Miközben Hunor és Ági az előző estét elemzi, Gaben egy párhuzamos dimenzióba csúszik át, amelyben valamilyen durva, Black Mirror-os büntetés részeként teljesen egyedül maradt a villában, ezért nincs kit megkérdeznie, merre vannak az evőeszközök. Esélyes, hogy az epizód végén embertelen szenvedések közepette hal majd éhen, miközben örökre elménkbe égnek utolsó szavai: „ezt nem hiszem el, geci”. De addig is nézzük Ágiékat, akik heroikusan őrizték absztinenciájukat a buliban, de aztán a galád szerkesztők csak belekevertek valamit a narancslevükbe. Ettől Hunor átment csajozógépbe, méghozzá a legrosszabbik fajtába, amelyik azt mondja, amit a lányok hallani akarnak, például „nem is vagy kövér”, „rögtön észrevettem, hogy az új sampontól fényesebb a hajad”, „nem baj, ha repülővel megyünk haza, a BMW szervizben van?”, satöbbi. Gaben ezalatt már éles késsel eszi a konzervet, nem is merik sokáig mutatni.

Így a vége felé harcolni kell a nézőkért, ezért szóba kerül a horkolás, majd a szellentés, amit jelenleg a villában Roland művel annyira elvetemülten, hogy még álmában sincs tekintettel másokra. Az emlegetett személy pedig a csodálatos módon életben maradt Gabennel vitatja meg, hogy vajh, Hunorék részeg cicázása, eljutott-e még éjjel a „dörzsi” fázisba. Roli szerint Ági nem azért jött, hogy visszafogja magát, nagyon is tudta ő, hogy mit akar: megpihenni egy csinos tuja ágai között.  Kicsit később Dina, aki hit és erkölcstan-oktatói munkáját félretéve merült el újra ebben a fertőben, számon kéri Rolit, amiért ott és akkor pukkant, ahol és amikor rájön, még horkolás közben is, ami a tudatosság felismerhetetlen jele.

„Lefekszel mellém, és geci, leszarsz, konkrétan.”

Bár a ki hevert ki mellé kérdés nem is olyan egyértelmű, mint amilyennek elsőre tűnik, a vita elfajulását egy érkező levél hiúsítja meg, amelyet Ági indokolatlanul brutális postaládaletépési kísérletek közepette varázsol elő. Itt a búcsú ideje, amit Zsuzsu szomorúan konstatál, de hogy az utolsó napokra senki ne süllyedjen túl mély depibe, rögtön jönnek is az új vendégek: a bokszgála ünnepelt résztvevőinek másik fele, avagy ÉNB-ék. „Nebasszmiafasznebassz”, üdvözlik kollektíven a barátságos ellenfeleket.

A Soros-támogatta genderfeminista összeesküvés képviselőjeként Zsuzsu mindenképpen női kvótát akar a VV9 döntőjébe, de terveit máris veszélybe sodorja az őt szennyescsomaggal elnyomó macsó, ÉNB Lali. Elromlott a mosógép az albiban, szól a komikus szálat bevezetendő, aztán meglenget egy melltartót a kislányosan kuncogó Zsuzsu orra előtt. A kosárral kapcsolatos diszkrét érdeklődést, és a népszerű udvarlós szöveget („nekem nem a méret a lényeg”) követően a jelenet őszintesége már az "olasz gondolás kontra középkorú háziasszony turista" szintet ostromolja.

Roliék sportszerű hangulatban idézik fel az összecsapást, amelyet Bécy orrvérzése koronázott meg. Az áldozat ennek ellenére újra belemenne a vesztes küzdelembe, hát ilyen mágikus Roland ökle. Tanácsadás közben aztán kissé belekavarodik a mondandójába, pedig nagyon igyekszik, mindent végigjár a „légy önmagad”, és a „maradj ember” kifejezésekkel  fémjelzett bölcsességskálán, de végül nem kapunk megnyugtató választ arra, hogy a játék ezen pontján még számít e a taktika vagy sem. Ami viszont biztosan fontos, az a hosszú hónapok alatt, megnyert párbajokkal, jól elhelyezett pocivillantásokkal és stratégiai fingokkal felépített „renomé” sőt, „presztízs”. Ráadásul, ahogy Roli hiszi, a közönség minden alkalommal egyre fokozódó izgalommal várta, vajon „mit fog csinálni a dagi srác a szépfiú spanjával”.

