Anikó-ruhaelemzést nem tartok, mert nem értek hozzá, mindenki döntse el maga, aztán jöjjön a lényeg!

1. Összefoglaló:

A párbaj közeledtével Adri felveszi a beletörődő bölcs figuráját, így a Krisztiánisztánba tett diplomáciai látogatása alatt sem győzköd senkit az átállásról. Komolyságát Lacika megjegyzése sem képes megtörni, miszerint ő lehet, hogy hazát (bár szívet nem) cserélne egy jóízű alvásért a nyugiszobában. A hangulat kellőképpen komor, kissé „Bergman-filmes családi vacsorás”. Adri azért reméli, hogy az ő győzelme esetén sem fog Vivi őrjöngeni, amire pont annyi az esély, mint arra hogy a cicám majd nem ugrik fel az égbe, majd rohan el rémülten, amikor megint a teraszra zuhan egy nagy adag hó.

Era olyan őszintén kíván Adrinak boldog karácsonyt és sikeres új esztendőt – ha a rosszízű politikusos hasonlatokat most mellőzzük –, mint Schobert Norbi legnagyobb ( be nem vallott ) riválisának e videó végén. Vivi majd már csak a bábunak szeretné elmondani a véleményét, és olyan kedves közben az arckifejezése, egyem meg.

Krisztián azzal nyit Adriána földjén, hogy Zsuzsut az ország legjobb csajának titulálja engesztelően, majd a maradék két fős lakosságot sellőre és „valami űrlényre” osztja. Aki olvasta Dzsudibí  tényfeltáró hogyvoltját , annak ez már nem is hangzik olyan meglepően. Miután Greg ügynök is csatlakozik, Krisztián szexuális szolgáltatásokkal, a hálószoba puha ágyikóival, illetve a felé sugárzó közimádattal érvel a migráció mellett, amely ugyan Adriána radikális népességcsökkenésével járna, de a pótlásról úgyis gondoskodna a „szent szűz”, azaz Zsuzsu. „Nem vagyok szűz”, tiltakozik a sértett, aki csak simán szent ezek szerint.

Hunor és Adri esélyeket elemez, melynek során előbbi helytállóan fogalmazza meg a szőke visszatérésének lehetséges okát: mint Radics esetében, itt is könnyen prostest-szavazás kerekedhet a bunkóbbik fél ellen.  A másik latolgatni való Vivi sorsa abban a nem várt esetben, ha ismét megözvegyülne. Rámegy vajon Csokira? És mennyi idő alatt? Erről értekeznek a másik oldalon is, ráadásul Greg rámutat, hogy bizony Krisztián támogatói között is többen vélik Vivi hűségét khm, megkérdőjelezhetőnek, Csokit pedig kitűnő parittya-alanynak.

Később a szerelmesek között is felvetődik a csokianakonda csábítása, mire Vivi felpörögve vallatásba kezd: ki rágalmazták őt ily’ aljasan? „Ők hárman mondták kint”, nevezi meg Krisztián az elkövetőket, de Vivi ezt sajnos saját pufogásától alig hallja. Era diszkréten az „anyázós” Csoki mellé furakodva erősíti meg a vádakat. Szegény Vivit ebben az egészben látszólag nem az bántja legjobban, hogy pasija jobban bízik Csokiban (és ki tudja, miket érez még jobban iránta) és tulajdonképpen csak a cimbora hűsége miatt veszi biztosra, hogy nem lesz köztük semmi, hanem az, hogy Krisz folyton „Sherlock Holmes-osat játszva” vallatja, de ő maga nem hajlandó elárulni, hogy kik akarják bemártani. Mármint a saját oldalukról, amit szerintem Krisztián sem tud, ha Zsuzsuék nem mondtak neveket.

Aztán csak kicsúszik a fiú száján, hogy Vivi nem is olyan régen még elég gyorsan váltott kedvest (kétszer), szóval engedtessék meg, hogy az igaz barátjában bízzon jobban. Aki előtte Radicsnak is jó barátja volt, de aztán…hagyjuk is. Vivinek szintén ez a véleménye, le is zárja a vitát, hogy mókás közjátékra válthassunk, melyben Reni, Zsuzsu és Greg kifekszenek az udvarra sellőzve-dalolva hóesést bámulni. Ez egy bizonyos „városi hangulat” megteremtését szolgálja Reni szerint, aki nagyon szeretné, ha fehér karácsony lenne, mert akkor elénekelhetné nekünk a vonatkozó nótát. A fenyegetés ellenére én is remélem, hogy legalább 24-éig marad egy kis havunk mutatóba. Miközben a bolondok játszanak, néhányan Era vezetésével bírálják őket odabent. Mert hogy felnőtt emberek NEM NÉZNEK HÓESÉST. Era olyan indulatosan érvel a dolog abnormalitása mellett, mint egy b-kategóriás tévéfilm érzelmileg érintett ügyésznője.

