Ha a nyolcvanas évek iránt érzett nosztalgiát megfűszerezzük a Spielbergben lakó gyermek őszinte lelkesedésével, hozzáteszünk egy nagy rakás pénzt, még nagyobb rakás popkult-utalást, filmet, videójátékot és zenét amikre a mai tinik nagyon rá szoktak csodálkozni, akkor kapjuk meg a Ready Player One-t, azt a filmet, aminek a címe az a sor, amivel a játékgép fogadta a játékost a játéktermekben.

A film egy hatalmas kincsvadászat története, aminek a színtere nem egy város, hanem a virtuális tér, amiben a jövő végleg kettészakadt társadalmának minden rétege az idejét tölti, és ahol vadakat terelő juhásztól a hat emelet magas daruig bármi lehetünk. A virtuális világot megalkotó, azóta trilliárdos pali egyszer csak eltűnik, egy videóüzenet marad utána, amiben közli, hogy van pár nyom a világban valahol elrejtve, és aki mindet megleli, az örökli az egész hóbelevancot. Az alapja egy Ernest Cline-regény, a rendezője Spielberg, a szereplők között ott van Tye Sheridan, Olivia Cooke, Lena Waithe és Ben Mendelsohn, nagyon jó össze van rakva és rettentő sokba került.

És hatalmas szíve van.

Jó, kiszámított, a nosztalgiára 99%-ban épített projekt ez, amit Spielberg gyermeki énje minden eddiginél jobban elvisz egy olyan, kissé infantilis irányba, amibe nem mindenki akar menni - ráadásul arra épít, hogy olvastuk a könyvet, így az első félórában semmit nem magyaráznak el, és a fonalat jóval nehezebb felvenni, mint egy random Barátok közt-részben. De amint sínen vagyunk és megértjük, mi a helyzet, onnantól a Ready Player One egy nagyon szép, izgalmas film, tonnányi aprósággal amit csak a 3. vagy a 4. újranézéskor veszünk észre. Oké, a fizikát hajítsuk ki az ablakon, a logika és értelem mellé, de ez a film nem prédikálni akar, csak szórakoztatni, arra pedig teljesen alkalmas is.

Tetszik, amit olvasol? Nézd meg a filmet a UPC Filmtárban, és egy 4K-s Thomson TV is a tiéd lehet! Regisztrálj itt, filmezz a Filmtárban!
(x)