Csatlakozom az előttem szólókhoz, és minden kedves olvasómnak boldog új évet kívánok, szegény Anikónak meg jobbulást, mert a hangja alapján most tart abban a fázisban, amikor már autentikusan tudná előadni Phoebe Buffay Ragacsos cipő (Sticky Shoes) című dalát, a közérzete meg láthatóan a „vastagbéltükrözés utáni” és a „kivégzés előtti” között ingadozik. De ha munka van, akkor nincs mese, nyomni kell, mint villalakóknak a fitt hetet, amelynek immár szintfelmérője közeleg. Reni és Greg szeretné, ha ez mindenkinek a lehető legjobban sikerülne, ezért Roli dugi borán végrehajtják a tudományos körökben „fordított kánai menyegző” néven ismert akciót. A sértett Hunor és Lacika társaságában figyeli, hogyan cserélik a piáját vízre, Zsu pedig nem tudja nem észrevenni, hogy a művelet titkossága így némileg sérült. Reni azonban fittyet hány a barinő figyelmeztetésére, villa-Gyurcsánnyá alakulva tagadja a lebukást.
Vivien bőszen tagadja a hálóban, hogy Radics, Krisztián és talán még Hunor közös gyermekét várná. Csak azért nőtt a hasa, mert éppen most jött meg, ami viszont automatikusan kizárja a démoni baba jelenlétét is. Logikus érvelés, bár láttam én már érdekes dolgokat a „Nem tudtam, hogy terhes vagyok” című ismeretterjesztő műsorban, szóval azért Brennan atya helyében még nem lennék nyugodt. Akármi is van, a megoldás a csokoládé, amelynek márkáját nem mondjuk ki, de messziről is egyértelmű, hogy a lila tehenes alpesi varázslatról van szó. Ah.
Reni azonnal bekattan, amikor kiderül, hogy Lacika egy böszme nagy táblát rejteget, és hiába kobozza el, másnap Adritól kell megtudnia, hogy még ezen kívül is vannak hiányzó darabok. A pár nap alatt fitnesznácivá avanzsált kaméleonnak ettől nyugtalanító érzése támad, mint amikor a faluban közvetlenül azután tűnik el újabb gyerek, hogy a kissé furcsa mosolyú szomszéd néni már megint éjszaka ásta fel a kertjét. Ráadásul Lacika már meg is találta a partnere által eldugott édességet, úgyhogy kereshet neki új helyet. A srácok arra tippelnek, hogy rafináltan rögtön magára aggatta a cuccost, ezért Lacika zaklatás látszatát is kerülve megmotozza. A kergetőzésbe torkolló érdektelen közjátékot Anikó akképpen kommentálja, hogy ezek a villalakók úgy viselkednek, mint a gyerekek, hát őrület, ő utoljára karácsonykor szórakozott így a szaloncukorral. De azt nem mondja, hogy melyik karácsonykor, szóval szerintem idén.
Az elrejtett bizonyítékokat a kellően morci Dani edző pakolja ki végül, de mielőtt még azt hinné, hogy Reni magának tárolta őket, a lány közbelép és „nem akarok árulkodni” felkiáltással – hát, akkor nem tudom, minek nevezzük ezt…mondjuk szekunder gyónásnak? - beszámol játékostársai válogatott rémtetteiről. Roli jó kedve a sorakozó hírére lassan elillan:
Ha itt nekem még egyszer pókjárásban huszonötezer kört le kell nyomnom...akkor izomlázam lesz…
Ezt megelőzendő egy harmadik, frissen előkerült csokival próbálja Danit megvesztegetni a becsületes Reni hápogása közepette. A végső unalomba fulladást előtti utolsó pillanatban Zsuzsu meghúzza a (most figyelj!) váratlant és a ráruházott szuperképességénél fogva, „gonoszkislányos” mosollyal, nyolc órára száműzi Vivient. Hoppá, lassan minden villa-Tarttuffe-ről lehull az álarc.