Harminc év alatt nem látott hÓT? Afrikában élt eddig? Mert akkor újdonság...

Adri úgy véli, talán vannak ennél nagyobb problémák is a vil(l)á(g)ban, minthogy valaki örülni mer a hónak. (Erről most beugrott egy traumatikus diákkori élményem A szívről, amelynek Az első hó című fejezetében apuka ütősen hívja fel fia figyelmét a havazás árnyoldalaira. Tudom, sokan szeretik ezt a könyvet, de nekünk kötelező volt, és máig kiráz a hideg ezektől az érfelvágós részektől.)

Persze Erát nem a szegények iránti szolidaritás, csupán saját szeretni való személyisége indítja tiltakozásra, amihez Roli és Hunor is csatlakozik. Aki kifekszik a hóesésbe, amit konkrétan még néz is, közben meg sellősen csapkod (ez ha jól látom, halszerű vonaglást jelent) és ÉNEKEL…szóval az bármire képes.

Neki még a hétéves húga sem vetemedne ilyesmire. Itt jó dramaturgiai érzékkel vágnak át a trióra, melynek tagjai egymást is öt-, illetve négyévesnek minősítik, felváltva kivitelezett Greg-nyomorgatás közepette. Az érintett félti gerince épségét a villában hizlalt fenekek és úszógumik súlyától.

Adri tartja magát az álláspontjához: a performansz egy-két mozzanata valóban „too much” (az öregebbek itt biztos megemlékeznek szegény Lorenzóról),  de a hó csodálata pont nem az. Vivi nem mond hülyeséget, amikor felveti, hogy a lököttek esetleg taktikailag fetrengenek, „kerüljünkbeazösszefoglalóba hashtaggel”, de mégis arra hajlok, hogy elhiggyem, tényleg ilyenek. Mintha most ők hárman együtt alkotnának egy előző évados Vivit. Az idei viszont azon kattog, hogy ő  tizennyolc évesen (*sóhaj*) mennyivel érettebb egyes harmincasoknál, én meg itt majdnem kétszer annyi idősen a pusheen-os mamuszomban  egyre jobban szégyellem magamat. Ja, nem is.

Anikó bejelenti a barátságos téli olimpiai játékokat, méghozzá spppeciális sportágakkal, melyek remekül passzolnak a villa speciális lakóihoz. De mielőtt még hivatalosan is megkezdődnének, a komoly felnőtt Era, aki nem akar bekerülni az összefoglalóba, tök spontán hógolyózást kezdeményez vihogva. A prológust követően a poweredby kollektív büntijével szembesül a kis társaság, méghozzá a határsértések elszaporodottsága miatt: az ítélet fiúknak húsz fekvőtámasz, lányoknak húsz guggolás, énekelve, bocsánatot kérve. A gyakorlatokat végre is hajtják, a fitneszedzők nagy rémületére.

Era nem is érti, egyesek hogyhogy nem tudnak sem olvasni, sem szöveget értelmezni, aminek ő amúgy mestere, és miért nem fogják fel, hogy ami tilos, az tilos.

Ők mindenképpen átmentek a másik térfélre, bizonyos IDŐVALLUMOKAT is ott töltöttek.

Jön az olimpia első versenyszáma, a kukába hógolyó-hajigálás, amit a zöldek részéről az „utcai kosaras Michael Jordan” Lacika vállal,  a másik csapatból Greg. Reni villamester-kommentátor (hát van, amit nem tud eljátszani a művésznő?), a zöldek győzelmének bejelentésekor olyat mond, hogy ha főpolgármester-jelölt, vagy valami ilyesmi lenne, Rónai Egon élve sütné meg nyárson az ATV-ben:

Sajnos ennek az az oka, hogy a meleg fiú kezében elolvadt az összes hó.

Hát azért no...és amúgy is pánszexuális.

