a férjéhez.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Mindeközben A Gonosz Emily próbál visszailleszkedni a családja életébe. A felesége még mindig hordja a gyűrűt, úgyhogy legalább az nem valószínű, hogy délután a suliból hazatérő fiuk után még valaki más is betoppanna a lakásba. Kerülgetik a forró kását, de nyilván nem lehet könnyű egy ilyen helyzet mikor 3-4-5-6(?) év után úgy találkoznak, hogy nemhogy nem volt szakítás, de ráadásul a „na és mi történt az elmúlt években”-re az a válasz, hogy foglyul ejtettek és élő inkubátorként használtak volna éveken keresztül, megcsonkítottak, aztán bebasztak egy sugárfertőzött területre szenet lapátolni. Emily végül kiböki a kérdést: a fiunk emlékszik rám? - mire a felesége bevezeti Oliver szobájába, aminek a polca tele van a közös képeikkel, kicsit elmorzsoltam egy könnycseppet, főleg amikor aztán megérkezik a kissrác, és gyerekhez méltóan úgy csinál, mintha tegnap váltak volna el.

Janine győzködi Lydia nénit, hogy ő tényleg a felépüléséért imádkozott, de az öreglány nem most jött le a falvédőről: tudom, hogy a lányok mit gondolnak rólam, mondja. Nos, jól tudja, a lányok épp most beszélik ki odabent, egyedül Ofmatthew áll ki a néni mellett, mire a többiek keselyűként állnák körbe – de ekkor betoppan Waterford parancsnok, és kiküldi a lányokat kaszinótojásozni. Mikor kettesben maradnak, a férfi házassági tanácsadásért fordul volt szolgálólányához, aki meg is tartja mindkét félnek a terápiát: a férj visszakapja a feleségét, a feleség több szólásszabadságot kap, June meg befolyásolhatja mindkettőt innentől. Win-win-win.

Putnaméknál visszatér a társaságba Angela baba, a kis hülye Janine meg odalopakodik és kéri, hadd vehesse a karjába. A korábbi tapasztalatokra még élesen emlékezvén nyilván vonakodva adják a kezébe, de a csaj meglepően normálisan viselkedik, még meg is jegyzi hogy milyen szerencsés a baba, hogy Putnamék a szülei, itt még mindenki mosolyog, de mikor a mondat azzal fejeződik be, hogy isten áldásával lehetne egy kistestvére, már elfogy a szobában az oxigén. Lydia néni közbelép, mire Janine üvölteni kezd hogy ismét Ofwarren akar lenni, na a néninek itt fogy el a türelme és agyba-főbe veri a bolond lányt, miközben mindenki csak áll és néz, egyedül June az, aki megakadályozza hogy az ütlegelésben kilehelje a lelkét. Végül Janinet kiviszi két Szem, Lydia néni pedig magán is megdöbbenve távozik, néma csendtől kísérve.

• 
• 
• 
• 
• 
• 

Közjáték:

Serena elsuttogja June-nak, hogy hová jár iskolába Hannah, azonban kicsivel később egy ennél sokkal nagyobb hír rázza meg mindkét nő lelkét: mivel az internet még nincs betiltva, érkezik egy videó a chicagoi tüntetésről, ahová a barom Luke kiment a pár hónapos babával, és kiszúrták hogy az Nichole – úgyhogy June-nak meg kell erősítenie hogy igen, tényleg ők azok, Serena meg párás szemekkel, repeaten pörgeti a videót.

Csak két dolgot nem stimmel számomra:

1. ki a faszom megy ki egy tüntetésre egy csecsemővel a karján?
2. minden csecsemő kb ugyanúgy néz ki, a tömegben Nichole csak egy baba egy férfival, bárkié lehetne, azért ez nem olyan, mintha Beyoncé állna melletted az ikreivel a 7:33-as M2-re várva a Deákon

A megfejtők közt kisorsolok egy gileádi kalapot.