Dani ismerteti a szabályokat, Vivinek most azonnal költöznie kell, csak a legfontosabbakat viheti magával, pl. ágyneműt, kaját, a kedvenc pentagram-mintás bugyiját és a Necronomicon eredeti, Sátán által írt kéziratát. Zsuzsu meg is indokolja lépését, ugyanis szerinte nem igazságos, hogy két sportember olyan nyomikkal versenyez, mint például ő, olyan ez, mintha a „teknősbéka indulna a leopárd ellen”. (Bár van, hogy e két állatnak is pont egyenlőek az esélyei, mondjuk tollaslabdában vagy sakkban. ) A száműzött Vivien eközben máris a nagy kamera keretébe foglalt kis kamerájába monologizál arról, hogy az ál-jószívű oldal megint „saját magát köpte szembe”. Aztán vágyakozva bámul kifelé a csodálatos szintfelmérőre, talán Damu Roland nézett így a krémesre az önéletrajzi könyveiben dickensire festett gyermekkorában. (Igen, olvastam. Mindkettőt. Mert kíváncsi voltam. Több kérdésre nem válaszolok.)
Nem csoda, hiszen kimarad ebből:
Amúgy örül, hogy bezárták, hiszen ez azt jelenti, hogy mindenkinél sokkal jobb, úgyis csak lealázta volna a mezőnyt, nagyon kínos Superman vs. Hídember szitut keletkeztetve. Ráadásul nem kell mérlegre állnia, tiszta haszon. Reni már nem ilyen szerencsés, ki is derül, hogy csak néhány dekát fogyott, még mindig dagadt, pedig már EGY HETE csinálja a kőkemény sportot és diétát. Büszke lehetne, hiszen még így is jobban áll, mint sok embertársa, akik megfogadták, hogy 2019-től most már tényleg minden más lesz, és most mégis szégyentől lángoló arccal, a kiszáradt maradék bejglit majszolva olvassák ezt a hogyvoltot. De nem az, sőt. Pedig azt hitte, mára már ő lesz Béres Alexandra, erre tessék, még mindig csak VV Reni, és szipp, hüpp, ilyen nincs.
Greg a népszerű „azért nem vagy kevesebb kiló, mert iszonyatosan megizmosodtál pár nap alatt, és az izom nehezebb, mint a zsír” elmélettel jön, amire Dani bólogat, mert a lovak állítólag nagyot tudnak harapni, hát még az egyszarvúak. Zsuzsuból szintén dől a „micsodaaaaaaa”, és az ez „hoooogy, ez hooooogy”. Bezzeg Greg több mint egy kilót ledobott, és Reni nagyon büszke rá, egyáltalán nem fojtaná meg. Hunor hízott, de általánosságban mindenki remekül teljesített Dani szerint, a győztes kihirdetése azonban nem marad el. Az eredmény úgy jött ki, hogy 1-8-ig pontozta a fogyást és a szintfelmérőt, aztán összeadta a párok számait. A két legjobb a Zsuzsu-Greg és a Roli-Adri duett, holtversenyben. Előbbiek a boldogság unikornis-szárnyain szállnak, Roli az immár habkönnyű Adrit pörgeti, és van is ok a mámorra, hiszen a fődíj ugyanis egy csíkos napernyő… helyett egy program ODAKINT, ahol vannak más emberek, ÓRÁK (erre még visszatérünk), és szabadság illata száll a levegőben.
Vivien hiába szakérti meg a történteket, és minősíti nevetségesnek az édességzabáló puhányok diadalát, a véleménye sajnos csak annyira releváns, mint Zacher Gáboré Jay és Néma Bob karácsonyi buliján. Eközben Reni arca egyre jobban elborul, már mindenki sejti, hogy ebből rosszabbul jönnek ki, mint a szenátor, aki tiszteletlenül beszélt Michael Corleone családjáról. Ki is tör a vihar, a frissen bekapcsolódók pedig azt hihetik, Csokit újra kizárták, Reni ugyanis igen rosszul áll idegileg. Csak annyit bír zokogva csuklani, hogy itt ő szenvedett a legtöbbet, mialatt mindenki más csalt, lopott, evett, hazudott, és vááááááááááááá, semmi értelme nem volt.