A következő körben a békatalpat (ismert téli sporteszköz) viselő versenyzőknek tojásokat kell kanálon egyensúlyozva eljuttatni A-ból B-be, pont úgy, ahogy Lacika hordja az információkat.  Vivien dupla zakója ellenére ebben is a zöldek jeleskednek. Reni a szünetben arra kéri Greget, hogy intenzíven simizze  a buksiját, és közben feláll neki, legalábbis Greg úgy érzi. A cseppet féltékenynek tűnő Zsuzsu most nem a nyugiba vonul, hanem Adrihoz, hogy szomorú zenei aláfestéssel elpanaszolja, mennyire zavarja a saját morgása, és az, hogy ő vagy a középpontban van, vagy pedig láthatatlan, mint egy hullámzó kedélyállapotú kísértet. A harmadik, egyben záró szám  a szinkronúszás szárazföldön, amelyben a fürdőruha-fóbiás Csoki nem kíván részt venni. Az engedelmes többiek kapnak orrcsipeszt, úszósapit, mindent, csak vizet nem. Roli úgy érzi, valamiben végre kiteljesedhet. Zsuzsu nem elégedett Csoki hozzáállásával, nála még Krisztián is jobb egy fokkal, aki csak beült a táncolók körének közepébe, „mint egy kirakatba, és bámult”. Mindkét csapat teljesítményéről elmondható, hogy nemcsak úszás, de szinkron sincs, viszont Reni így is képes az emlékezetessé tenni az övéit. 

Nekem van, hogy mindig pattannak az ötletek…szeretem kiszínezni a dolgokat.

Színez bizony, mint egy olyan óvodás, akiről sejthető, hogy később is lesznek még vele gondok. Hamis hónaljszőröket fest mindenkire, magának egy kis póthajból még intim szőrzetet képez, így van mit (nem) nézni a produkción.

Mindezen ismét Vivien szörnyülködik, szerinte kicsit sem nem poénos, sőt, a női nem megalázása, hogy

valaki azt mutatja, hogy itt is szőrös vagyok, meg ott is szőrös vagyok, igénytelen vagyok…

Greg viszont elégedett, 5 azaz öt pontot adna maguknak, amolyan vacsoracsatás/halatortánosan.

Reni igen jól mulat Vivien kifakadásán, számára az a lényeg, hogy jól érezze magát, ami láthatóan teljesül is.

Az olimpiát követően megszűnnek az országhatárok, fel lelhet szedni a vonalakat, de hogy rossz hír is legyen, Anikó belengeti, hogy Csoki rosszul jár majd a szabályszegés miatt.

2. Élő kapcsolás és párbaj

Jön az élő kapcsolás, Reni bevallja, hogy a vártnál kevésbé élvezte a villamesterséget, túl nagy a felelősség, meg a teraszkultusz. Krisztián azért csalódott, mert Peti megígérte neki kétszer is, hogy találkoznak, erre nem kiszúrják a  szemét Anikóval? (Szerintem meg örüljön, hogy senki sem fogja kiverni a szemét izgatott hadonászás közepette.) Amúgy csak jó történhet vele, mert ha nem jön vissza, legalább nem kell tovább Adrival élnie. Ezt az előnyt némileg kisebbíti, hogy akkor sem kell, ha visszamegy. Adri is bizakodó. Reni zavartan nevetgélve nem akarja bevallani, mit tátogott a kamerának, de Anikó kikényszeríti a vallomást: hát azt, hogy „szeretlek, anya”. Cuki. Csoki hiába bujkál az igazságszolgáltatás elől, a műsorvezető őt is megtalálja, aztán felkéri Krisztiánt, hogy búcsúzzon el. Csoki kapja a legnagyobb figyelmet: forró ölelés, érzelmes négertesózás és büdöslábazás jön, majd Krisztián távozik. A legjobb pillanataiból végre megtudom, hogy lett Vivien Casper. Éjjeli kamerával nekem inkább Samara/Sadako, csak a hajszín rontja az illúziót.