Tivadar, aki úgy látja, Greg fogyott, és nem csak a smink miatt látszik úgy, hogy kisebb a feneke, kénytelen meghallgatni, hogyan építette le utóbbi a bevonuláskor mesterséges pajzsként maga elé tartott Ken baba imázst, hogy a végén emberként távozhasson. A szociopaták is emberek, erről kár lenne vitát nyitni, gondolom én, amikor Greg, mintha meghallotta volna, gyorsan be is bizonyítja, milyen manipulatív alak: Zsut a barátjának nevezve sajnálkozik, hogy ők itt tulajdonképpen riválisok, majd áttér Roli ördögi természetére. Bezzeg Tivadar jó ember, hiába „lehetetlenítette el” a meccsen holmi gyomorszájon rúgással. (Nem láttam azt a részt… ezek szerint kick-box volt)?

Most azonban revansot vehet, egy „ominózus” játék (by Lali) keretében. Ehhez a versenyzőkből fóliába csavarással hernyót képeznek, majd ily’ módon mozgásukban korlátozva kell eljutniuk az udvar egyik szélétől a másikig. Ebben tényleg Greg a legtehetségesebb, amiből egyenesen következik, hogy ment volna a boksz is, ha hagyják kibontakozni. Akad néhány mókás pillanat a burleszk kedvelőinek, pl. amikor Zsuzsu technikája Tamara fejbe rugdosását eredményezi, vagy amikor Hunor gyakorlatilag azt sem tudja, melyik az eleje és melyik a vége, illetve hogy ő most éppen megy valahová vagy jön valahonnan, esetleg a kettő egyszerre. Roli mindebbe némi drámai színt visz, amikor kifejti, hogy ellenségeinek sem kívánja, hogy magatehetetlen, kiszolgáltatott hernyóként, az oxigénhiánnyal viaskodva küzdjenek a túlélésért.

„Amikor megpróbáltam levegőt venni, nem tudtam levegőt venni. Kezdtem rendesen rosszul érezni magamat”,

 szolgál további részletekkel Hunor. Szerintem meg örüljenek, hogy ennyivel megúszták, amikor Afrikában éheznek az emberi százlábúak. Asszem, ÉNB Roland, Bécy, Greg és Zsuzsu a győztesek.

A kihívás után Zsuzsu kifogásolja, hogy Roland meglepettséget színlel, amikor már előtte is „magához simogatta a kendőt”, és hangoztatta, hogy ez lesz. Roli ezt a részt mondjuk nem tagadja, de Zsuzsu humor-, illetve iróniaérzékét igen, mire a lány a királyhéten mondott beszédével, valamint csodálatos műsorvezetői képességeivel érvel a butaság vádja ellen. Közli, hogy "győzzön a jobbik", Roli meg sunyi, aztán elmondja azt, amit mostanra már mindenkinek tudnia kell, álmából felkeltve is: hogy mit is képvisel ő itt a villában.

Az utolsót csak azért írtam, hogy rímeljen.

Nagy szó amúgy, hogy felkerülhetett „a dobogó szélére”, büszke magára akkor is, ha a férfiuralom miatt úgy jár a győzelemmel, mint Hillary Clinton az elnökséggel.

A „csapatok” kiválasztása nem érdemel különösebb elemzést, bár Greg továbbra is annyira mézes-mázosan adja elő, mennyire egyek voltak Zsuzsuval az elejétől, meg hogy ő a „kis másik fele”, hogy annál már csak Morvai Krisztina EP-vita előtti széles mosolya lehet rémisztőbb. Roliék sem vették be  ezt a mesét, analízisük során pedig kiderül, Hunor miért nem hízott meg:

Hunor elismeri, hogy ő mindig diplomatikus, de nem azért, mert fél felfedni a véleményét, mint egyszeri páciens, amikor a miniszterelnök megkérdezi, bemehet-e előtte a rendelésre. Abban megegyeznek Rolival, hogy egyszerűen csak volt, aki kimondta helyette. Rolit tolta maga előtt, hogy felfogja a golyókat, de azért próbálta közben figyelmeztetni, hogy nagyon lőnek ám.

"Madarat tolláról, embert barátjáról" összegez Zsuzsu. Észrevettétek, hogy már nem téveszti el az ismert mondásokat (sem)? Ráadásul határozott, felkészült, egyetlen könnycsepp sincs a szemében, ami már tényleg egészen, „Hannibal Lecter-vacsorameghívásosan” gyanús. Annyira, hogy a műsorkészítők nem bírták elviselni, muszáj volt betenniük egy Valentin-napi, videóüzenős blokkot, amit már nem tudok részletezni, mert kifutottam az időből. Legyen elég annyi, hogy sokan sírtak (nahát) és Greg ilyen volt:

Köszönöm mindenkinek az eddigi olvasást, erre az évadra én is elbúcsúzom!

(Renátó, menekülj!)