Zsuzsu felajánlaná a helyét, de sajna ez nem így működik. Dani, aki feltehetően sok csúnya dolgot láthatott már életében a kiskutyák élve nyúzásától egészen addig, hogy Soros-bérencek szegény gyerekeknek szánt sálakkal törlik ki a feneküket a parlament pulpitusán, ezért fejlődhetett ki nála a „Református Ifjúsági Műsor” Gabira hajazó tekintet és hanghordozás. Ennek segítségével igyekszik megértetni Renivel bizonyos öt éves életkor felett elvárt minimális viselkedési normákat, a többiek tiszteletét, satöbbit. Renihez el is jut ennek egy töredéke, ezért hajlandó egy pillanatra megszakítani a vergődést, hogy társai körében hallgassa meg az edző maradék mondanivalóját, de azért továbbra is ilyen:
Dani egy extra ajándékkal próbálja ellensúlyozni Reni performanszát, a szép fitneszheti munka jutalmául ugyanis az egész társaság gazdagabb lesz egy szoláriummal. Próbálok empatikusan viszonyulni a kollektív (mínusz Reni) örömködéshez, de nem megy, azt hiszem, engem talán egy hegesztési szakkönyvvel vagy egy cirkuszjeggyel lehetne még kevésbé lázba hozni. A nap áldozata nem szeretné, ha egy percre is elterelődne a figyelem a tragédiájáról, ezért újra sorolni kezdi, mi minden rosszat csináltak a többiek, amíg ő fegyelmezetten nem evett, nem ivott, nem vett levegőt és nem létezett, de csak annyit ér el vele, hogy Dani átköt Hunor szabályszegésére. A srác ugyanis nem adta vissza a birtokába került mágikus időmérő eszközt, népies nevén stoppert, amellyel aztán szégyentelenül mérte az időt össze-vissza, mintha nem lenne holnap. Dani mindent megköszön utoljára, Reni görcsös szipogása ugyanúgy mindent elnyom, mint egykor Verebes István szuszogása a Napkeltében. Aztán csak megöleli ő is kínzóját, mielőtt engedélyt kér, hogy a hálóban folytathassa önmagának rituális ágyhoz csapkodását. Zsuzsu emiatt „nem érzi magáévá” a győzelmet, Roli és Hunor simán csak elítéli az incidenst.
Hunor büntetése 45 perc idegtépő órakattogás lesz a nyugi(haha, de ironikus)szobában, amitől egy pillanatra még Reni is elmosolyodik. A két passzív bűntárs, Roli és Lacika maga dönti el, hogy osztozik-e a kínokban. „Bűnösök közt cinkostárs, aki néma”, fogalmaz költőien Roli, aki Lacikához hasonlóan követi az I. rendű vádlottat, immár elítéltet a tiktakkoló cellába. A hangeffektust Roli vízcsepegéshez hasonlítja, Hunor pedig így jellemzi: „olyan, mint énekórára amit behoztak, az az izé” . Én pedig megőrülök, mert nekem sem jut eszembe azóta sem, hogy hívják azt a valamit, amire gondol, és most már muszáj megnéznem a neten, a fenébe is.
………………………………….
Ó, hát METRONÓM!
………………………………….
„Ő volt Justin Timberlake, nagyon nagy lopott időt játszott a csávó", jellemzi Lacika filmes utalással Hunort. Aki mellesleg már a zajkeltő eszköz eltömítésén töri a fejét, hátha akkor kapna egy még rosszabb büntit. Végül csak a fülét fogja be, amihez a szerkesztők valamiért bevágtak egy sípoló hangot. Mire gondolt a költő? Hunornak cseng a füle? Vagy ezek a gondolatai? Vivi attól kap sokkot, hogy még csak a száműzetés felénél tart. Hunorék nem tudják, mennyi van még, mert nincs stopperük…sem…hahaha. Aztán csak vége lesz mindkét elvonulásnak.
Ugrunk a kiválasztás utánra, Szent Reni keresztet vet örömében, hogy Greg a megtestesült gonoszt választotta ellenfelének, pedig ezzel páran jártak már rosszul az Ómentől az Ördögűzőig. Vivi persze tagadja, hogy ő bármit bevallott volna saját aljasságáról, inkább Gregére célozgat:
Van, hogy az ember már nem tud takarózni, levetkőzik magáról.
Az emlegetett személy visszakanyarodik örök témájához, az emberekben élő hamis Ken baba-képhez, ami valójában nem ő, de lehet, hogy mi nézők még mindig ezzel azonosítjuk, mert annyira belénk égett hosszú és látványos karrierje alatt. Vivi dicsőségesen távozik a szaunából, és nem győzi fényezni saját csapatát, melynek „értelmiségi szintje” átlagon felüli. Epizódunk az ő vidám beszélgetésükkel, valamint Vivi „szolinak örülős” sikolyával zárul.
Facebook kommentek