És már vonul is be hősünk, térdre borulva csókol kezet Anikónak, aztán kijelenti, hogy Csoki áll hozzá a legközelebb, de azért Vivien is jó barátja. Huh. Na, meg Anikóval is barátkozna, ha akarná, értitek, ÚGY, höhö. Némi önismétlő gondolat az Adritól szabadulás vágyáról, aztán az emlegetett személy következik, aki egészen gandhis, "szeressük egymást gyerekek" beszéddel köszön el. Róla főleg kiabálós, táncolós pillanatokat láthatunk, mielőtt belibben a stúdióba. Az első odaszúrogatós beszólás arról szól, ki is a kétszínű, uuuuncsii, de hátha a kortesbeszédek felpörgetik a műsort. Csoki elmondja, hogy Krisztián olyan, mint egy medve, (amikor alszik, nincs fölkelve), néha eszik, iszik, parittyázik, de amúgy punnyadással tölti idejét. Saját maga után őt tartja a "legnagyobb formának", aki felvidítja, vagy ha kell, még jobban felidegesíti. És ugye őszinte, hiszen tényleg egy flegma paraszt. Közben saját magát is promózza, talán csak amíg eszébe jut, mit akart még mondani Krisztiánról. Hát azt, hogy szavazzanak rá. Greg jön.  A lány apró termete ellenére azonnal kiszúrta Adrit bociszeme és hangos kacaja miatt. Kedves ember, lehet vele mélyen beszélgetni, és

igen, itt bevágják Vivien "napersze" tekintetét. Amúgy vannak más érdekes fejek is, Zsuzsu szomorkás, Csoki bamba, Greg sok érdekeset nem mond, de legalább lelkes. Felidézzük a két párbajozó smárolós évődéstől  „irigy, gonosz szardarabozásig” fejlődő kapcsolatát, majd sok-sok üvöltözéssel később Krisztián immár élőben fejtheti ki álláspontját, amit odabent szerinte is kissé túl durván tett korábban. Adriban csalódott, de a lány nem tudja, ez hogy jött össze, amikor nem is beszélgettek. Viszont legalább Krisz áskálódott ellene. De nem is ismeri eléggé ahhoz, hogy utálja, vagy véleményezze. Krisztián lehazugozza ellenfelét, de már inkább csak pletykásnak tartja, nem szarkavarónak, mert ahhoz érteni is kéne ám. Adrinak a Krisztián-Vivi románcról annyi a véleménye, hogy Vivien pincsikutya, akit a fiú úgy aláz, ahogy tud, mire Krisztián a kettesben töltött időt hozza fel mentségére, amikor nyilván csodálatos lovag. Jó ember ő, na, csupán közönség előtt játssza azt a másik Krisztiánt, aki nem az olimpikon, csak úgy hívják. Mi nem tudhatjuk, milyen gyengéd, amikor senki nem látja.

Éééés megmutatják, ki van a 76,87%-os fantomkép mögött, hát, bizony Adri, aki úgy sikít, mint egy igazán tehetséges slasherhorror-színésznő, és ezt most nekem erősen fájó torokkal még hallgatni is rossz. De korrektül búcsúzik Krisztiántól, és már szalad is „haza”. A vesztes arcán valódinak tűnik a megrendülés, amibe talán némi megbánás is vegyül. Búcsúvideó, aztán mehet Győzihez. Vivivel megbeszélték kettesben a jövőt, most egyelőre folytatja a kinti életét, és belátja, hogy a bentit kissé elrontotta. Radicshoz képest ez egy hatalmas előrelépés, gratulálok Krisztiánnak.

3. Visszatérés, kiválasztás

Amikor Adri nyit be a villába, Vivien magát Roli, majd Csoki karjaiba vetve adja elő Laura Palmer anyját a Twin Peaksből, Greg azt kiabálja, hogy "megcsináltad, geciii", majd inkább már vissza is kapcsolnak Anikóra, nehogy még valami képernyősötétítő történjen. Vivi nem akar most beszélni, nem készült fel lelkileg a tragédiára. A kiválasztásra meg senki más sem, jól meglepődnek, de nem mondanak semmi csúnyát. Szuperképességek egyelőre tartalékban maradnak, gyorsan pörgetik a szavazást, Reninek szaladnia kell a bőrönddel ki-be. A heti ordibálások bemutatása után a többség úgy nyilatkozik, a konfliktusok tisztázódtak, bár Era még mindig nem érti Csoki levelét, Hunorral pedig nagyjából végzett. Érzelmileg, nem fizikálisan. Előzetes megbeszélés híján a voksok szépen szóródnak, mindenki valami már állítólag megoldódott összezördülés miatt dönt. Vivinek továbbra is thrilleres a nézése. Zsuzsu és Roli között szavazategyenlőség alakul ki, de Reni nem a barinőjét küldi, hiába kérte tőle, mert 1% esélyt sem akar adni a kiesésére. Így Roli a következő biztos párbajozó.